Vajon hova repültek a legtöbben Budapestről?

Míg Nyugat-Európában egyre többen éreznek bűntudatot a repülés miatt, addig Magyarországon valósággal robbant a légi közlekedés iránti kereslet. Az Eurostat legfrissebb, 2024-es évet összegző adatai alapján hazánk nem csupán tartotta a lépést az uniós átlaggal, hanem toronymagasan vezeti a növekedési listát. De hová utazunk ennyien? A toplista élén történt trónfosztás sokakat meglephet: a londoni ingázókat beelőzte egy keleti metropolisz.

A 2024-es év végleg bebizonyította, hogy a koronavírus-járvány okozta sokk már a múlté, és az európai polgárok utazási kedve nemhogy visszatért, de új csúcsokat ostromol. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss jelentése szerint tavaly összesen 1,1 milliárd légiutas fordult meg az unió repülőterein, ami 8 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ám amíg az EU átlaga tisztes növekedést mutat, addig Közép-Európában, és kiváltképp Magyarországon, egészen elképesztő számokat produkált a szektor.

Európa-bajnok a magyar utazási kedv

Büszkén kijelenthetjük, hogy a magyarok repülési lázban égnek. A statisztikák szerint 2024-ben minden uniós tagállamban nőtt az utasforgalom, de sehol sem olyan mértékben, mint nálunk. Magyarország a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állhatott fel, ugyanis a hazai reptereken 19,2 százalékkal több utas fordult meg, mint 2023-ban. Ez az arány több mint duplája az uniós átlagnak, ami világosan jelzi: a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a vidéki légikikötők forgalma soha nem látott dinamikával bővül.

A régiónk egyébként is jól teljesített, hiszen a második helyen Csehország végzett alig lemaradva, 18,9 százalékos bővüléssel, míg a harmadik helyet Észtország csípte el 17,9 százalékkal. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai térség gazdasági aktivitása és a lakosság mobilizációja továbbra is felfelé ívelő pályán van, szemben a már telítettebb nyugati piacokkal.

A svédek szégyellik, mi élvezzük: a „flygskam” jelenség

Érdemes megvizsgálni a lista másik végét is, ahol Svédország szerénykedik a maga 1,3 százalékos növekedésével. Ez nem véletlen, és nem is gazdasági okokra vezethető vissza. A skandináv országban 2018 óta hódít a „flygskam”, azaz a „repülési szégyen” mozgalma. A koncepció lényege, hogy a repülőgéppel való utazás a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt erkölcsileg megvetendő, és az utasoknak bűntudatot kellene érezniük a bolygó terhelése miatt.

Míg Svédországban – és részben Franciaországban, ahol szintén csak 4,6 százalékos volt a plusz – társadalmi nyomás nehezedik a légi utasokra, addig Magyarországon ennek nyoma sincs. A magyar utazóközönség számára a repülés továbbra is a szabadság, a gyorsaság és a világ felfedezésének szimbóluma. A számok azt igazolják, hogy a kényelem és az elérhetőség felülírja a környezetvédelmi aggályokat, különösen akkor, ha az árak és a járatsűrűség is kedvezően alakul.

A magyar gazdaság szárnyalása: Brutális cargo-boom

Nemcsak az utasok, hanem az áruk is soha nem látott mennyiségben érkeznek légi úton Magyarországra. Az Eurostat jelentésének talán legmegdöbbentőbb adata a légi teherforgalomra vonatkozik. Míg uniós szinten a cargo-szektor 8,7 százalékkal bővült, addig Magyarországon kétharmadával, azaz több mint 66 százalékkal nőtt a volumen.

Ez a kiugró adat egyértelműen jelzi Magyarország logisztikai hídszerepének erősödését. A Budapest Airport cargo bázisának fejlesztései és a keleti nyitás politikája révén hazánk az áruszállítás regionális központjává vált. Míg Lengyelországban és Lettországban csökkenést regisztráltak, addig nálunk és a cseheknél (44%) valósággal robban a szektor. Ez a növekedés munkahelyeket, beruházásokat és hosszú távú gazdasági stabilitást ígér a légiiparban.

Trónfosztás a fellegekben: Isztambul az új király

De térjünk vissza az utasokra: hová is repül ez a rengeteg ember Budapestről? Éveken keresztül megszokhattuk, hogy London bérelt helyet foglalt el a dobogó legfelső fokán, köszönhetően a kint dolgozó magyarok ingázásának és a város turisztikai vonzerejének. 2024 azonban fordulatot hozott.

Az adatok alapján a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legnépszerűbb úti célja immár Isztambul. A török metropolisz előretörése több tényezőnek köszönhető: egyrészt kiváló átszállóhely (hub) a távolabbi, ázsiai és afrikai úti célok felé, másrészt Törökország önmagában is egyre népszerűbb turisztikai és üzleti célpont. Isztambul sikere azt is jelzi, hogy a magyar utasok horizontja tágul, és egyre bátrabban indulnak el kelet felé.

Az alábbi táblázatban részletesen is megvizsgálhatjuk a Budapestről induló legforgalmasabb útvonalakat a 2024-es adatok alapján:

Budapest Airport – Top 5 úti cél 2024-ben

A táblázatból jól látszik, hogy bár a járatszámok tekintetében Isztambul és Frankfurt fej-fej mellett halad, az utasszámban a török város egyértelműen átvette a vezetést. London a második helyre szorult, míg Frankfurt stabilan őrzi harmadik helyét, mint Európa egyik legfontosabb pénzügyi és átszállási központja. Érdekesség, hogy Barcelona és Tel-Aviv is rendkívül erős számokat produkált, ami a szabadidős turizmus és a rokonlátogatások töretlen népszerűségét mutatja.

Európai óriások árnyékában

Bár a növekedési ütemben Európa-bajnokok vagyunk, abszolút értékben természetesen a nyugat-európai mamutrepterek dominálnak. A kontinens legforgalmasabb légikikötője 2024-ben a párizsi Charles de Gaulle volt 70 millió utassal, amelyet szorosan követ az amszterdami Schiphol (67 millió) és a madridi Barajas (66 millió).

Ezek a számok perspektívába helyezik a budapesti teljesítményt, ugyanakkor rámutatnak a bennünk rejlő potenciálra is. A magyar légiközlekedés szerkezete is érdekes képet mutat: forgalmunk 64 százalékát az EU-n belüli utazások adják, míg 36 százalékot tesznek ki az unión kívüli (például török, izraeli vagy brit) desztinációk.

Összességében 2024 a magyar légiközlekedés aranyéveként vonul be a történelembe. A rekordszintű növekedés, a cargo-szektor szárnyalása és az úti célok átrendeződése mind azt mutatják, hogy Magyarország egyre fontosabb pontjává válik Európa légi térképének. Hogy a lendület kitart-e 2025-ben is, az a jövő zenéje, de az biztos: a magyarok utazási kedvét egyelőre semmi sem tudja letörni.