Titkos karácsonyi ajándék Budapestnek: A Magyar Tudományos Akadémia tövében bukkant fel Rejtő Jenő legendás figurája
Budapest utcáit járva az ünnepi időszakban a járókelők szeme már önkéntelenül is a rejtett zugokat, a korlátok tövét és a párkányok peremét kémleli. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt években egy sajátos, kimondatlan hagyomány honosodott meg a fővárosban: Kolodko Mihály, a kárpátaljai származású szobrászművész szinte minden karácsonykor megajándékozza a várost egy újabb, aprócska bronzalkotással. Idén sem történt ez másként, ám a helyszínválasztás és a téma talán minden eddiginél erősebb kulturális rezonanciát kelt a magyar közönségben. 2025 karácsonyán a Duna-part egyik legelegánsabb pontján, a Széchenyi István tér sarkán tűnt fel a magyar irodalom egyik legkultikusabb alakja.
A gerillaszobrászat újabb fejezete a Duna-parton
A városi folklór részévé vált, hogy Kolodko Mihály alkotásai bejelentés, szalagátvágás és hivatalos ceremónia nélkül jelennek meg. Ez a fajta „gerilla” attitűd teszi lehetővé, hogy a művészet ne egy távoli, piedesztálra emelt dolog legyen, hanem a mindennapi séták felfedezésre váró kincse. Az idei karácsonyi meglepetés helyszíne Budapest egyik legimpozánsabb tere, ahol a történelem és a turizmus találkozik.
A Magyar Tudományos Akadémia épületének közvetlen szomszédságában, a tér egyik kőelemén foglalt helyet az új jövevény. A választás nem csupán esztétikai, hanem szimbolikus is: a komoly tudományok fellegvára és a Lánchíd méltósága mellé egy olyan figura érkezett, aki a ponyvaregények világából lépett elő, mégis a magyar kultúra elidegeníthetetlen része. A miniszobor elhelyezése zseniális ütemérzékről tanúskodik, hiszen a téli szünetben családok és turisták ezrei sétálnak ezen a környéken, így az alkotás azonnal a figyelem középpontjába került.
Piszkos Fred, a Kapitány partot ért
De ki is ez az apró, bronzba öntött alak, aki mostantól a Duna hullámait – vagy éppen a turistabuszokat – figyeli rendíthetetlen nyugalommal? Nem más ő, mint Piszkos Fred, a kapitány, Rejtő Jenő (P. Howard) halhatatlan regényhőse. Az alak megformálása hűen tükrözi a rejtői világ groteszk báját és utánozhatatlan humorát. A szobor, bár méreteit tekintve eltörpül a környező épületek mellett, karakterében óriási.
Rejtő Jenő munkássága hungarikumnak tekinthető, sajátos nyelvezete és karakterei generációk humorérzékét alapozták meg. Piszkos Fred alakja pedig talán a legismertebb mind közül: a borostás, mogorva, mégis szerethető tengeri medve, akinek „az a főhibája, hogy kavarja”. A szobrász vélhetően a Korcsmáros Pál-féle képregények vizuális világából is merített ihletet, hiszen a karakter testtartása, a zsebre dugott kéz és a jellegzetes sapka azonnal felismerhetővé teszi a figurát mindenki számára, aki valaha is a kezébe vett egy „A tizennégy karátos autó” vagy egy „Piszkos Fred, a kapitány” kötetet.
Kontrasztok harmóniája: Az Akadémia és a kocsmák világa
Kolodko művészetének egyik legizgalmasabb eleme a környezettel való párbeszéd. Miért éppen a Széchenyi István tér? A válasz a kontrasztokban rejlik. A tér a magyar történelem egyik legszakrálisabb pontja:
- Itt magasodik a Magyar Tudományos Akadémia, a szellem temploma.
- Szemben vele a Gresham-palota, a szecesszió remeke.
- A tér névadója, Széchenyi István szobra vigyázza a forgalmat.
- Néhány méterre hömpölyög a Duna, a város éltető eleme.
Ebbe a felemelő, arisztokratikus és történelmi környezetbe helyezni egy „kikötői csavargót”, egy alvilági figurát, maga a megtestesült irónia. Ez a fricska azonban nem tiszteletlen, sőt: azt üzeni, hogy a kultúra nemcsak a vaskos lexikonokban és az akadémiai székfoglalókban létezik, hanem a humorban, a kalandregényekben és a nevetésben is. Piszkos Fred jelenléte az Akadémia tövében összekacsintás az olvasóval: a komolyság mellett mindig ott bujkál a rejtői abszurd is az életünkben.
Miből áll a „Kolodko-jelenség”?
A gerillaszobrok népszerűsége töretlen, és érdemes megvizsgálni, miért rajonganak értük ennyire a budapestiek és a turisták egyaránt. A válasz a befogadhatóságban és a játékosságban rejlik. A hagyományos köztéri szobrok gyakran monumentálisak, távoliak, talapzaton állnak, és tiszteletet parancsolnak. Ezzel szemben Kolodko miniszobrai:
- Emberléptékűek: Elférnek egy tenyérben, nem uralják a teret, hanem belesimulnak.
- Interaktívak: Meg lehet őket érinteni, „szelfizni” lehet velük, részei a személyes térnek.
- Felfedezésre ösztönöznek: Nem mindig a legszembetűnőbb helyen vannak, így a megtalálásuk sikerélményt ad.
- Történetet mesélnek: Minden apró alkotás egy-egy kulturális utalás, legyen szó a Kockásfülű nyúlról, Liszt Ferencről vagy most éppen Rejtő Jenő hőséről.
A karácsonyi időzítés pedig különösen szerencsés. Ilyenkor, amikor a város lelassul, és az emberek többet sétálnak a fényárban úszó utcákon, egy új szobor híre futótűzként terjed a közösségi médiában. „Láttad már az újat?” – hangzik el a kérdés, és máris szerveződik a családi séta a Lánchíd pesti hídfőjéhez.
A bronzba öntött irodalom
Piszkos Fred megformálása technikai szempontból is figyelemre méltó. A bronzöntés évezredes technológia, amely tartósságot és nemességet kölcsönöz még a leghétköznapibb témáknak is. A miniszobor részletgazdagsága lenyűgöző: a ruházat gyűrődései, az arckifejezés, a testtartás dinamikája mind azt mutatják, hogy a művész mélyen ismeri és tiszteli a karaktert.
Nem ez az első eset, hogy Kolodko az irodalomhoz vagy a filmművészethez nyúl, de Rejtő Jenő világának megidézése talán az egyik legnépszerűbb döntése. Rejtő regényei ugyanis nemcsak könyvek, hanem egyfajta közös nyelvet alkotnak a magyarok között. A „haláli” humor, a lehetetlen szituációk és a szerethető gazemberek világa most kapott egy fizikai mementót, méghozzá a város szívében.
Irány a Duna-part!
Az új szobor tehát elfoglalta helyét, és várja a látogatókat. Bárki, aki a Széchenyi István tér környékén jár, érdemes, hogy nyitott szemmel közlekedjen. A Magyar Tudományos Akadémia felőli oldalon, a kőkorlátok környékén érdemes keresgélni.
Ez az apró gesztus, ez a kis karácsonyi ajándék ismét bebizonyította, hogy a köztéri művészetnek nem kell feltétlenül monumentálisnak lennie ahhoz, hogy hatást érjen el. Néha elég egy tizenöt centiméteres, morcos tengerész, hogy mosolyt csaljon egy egész város arcára, és emlékeztessen minket arra a páratlan kulturális örökségre, amit Rejtő Jenő hagyott ránk. Piszkos Fred megérkezett, és ismerve a karakter természetét, egyhamar nem is áll szándékában távozni – legnagyobb örömünkre.