Tippelj! Hány Munkácsy Mihály nevét viselő utca van Budapesten?

Miért tartják ma is Munkácsy Mihályt a magyar festészet egyik legnagyobb alakjának? Munkácsy Mihály neve a magyar kultúra szimbóluma. Művei nemcsak múzeumokban láthatóak, hanem közterek, iskolák és intézmények is őrzik nevét. Munkássága ma is inspirálja a festőket, kutatókat, műkedvelőket, mert örök érvényű témákat dolgozott fel – hitet, szenvedést, emberséget.

Árvából lett világhírű festő

1844-ben született Munkácson, Lieb Mihály Leó nevet viselte és korán árvaságra jutott, így gyermekkorát rokonainál töltötte. Asztalosinasnak tanult, de tehetsége a rajzban hamar megmutatkozott, így mecénások segítségével festőiskolába került.

Tanulmányait Bécsben és Düsseldorfban végezte, ahol elsajátította a realista ábrázolás technikáit. Az 1870-es években festett képei, például a „Siralomház”, nemcsak a hazai közönséget, de a párizsi szalont is lenyűgözték. Ezzel megindult nemzetközi karrierje.

Munkácsy legnagyobb vállalkozása a híres Krisztus-trilógia volt: Krisztus Pilátus előtt (1881); Ecce Homo (1896); Golgota (1884).

Mitől lett ilyen nagy festő?

A fény-árnyék használata, a drámai kompozíció, a lélektani mélység és az emberi sorsok ábrázolása tette különlegessé művészetét. Ráadásul korát meghaladó módon, egyensúlyt tudott teremteni a klasszikus hagyományok és a modern érzékenység között.

Munkácsy utcák és épületek

A legelső Munkácsy Mihály utca Budapesten

A 20-ik század elején egyre nagyobb figyelmet fordítottak a közterek, utcák és terek elnevezésére is. A névadások nem csupán a tájékozódást segítették, hanem érték- és emlékezetpolitikát is tükröztek. Ebben a kontextusban nyerte el az Epreskert utca a Munkácsy Mihály utca nevet – elsőként a fővárosban, sőt, az egész országban.

Az ötlet megszületése

Az Epreskert utca, Munkácsy Mihály halála után nem sokkal már a festő nevét viselte. A kezdeményezés a Magyar Képzőművészeti Társulat és az Epreskert Művésztelepen dolgozó művészek részéről érkezett, akik szorosan kötődtek Munkácsy szellemiségéhez. A Képzőművészeti Főiskola tanárai és diákjai egyaránt támogatták az elképzelést.

Az Epreskert különleges hely volt a budapesti művészvilág számára. Az 1880-as évektől itt működött a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanműtermei és mesteriskolái, többek között Lotz Károly, Benczúr Gyula és később Zemplényi Tivadar is itt oktatták a jövő festőgenerációját. Bár Munkácsy maga nem oktatott ott, szellemi hatása áthatotta az intézményt.

Az Epreskert szimbolikusan is összefonódott Munkácsyval. Többször ellátogatott oda, baráti és szakmai kapcsolatai révén aktív tagja volt a környezetének. Az utca névadásával az Epreskertet Munkácsy emlékhelyévé is avatták.

Munkácsy Mozi

A Munkácsy Mozi nem csupán egy filmszínház volt a sok közül Budapesten, hanem kulturális jelenség, ami névadásában és működésében is a magyar művészet és identitás iránti tiszteletet tükrözte. Az intézmény neve egy tudatos kulturális döntés eredménye volt.

Hol működött a Munkácsy Mozi?

A Munkácsy Mozi a Váci út és környéke közelében működött, egy olyan városrészben, ami a két világháború között és a háború utáni évtizedekben Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő övezete volt. A környéken ipari üzemek, lakótelepek és kulturális intézmények keveredtek. A helyszínválasztás célzott volt, mivel a mozi a mindennapok kultúrájának szerves része kívánt lenni. A mozilátogatás ekkoriban nem csupán szórakozás, hanem közösségi esemény is volt, különösen a hétvégi vetítések alkalmával.

A fénykora az 1950-es és 1960-as évekre tehető. Az épület nem volt fényűző. A vetítőterem kb. 300–400 fő befogadására volt alkalmas. A mozi hanyatlása a rendszerváltozás előtti években kezdődött meg. Az 1990-es évek elején zárta be végleg kapuit.

Az épületet később irodákká vagy kereskedelmi célokra alakították át, néhol teljes bontás is megtörtént. A mozi neve ma már csak az emlékezetben él, de sok budapesti személynek egyet jelent egy korszak hangulatával.

Munkácsy Céh Budapesten

A Munkácsy Céhet 1928-ban alapította Márk Lajos festőművész és dr. Lázár Béla műgyűjtő Budapesten. A szervezet célja az volt, hogy a magyar képzőművészetet támogassa, kiállításokat szervezzen és elősegítse a művészek és műgyűjtők közötti kapcsolatokat. Nevét Munkácsy Mihályról kapta, ezzel is tisztelegve a neves festőművész előtt. ​

A Céh rendszeresen rendezett kiállításokat, ahol a tagok bemutathatták az alkotásaikat. Fontos szerepet játszott a két világháború közötti magyar művészeti életben. Tevékenységével hozzájárult a magyar képzőművészet fejlődéséhez és a művészek támogatásához.​

Zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

A Zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola olyan pedagógiai központ, ahol az alapfokú oktatás és a művészeti nevelés harmonikus egységben valósul meg. Az iskola Zugló szívében. Az intézmény régóta fontos szereplője a helyi közösségi életnek és különleges hangsúlyt fektet a művészeti képzésre.

Munkácsy öröksége intézményi rangot kapott

Az iskola 1989-ben vette fel Munkácsy Mihály nevét, egy olyan időszakban, amikor Magyarország társadalmi és politikai rendszerváltáson ment keresztül. A nyolcvanas évek végén az oktatási intézmények lehetőséget kaptak arra, hogy újraértelmezzék önazonosságukat, szellemiségüket és kulturális gyökereiket. Ebben a kontextusban különösen szimbolikus jelentősége volt annak, hogy egy iskola olyan művészről kapja a nevét, aki nemcsak a hazai, de az európai festészet történetében is maradandót alkotott.

A névadó személye mögötti pedagógiai és esztétikai üzenet

Munkácsy Mihály (1844–1900) a 19-ik század végének egyik legjelentősebb magyar festőművésze volt, akit már életében európai hírnév övezett. Képzőművészete egyszerre volt realista és drámai, formanyelve pedig mélyen emberi és kifejező.

Az iskola névadásának egyik fő indoka az volt, hogy olyan példaképet kerestek, akinek munkássága inspiráló lehet az iskolába járó gyermekeknek. A névadással az iskola azt a nevelési célt is hangsúlyozta, hogy minden gyermekben ott rejlik a tehetség csírája, ami megfelelő gondoskodással és útmutatással kibontakoztatható.

A művész neve a mai napig erkölcsi és szellemi irányt mutat az iskola pedagógiai programjában. Művészete mentes volt a politikai doktrínáktól, mégis erős társadalmi érzékenységgel bírt, ezért kiválóan szimbolizálta az új korszak nyitottságát és a hagyományos értékekhez való visszatérést.

A Munkácsy-név felvétele óta az iskola tudatosan épít a névadó szellemi örökségére. Rendszeresek a képzőművészeti pályázatok, kiállítások, diákalkotásokból rendezett bemutatók.

Természetesen vannak Budapest más kerületeiben is Újpesten, Kispesten, Pestszenterzsébeten és Budafokon a nagy festőről elnevezett utcák. Érdemes mindegyiket felkeresni, mert a névválasztás mindig tudatosan történik és kicsit nyitottabb szemmel felfedezhetjük, hogy miért éppen azt nevezték el Munkácsyról. Sőt, még a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben is van Munkácsy út.

Megtekintve a híres Krisztus-trilógiát és más műveit, megértjük miért sorolják a „NAGY” művészek közé itthon és az egész világon, akiről illik és kell is utcákat, tereket, épületeket elnevezni.