Mozik Budapesten – a kezdetektől napjainkig

Budapest mozik terén is bőven ad lehetőséget válogatni, hiszen a mozgóképek megjelenése óta, a filmek a mai napig közkedveltek minden korosztály körében. Budapesten a mozi világának két jeles képviselője, a Royal Apollo és az Uránia meghatározó szerepet töltött be a mozgófilmek megjelenésekor.

A mozi nem csupán a hétköznapi szórakozás színhelye volt, hanem a filmművészet hazai fejlődésének egyik alapköve is.

A filmtörténet hajnalán, amikor még a hangosfilm bevezetése előtt álltunk, a nézőknek el kellett képzelniük a szereplők hangját, míg a cselekmény kifejeződött a mozdulatok és a zenék által. A korai filmek sok esetben „némafilmek” voltak, amit a kísérő zene kiemelt fontossággal egészített ki.

Az 1900-as évek elején a mozgóképek vetítése igen körülményes volt, jellemzően gyenge minőségű, rövidfilmekből állt. Ám a technikának köszönhetően, a filmgyártás folyamatosan fejlődött.

Royal Apollo mozi Budapesten

Az egyik legelőkelőbb és legszebb mozi volt a fővárosban, egészen a hetvenes évekig. A Royal Szálló patinás épületében már 1896-től vetített filmet a Lumiere cég. Itt volt az első magyarországi filmvetítés 1896. május 10-én.

A szálló mellett, az Apollo mozi engedélyét bevonták. Ám a két intézmény vezetője meglátta a lehetőséget és kihasználták. A szálló hangverseny- és báltermét átalakították mozivá és a két nevet egyesítve megszületett a Royal Apollo mozi. Ennek a mozinak az első előadása a „Tetemrehívás” című némafilm volt, 1915. október 31-én.

Royal Apollo Budapest felemelkedése, változása és megszűnése

Évtizedekig Budapest legelőkelőbb mozija volt. Nagyon gyorsan híres és népszerű lett, a fehér kesztyűt viselő és saját egyenruhával dolgozó személyzetéről. Több tulajdonosa is volt az évek során, 1942-ben pedig magyarosították a nevét, így lett Nemzeti Apolló.

A háború sajnos azt hozta, hogy be kellett zárni, ugyanis 1944 márciusában a német csapatok tisztjei beköltöztek a szállodába, amit több találat is ért. A háború után, 1953-ig hivatal működött a szállodában, viszont a mozi ismét megnyitotta kapuit 1945 augusztusától, a régi személyzettel. Érdekességként meg kell említeni, hogy a régi személyzetet apróhirdetések útján sikerült újra összegyűjteni.

Az államosításkor a MOKÉP vette át és a “Vörös Csillag” névre keresztelték. 1956-os harcokban ismét találat érte és jelentős része a tűz martaléka lett, aminek a felújítását 1961-ben fejezték be. 1983-től itt működött Budapest első videómozija is. A rendszerváltást követően visszakapta az eredeti Apollo nevét.

Sajnálatos módon, 1997-ben végleg megszűnt a mozi. Az épületet megvásárolta a Corinthia Konzorcium és az épületet átalakította. Azóta, mint Corinthia Hotel Budapest működik, ahol a filmvetítést nem vetették el teljesen, mert olykor a bálterem újra mozivá válik, a régi idők emlékére.

Az Uránia mozi megszületése

Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész remekműve az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete, amit az 1890-es években épített mulatónak, úgynevezett „orfeumnak”. Kezdetben Caprice néven működött, majd az Alhambra nevet kapta. Végül 1899-ben vándorkomédiások vették birtokba és megnyitották az Uránia Tudományos Színházat.

1897-ben megalakult az Uránia Ismeretterjesztő Társaság, aminek célja a tudomány minél szélesebb körben való népszerűsítése volt. 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek vetítésére megfelelő berendezésekkel és ezzel megszületett az Uránia Filmszínház.

1916-tól a filmszínházi műsorok teret nyertek és a tudományos előadások már csak délután voltak, lassan pedig teljesen megszűntek.

1930-ban az UFA Filmgyár megvette és UFA Palota lett belőle. A II. Világháború után a Szovexport mozija lett. Végül visszakerült magyar tulajdonba és Budapest legkedveltebb mozija lett.

2002-ben visszakapta régi szépségét az épület, amiben a 425 fős díszterem mellett, kialakítottak két 60 fős kamaratermet is. Az erkélyeket és páholyokat is helyreállították, amik a nemzetközi és a magyar filmtörténet klasszikusainak nevét használták: Aranypolgár, Hyppolit, A nagy Ábránd, Aranyláz, A táncz, Casablaca, A kék angyal, Meseautó és Körhinta.

2006-ban megkapta az Europa Nostra-díjat a kiemelkedő műemléki helyreállításért. Napjainkban is Budapest legszebb mozija, a filmes szakma eseményeinek méltó helyszíne.

Ha elkelően a múltban lévő varázslatról van szó, az Uránia őrzi a magával ragadó atmoszféráját, ami már az első napokban is jellemezte. Ez a hely a kultúra és a szórakozás szintérként is funkcionál, áthidalva a múltat a jelennel.

Néhány említésre méltó mozi Budapesten

A Corvin is a filmek és a mozik kultuszát növelte, amit 1996-ban felújítottak, hogy eredeti pompájában tündököljön.

A Puskin mozit sem szabad kihagyni, hiszen egy impozáns épületben kapott helyett. Eredetileg Magyar Világ kávéház volt, a politikai és társadalmi élet központja.1926-ban Fórum filmszínház lett. Az államosításkor Puskin névre változtatták.

A Metro mozi volt az egyik legmodernebb mozi, ami 1926-ban nyílt meg és 700 embert is képes volt befogadni. Sajnos, 2000-ben bezárt, helyette a Ruttkai Éva Színház működött egy rövid ideig, jelenleg pedig kávézóként üzemel.

Az Atrium mozit 1935-ben adták át, amit célirányosan úgy alakítottak ki, hogy az akusztikája tökéletesen megfeleljen a filmek hangzásvilágának. 1947-ben Május 1 Mozi névre keresztelték, 1990-ben pedig visszakapta régi nevét. 2001-ben a mozi végleg bezárt, az épület műemlékké van nyilvánítva. Sokáig zárva volt, de 2012-ben Átrium Film-Színházként ismét megnyitotta kapuit.

A mozi jövője

Sokszor és sokan vetítették előre a mozik leáldozást, amikor valamilyen új technológia megszületett, de szerencsére ez nem történt meg. Jó eséllyel nem is fog megtörténni, mert hiába a sok videokazetta, CD, DVD és még sorolhatnánk az innovatív termékeket, a mozik hangulata ma is magával ragadja az embereket.

Minden korosztály szívesen látogatja, mert az a varázs és hangulat, ami a moziteremben van, páratlan, felemelő és pótolhatatlan. Mozik megnyílnak, bezárnak, nevet változtatnak vagy éppen tulajdonost, de eltűnni nem fognak, és ez jó!