Megmenekült Budapest zöld szíve, a Budai Arborétum!
A Budai Arborétum, amely a Gellért-hegy déli lábánál, mintegy 7,5 hektáron terül el, ismét a figyelem középpontjába került. A budapesti zöld infrastruktúra egyik legfontosabb kincse ugyanis újabb, kiemelt státuszt kapott: a főváros és a szakma példátlan összefogásának eredményeként 2025 novemberében hivatalosan is védett történeti kertté nyilvánították.
Ez a döntés egy újabb mérföldkő az arborétum több mint másfél évszázados kertépítészeti és oktatási építészettörténetében, garantálva, hogy a terület megmenekül a beépítési kísérletek ellen. Ezzel a Budai Arborétum élményszerű történeti kertként, kettős védelemmel őrizheti meg a magyar kertészeti oktatás bölcsőjét az utókor számára.
A kertészeti oktatás bölcsője: Entz Ferenctől a MATE-ig
A Budai Arborétum történeti kerti rangja szorosan összefügg a magyar felsőfokú kertészeti oktatás történetével. A területen 1860-ban alapították meg az ország első ilyen jellegű iskoláját, a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézetet. Az intézmény alapító igazgatója a szabadságharc orvosa, Entz Ferenc volt. Az arborétum szisztematikus parképítési folyamata 1893–94 telén kezdődött Räde Károly német származású kertész-dendrológus tervei alapján. Az ő munkássága alapozta meg a Budai Arborétum máig fennmaradt, historizáló tájkertekre jellemző elrendezését.
Az arborétum ma is szerves része a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Budai Campusának (korábban Corvinus Egyetem), és élő laboratóriumként szolgál kertész és tájépítész hallgatók generációi számára. Ez az oktatási és kutatási funkció tette szükségessé, hogy a főváros és a minisztérium is garantálja a terület hosszú távú megőrzését.
A védett kincs: a történeti kert státusz igazi jelentése
A Budai Arborétum már eddig is kiemelt védelem alatt állt, ami jól mutatja a terület pótolhatatlan értékét. A park 1975 óta fővárosi jelentőségű természetvédelmi terület, és 2005 áprilisa óta műemléki védettséget is élvez.
A legfrissebb, 2025 novemberi döntés azonban új védelmi szintet jelent:
- A történeti kert (védett) minősítés megerősíti az örökségvédelmet, hűen az alapító atyák törekvéseihez.
- Ez a kettős védelem gátat szabhat a korábban ismételten felröppenő, az értékes ingatlan eladására vonatkozó terveknek.
- A Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) kezdeményezésére született döntés a szakmai összefogás, a budapesti főpolgármesteri hivatal és a minisztérium közös sikerét jelenti, amely a szakma és a fővárosi közösség érdekeit szolgálja.
Mint történeti kert, az arborétum immár hivatalosan is rangot kapott, amely hosszú távon garantálja egyedülálló növényállományának és kertépítészeti értékeinek érintetlenségét.
Mediterrán oázis és élő laboratórium
A Budai Arborétum páratlan a maga nemében, köszönhetően a Gellért-hegy déli lejtőjének kedvező mikroklimatikus adottságainak. Ez a speciális klíma lehetővé teszi a dél-európai (mediterrán) növényvilág számos fajának áttelelését is, ami különleges botanikai értéket képvisel Európa ezen szélességi fokán.
- Növényállomány: Az arborétumban ma közel 2000 fásszárú dísznövényfaj és fajta, több száz hagymás növény és mintegy 250-féle évelő dísznövény található. A gyűjtemény a honosítás és a hazai nemesítés bemutató színtere.
- Ex Situ Védelem: A kert aktívan részt vesz a védett növények ex situ megőrzésében. Jelenleg 43 védett faj található itt, mint például a tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia) és az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris).
- Kertépítészeti Örökség: A történeti kert területén két kiemelkedő kertépítészeti emlék található:
- A Dísztér: Rerrich Béla által tervezett, a 20. század eleji geometrikus kertépítészetet mutatja be.
- Az Ormos-kert: Ormos Imre nevéhez fűződik, és a modern kertkompozíciók szemléletét tárja fel a látogatók előtt.
A terület több jelentős, uniós forrásból finanszírozott felújításon is átesett (többek között 2010–2012 között), ami helyreállította a történeti kertek élőhelyeit, megújította a sziklakertet, a pergolákat és a Díszteret.
Statisztikai adatok és építészeti értékek
Íme néhány kulcsfontosságú adat, ami a Budai Arborétum rendkívüli értékét mutatja:
- Terület: 7,5 – 8,9 hektár.
- Fásszárú növények száma: Közel 2000 faj és fajta.
- Védett növényfajok száma: Jelenleg 43 faj vesz részt az ex situ védelemben.
- Védelmi státuszok: Fővárosi természetvédelmi terület (1975), Országos műemléki védettség (2005), Védett történeti kert (2025).
- Legidősebb növények: Az 1893–94-es telepítésből megmaradt több mint 100 éves fák, mint például az ország legöregebb perzsafája.
- Főbb részek: Felső Kert és Alsó Kert (a Ménesi út osztja ketté).
A Budai Arborétum történeti kertté nyilvánítása nemcsak a zöld infrastruktúra, hanem a magyar kertészeti szakoktatás számára is óriási jelentőségű esemény. Ez a döntés egyértelmű üzenet Budapest fővárosi vezetésétől és a szakmától: a természeti és kertépítészeti örökség védelme a jövő generációk számára prioritás, és a Gellért-hegy déli lábánál található zöld sziget továbbra is nyitott, ingyenesen látogatható oktatási és rekreációs kincs marad.