Hol van Budapesten a „kis Vatikán” negyed?

Hallottál már róla? Hogy merre van és miért lett „kis Vatikán” Budapest bizonyos része, ahhoz vissza kell menjünk egy kicsit az időbe. Pontosabban az 1848-49 forradalom és szabadságharc leverése utáni időkbe. A forradalom után, a mostani Palotanegyed néven ismert részt elkezdték beépíteni azok a vidéken élő arisztokraták, nemesek, akik pesti lakhelynek szánták.

Csodás paloták, kúriák emelkedtek, a fényűzés magas fokon ment végbe. 1860-1900 között épült fel a ma látható paloták legtöbbje. Neoreneszánsz, szecessziós és eklektikus stílusjegyeket hordozva, különleges és sajátos hangulatot kölcsönöznek a helynek.

Amint ezek a fényűző paloták felépültek, elkezdett javában pezsegni az élet. Ekkor kezdték a helybéliek „Mágnásfertály” néven emlegetni, ami később egy diszkrétebb, szebb, de nem hivatalos megnevezést kapott: Palotanegyed.

Az arisztokraták közül, gróf Festetics György volt az első, aki telket vásárolt a Nemzeti Múzeum mögött. Pontosabban 3 telket összesen. Az első két telekre a palota épült, a harmadik telek pedig a díszkert kialakítására szolgált. Maga Ybl Miklóst kérte fel a munkálatokra. Ez a palota volt az elindítója annak, hogy mindenki, aki megengedhette magának, itt építtessen. Ma is kiváló állapotban áll és méltó módon hirdeti a Festetics család egykori gazdagságát.

Miért „kis Vatikán” a Palotanegyed?

A paloták, kúriák felépítése előtt, ez a rész csupán mocsaras vidék volt, tele rozzant viskókkal, hatalmas szemétdombokkal, amitől nem álltak távol a botrányok és az erőszakos cselekedet sem.

2007 decemberétől kezdve, mint részönkormányzat működik a VIII. kerületi Józsefvárosban. A „kis Vatikán” vagy „kis Róma” nevet azért aggatták rá, mert a két világháború között számos római katolikus intézmény létesült. Itt működött a környék legszebb rózsafüzéreit és szentképeit árusító Korda könyv- és kegytárkereskedés, Czapik Gyula egri érsek pesti rezidenciája is itt kapott helyet, ahol apácák is éltek, akik vezették a háztartást. 1888 és 1909 között készült el a Jézus Szíve jezsuita templom.

Innen indult a TÁP színház, a Tilos Rádió és itt volt az Ivkoff-féle bormérő is, ami úgymond elődje a mai kávézóknak és bároknak. Budapest ezen részében született meg a híres Bánk bán, Katona József tollából. Mészáros Lőrinc, népiesen Nagybotú Lőrinc tere volt a „kis Vatikán” szíve.

A Palotanegyed fejlődése

A 20. század elején a Palotanegyed további fejlődésen ment keresztül. Az intézmények, iskolák, kulturális központok megnyitásával a környék jelentős növekedésnek indult.  Az 1950-es évektől azonban a terület, a város más részeivel együtt, temérdek nehézségekkel küszködött.

A politikai és gazdasági változások hatására sok épület elhanyagolttá vált, de a közösségi élet is visszaesett.

A 2000-es évek elején, a rendszerváltás után azonban a Palotanegyed újra látványos fejlődésnek indult. A város rehabilitációs programja keretében egyre több épület újult meg, a fiatal művészek és kreatív vállalkozások pedig felfedezték az elérhető lakóterületeket. A Palotanegyed lassan kezdi visszanyerni régi fényét.

A kulturális élet mindig fontos volt Budapest életében

A Palotanegyed egyik legmeghatározóbb eleme a kulturális élet. Az itt található múzeumok, galériák, kulturális központok nemcsak a helyieket, hanem a turistákat is vonzzák. A hívogató kávézók és éttermek nagyon jók arra, hogy a városlakók találkoznak, beszélgessenek és élvezzék a budapesti életet.

A különböző kulturális budapesti programok, mint például a zene- és filmfesztiválok – révén, a terület igazi kulturális központtá nőtte ki magát. A közeli egyetemek és főiskolák diákjai pedig hozzájárulnak a környék pezsgő atmoszférájához.

Tervek a jövőre nézve

A jövőre nézve, a Palotanegyed további fejlődési potenciállal bír. Az urbanizáció és a fenntartható fejlődés jegyében, a helyi önkormányzat különféle projekteket valósít meg a közlekedés, a zöldfelületek és az infrastruktúra javítása érdekében. A cél nemcsak a turizmus vonzása, hanem a helyi közösségek támogatása is.

A környék folyamatosan változó arculata, valamint a közösségi terek megújítása jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Palotanegyed Budapest egyik legkedveltebb helyévé váljon, ahol a múlt és a jövő harmonikus egységet alkot. Az új városi dizájn-kezdeményezések, mint például a piacterek kialakítása vagy a közlekedési lehetőségek bővítése, szintén sokat hozzáad ahhoz, hogy a lakók és a látogatók szemében továbbra is vonzó legyen a terület.

Történelmét, kulturális sokszínűségét és jövőbeni lehetőségeit figyelembe véve, világosan látszik, hogy ez a terület továbbra is jelentős szereplője lesz a főváros életének, mivel a Palotanegyed folyamatosan új arcát mutatja meg a világnak.

Ha Budapest felfedezésére indulsz, ne hagyd ki a Palotanegyedet! Sétálj végig az utcáin, élvezd a lüktető közösségi életet és fedezd fel a hely történelmét! Ez a negyed igazi kincs, hiszen annyira változatos a története és a történelme, hogy az mindenkit ámulatba ejt.

Mocsaras, szeméthegyekkel teli helyből előkelő Palotanegyed emelkedett ki, most pedig egyre inkább kedvelt úti célja a turistáknak és a kultúra különféle ágainak kedvelői körében. Ha pedig szükséged lenne némi kalauzolásra Budapesten, indulás előtt böngészd át weboldalunkat, mert city guide-unkban olyan fontos dolgokról olvashatsz, mint a budapesti tömegközlekedés, kedvezmények, vagy hol lehet a városban friss ivóvízhez jutni, ill. a nyílvános toalettek kérdése is hasonlóan fontos egy átutazó számára.