Grand Budapest: így nézne ki Budapest, ha megépülnek a felhőkarcolók

Ahogy arról mi is beszámoltunk, nem mini-Dubaj, hanem Grand Budapest épülne Rákosrendező területére. A Rákosrendező területét nemrégiben értékesítette a magyar kormány a dubaji székhelyű Eagle Hills Csoportnak.

Az adásvétel híre a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közleményéből derült ki. A szerződés szerint a vállalat 250 és 500 méter magas tornyokat építhet a terület bizonyos részein. Az ingatlanfejlesztés terveit azóta nyilvánosságra is hozták, a dokumentumokból kiderül, hogy a legmagasabb épületek pontosan hol helyezkedhetnek majd el.

Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat bejelentette, hogy él elővásárlási jogával és megvásárolja a területet, ezt a lehetőséget azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. cáfolta.

Erő Zoltán, Budapest főépítésze látványvizsgálatot rendelt el annak érdekében, hogy bemutassa, miként változtatnák meg a városképet a Rákosrendező területére tervezett különböző magasságú tornyok.

A tanulmány a 140, 240, 320 és 420 méteres épületek vizuális hatását vizsgálta olyan ikonikus helyszínekről, mint a Hősök tere, a Halászbástya és a Gellért-hegy. A cél az volt, hogy a város különböző nézőpontjairól szemléltessék, milyen drasztikus hatással lennének ezek az építmények Budapest látképére.

Mit jelent egy 500 méteres torony Budapest városképére nézve?

Erő Zoltán szerint egy 500 méteres torony magassága szinte megegyezne a János-hegyével, amely jelenleg Budapest legmagasabb pontja. Ez az építmény nemcsak a város sziluettjét változtatná meg, de jelentős hatással lenne az UNESCO Világörökségi helyszínek látványára is. Az Andrássy út, a Hősök tere, a Halászbástya és a Gellért-hegy mind olyan kiemelt kulturális és építészeti értékek, amelyek jelenleg meghatározzák Budapest arculatát.

A főépítész véleménye szerint a budai hegyekről, például a Hármashatár-hegyről nyíló panoráma is jelentősen sérülne, ha a Rákosrendezőre ilyen méretű épületek kerülnének. Az ikonikus városképi elemek háttérbe szorulnának, és a felhőkarcolók dominálnák a látványt.

Az építészek megosztott véleménye

Míg a főváros vezetése és több szakember is aggodalmát fejezte ki az ilyen mértékű beépítéssel kapcsolatban, a kormány részéről más nézőpontok is megjelentek.

Lánszki Regő, a kormány építészeti államtitkára például úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a Rákosrendező beépítésére. A főépítész által bemutatott látványtervek és azok következtetései így csak elméleti alapokon nyugszanak. Ez azonban nem csökkenti a kérdés jelentőségét, hiszen a város jövőbeni fejlesztéseiről és azok kulturális hatásairól folyamatos vita folyik.

Városképvédelem és fenntartható fejlődés: Mi a helyes irány?

Az ilyen volumenű beruházások kérdése évek óta napirenden van Budapesten. A városkép védelme és a modern városfejlesztés közötti egyensúly megteremtése komoly kihívás elé állítja az érintett feleket.

Budapest városképe nemcsak a helyi lakosok számára jelent értéket, hanem a turisták számára is kiemelt vonzerőt képvisel. Az Andrássy út, a Hősök tere és a Duna-part panorámája egyedülálló élményt nyújt, amelyet az UNESCO világörökségi státusza is alátámaszt.

A kérdés tehát az, hogy a modernizáció és az új építkezések hogyan illeszthetők be egy olyan város szövetébe, amely már most is világhírű történelmi és kulturális örökségéről. A látványtervek és a szakértői vélemények arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen méretű fejlesztések nem csupán építészeti kérdések, hanem a város identitásának és örökségének megőrzéséről is szólnak.

Mi várható a jövőben?

A jelenlegi állás szerint a Rákosrendező területének fejlesztésével kapcsolatban nincsenek végleges tervek. A dubaji Eagle Hills Csoport tervei ugyan ismertté váltak, de a beruházás megvalósulásához több engedélyezési és tervezési lépésre is szükség lesz.

Eközben a főváros vezetése és a civil szervezetek továbbra is küzdenek azért, hogy Budapest városképe ne sérüljön. A vita tehát várhatóan folytatódni fog, és nagy valószínűséggel további látványtervek, elemzések és szakmai egyeztetések követik majd a mostani lépéseket.

Budapest jövőjének alakítása kulcsfontosságú kérdés, amely nemcsak az itt élőket, hanem a városba látogatókat is érinti. A döntések nemcsak a városépítészet, hanem a fenntarthatóság és az identitás megőrzésének kérdéseit is érintik.

Forrás: Telex