Ez is Budapest: 460 hajléktalant regisztráltak egyetlen éjszaka

Budapest belvárosának éjszakai arca sok szempontból festi meg a főváros életét – a nyüzsgő központot, a késő esti sétálókat és a turizmus vibráló légkörét.

Ám a felszín mögött egy másik valóság is megbújik, amely kevésbé látványos, de annál inkább figyelemre méltó: a hajléktalanság mindennapi jelenléte.

Október 11-én egy átfogó felmérés során 461 hajléktalan embert regisztráltak Budapest közterületein, mely számszerűsíti és egyben érzékenyebbé tesz minket a város egyik legsérülékenyebb csoportja iránt.

Az éjszakai felmérés részletei

A hajléktalanság felmérésére szervezett eseményben 120 önkéntes vett részt, akik a város belső kerületeit járták be, különös figyelmet fordítva az aluljárókra, pályaudvarokra, parkokra és a tömegközlekedési eszközökre.

Az este 8 és éjfél között végzett felmérés során 133 fekvő és 328 „ücsörgő, járkáló, guberáló” hajléktalant regisztráltak, ami a főváros belső, Hungária körúton belüli területein éjszakázó embereket számlálta meg. A felmérés során további 30 üres alvóhelyet is találtak, ami arra utal, hogy néhányan ideiglenesen elhagyhatták megszokott helyüket, vagy éppen máshol tartózkodtak.

A felmérésben részt vevők valószínűsítették, hogy a regisztrált személyek ruházatuk, kinézetük és körülményeik alapján hajléktalanok lehetnek, és bár az adatok nem teljes körűek, mégis pontos képet adnak a közterületeken éjszakázók helyzetéről.

Ki a leginkább érintett?

A hajléktalanok többsége férfi (78 százalék), és a legtöbbjük a 30-49 éves korosztályból került ki. Érdekes adat, hogy míg a hajléktalanszállók lakói között gyakran sok idős embert találunk, a közterületeken éjszakázók közül mindössze 3 százalék volt 65 év feletti.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a hajléktalanok jelentős része egyedül tölti az éjszakákat (58 százalék), de meglepően sokan voltak, akik párban (20 százalék) vagy kisebb csoportban (22 százalék) éjszakáztak a szabadban.

Ez az adat rávilágít arra, hogy a hajléktalanság sok esetben nemcsak fizikai, hanem társadalmi izolációval is jár, ám vannak, akik társas kapcsolatokat is fenntartanak a közterületen töltött éjszakák során.

Ez a jelenség azért is fontos, mert az ellátórendszer sok esetben az egyéni megoldásokra koncentrál, miközben a köztereken kialakult társas közösségek figyelembevétele is szükséges lenne.

A felmérés jelentősége

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a hajléktalan emberek regisztrálása és helyzetük feltérképezése fontos lépés annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen segíteni nekik.

A regisztráció során nem vették figyelembe azokat, akik az ellátórendszerben – szállókon, menhelyeken – éjszakáztak, hiszen a felmérés kifejezetten a közterületeken élő hajléktalanokra koncentrált.

A hajléktalanszámlálás elsődleges célja az volt, hogy pontos képet kapjanak arról, mennyien töltik az éjszakát fedél nélkül Budapest belső részein, és milyen körülmények között élnek ezek az emberek.

Az ilyen felmérések eredményei alapvető fontosságúak az ellátórendszerek tervezése és fejlesztése szempontjából, hiszen ezek révén lehet megbecsülni, mekkora kapacitásra van szükség a hajléktalanszállókon, és milyen típusú segítséget kell nyújtani.

Mi várható a jövőben?

Győri Péter hangsúlyozta, hogy a jövőben tervezik a Budapest határain túlnyúló területek felmérését is, különösen a Hungária körúton kívüli kerületek bevonásával.

Emellett a Menhely Alapítvány célja, hogy 3-5 évente megismételjék ezt a felmérést, hogy hosszú távú trendeket tudjanak azonosítani, és így még hatékonyabban lehessen integrálni a hajléktalanokat az ellátórendszerbe.

Az ilyen típusú vizsgálatok nem csupán statisztikai adatokkal szolgálnak, hanem arra is rávilágítanak, hogy milyen sokrétű és bonyolult a hajléktalanság problémája Budapesten.

A város különböző pontjain található csoportok eltérő problémákkal küzdenek, és a szociális segítségnyújtás nem egy „egyméretű” megoldást igényel, hanem alkalmazkodnia kell a változatos igényekhez.

Budapest rejtett arca

Budapest nemcsak történelmi látnivalóiról, pezsgő kultúrájáról és turisták által kedvelt nevezetességeiről ismert, hanem egy olyan város is, ahol komoly szociális kihívásokkal kell szembenézni.

A hajléktalanság kérdése érzékeny téma, amely Budapest egyik kevésbé kellemes, de valós arca. Fontos, hogy figyelmet szenteljünk ennek a problémának, és ne feledjük, hogy a hajléktalan emberek is részei a város életének.

A megfelelő figyelem és szociális programok révén Budapest lehetőséget adhat arra, hogy mindenki számára otthonosabb, biztonságosabb és emberségesebb hely legyen.