Egyre népszerűbb a street art Budapesten

A street art Budapesten több, mint egyszerű graffiti, ez a városi falak mesélő világa. A „street art”, vagyis utcai művészet olyan vizuális kifejezési forma, ami a nyilvános terekben, az utcán, középületeken, aluljárókban vagy tűzfalakon jelenik meg. Eredetileg a graffiti kultúrából nőtte ki magát, de annál sokkal összetettebb és sokszínűbb művészeti irányzatról van szó. A street art eszközei közé tartozik a stencil (sablonos festés); poszterek (paste-up); mozaik és 3D elemek; falra festett murálok; matricák.

Míg a graffiti sokszor a betűformákra és az egyéni „tag”-ekre (aláírásokra) fókuszál, a street art társadalmi, politikai vagy éppen filozófiai tartalommal bíró alkotásokat is felvonultat. A művészek célja gyakran az, hogy párbeszédet indítsanak el az utcán közlekedő emberekkel, néha provokatívan, máskor ironikusan vagy humorral.

A street art eredete

A street art kialakulása a 20-ik század második feléhez köthető, különösen az 1960-as, 1970-es évek Amerikájához, azon belül is New York külvárosaihoz, ahol a társadalmi feszültségek, a városi elszegényedés és a fiatalság lázadó szellemisége melegágya volt az alternatív önkifejezési formáknak. A metrókocsik oldalán megjelenő graffitik, a titokban kifüggesztett poszterek, a rendőri zaklatás elleni vizuális kiáltványok mind a kor és a közeg lenyomatai voltak.

Az idő előrehaladtával a street art világszerte elterjedt és számos változáson ment keresztül. A tiltott művészetből elismert művészeti ággá nőtte ki magát. Az elit művészeti galériák is felfedezték maguknak. Közösségi városfejlesztési projektek részévé vált. A politikai aktivizmus egyik formája lett. A műfaj ma már nemcsak lázadás, hanem sok esetben a városi identitásképzés eszköze is.

Budapest és a street art kapcsolata

Budapesten a street art nem egyszerű divathullám, hanem mélyebb kulturális és társadalmi jelentést hordozó jelenség. A rendszerváltás után kezdtek megjelenni az első, még főként illegális graffiti- és street art-alkotások, ám az utóbbi 15 évben robbanásszerű fejlődés ment végbe ezen a téren.

A belvárosi tűzfalak és elhagyott épületek bősége ideális közeget képez Budapesten. A főváros különösen gazdag hatalmas, üres falfelületekben, amik kiváló „vásznat” kínálnak a művészeknek.

Egy-egy utcai alkotás gyakran reflektál a város történelmi múltjára, legyen szó a II. Világháborúról, a kommunizmusról vagy éppen az 1956-os forradalomról. A főváros lakossága pedig egyre inkább elfogadja és értékeli az ilyen típusú művészetet, különösen a fiatalabb generáció tagjai.

Szervezett programok és művészcsoportok támogatása

Olyan kezdeményezések, mint a Színes Város Mozgalom, jelentős szerepet játszanak abban, hogy a street art ne pusztán engedély nélküli firkálás legyen, hanem tudatosan megtervezett, akár városmarketing célokat is szolgáló művészeti alkotás.

A street art jövője Budapesten

A budapesti street art jövője dinamikusan alakul. Egyre több önkormányzat ismeri fel a benne rejlő lehetőséget és támogatja az engedélyezett falfestményeket. Ugyanakkor, a műfaj természetéhez hozzátartozik a határsértés, az állandó kísérletezés és az ideiglenesség tudata. Az utcai művészet soha nem statikus. Folyamatosan reagál a társadalom változásaira, a politikára, a városi környezet alakulására.

Lehetséges fejlesztési irányok:

• oktatási programok indítása középiskolákban
• street art fesztiválok és nemzetközi művészek meghívása
• digitális térképek, AR (kiterjesztett valóság) alkalmazások
• lakossági bevonás közösségi projektekbe

Budapest street art térképe

A budapesti street art élet nem csupán az alkotásokról szól, hanem azok felfedezéséről is. Az utóbbi években egyre népszerűbbek az alternatív városi séták, amelyek során idegenvezetők mutatják be a street art művek mögötti történeteket.

Néhány példa a budapesti street art alkotások közül

Sissi tűzfal – Rumbach Sebestyén utcában, Erzsébetváros

A Rumbach Sebestyén utca 10. szám alatti tűzfalon Erzsébet királyné, vagy ahogy sokan emlegetik, Sissi alakja magasodik a járókelők fölé. Az alkotást a Neopaint Works csoport készítette 2016-ban, Budapest VII. kerületi Önkormányzatának támogatásával, az Erzsébetváros kulturális identitásának megerősítése céljából.

Miért pont Sissi?

Erzsébet királyné különleges helyet foglal el a magyar történelemben, mivel ő volt az egyetlen Habsburg uralkodófeleség, akit a magyar nép őszinte szeretettel fogadott. Kiválóan beszélt magyarul, támogatta a magyar ügyeket és szoros érzelmi kapcsolatot ápolt Magyarországgal, különösen a magyar nemességgel és az 1867-es kiegyezéssel kapcsolatos politikai események után.

Erzsébetváros, a VII. kerület, nevét is róla kapta, így a falfestmény nemcsak tisztelgés, hanem identitásképző jelkép is. Sissi alakja itt fiatalon és melankolikusan jelenik meg, dús hajzuhataggal, elegáns ruhában, korabeli háttérmotívumokkal. A színvilág visszafogott, pasztelles tónusokkal operál, ami a karakter belső világát, az érzékenységét, a szabadságvágyát hangsúlyozza. A háttérben finoman látszanak az osztrák és magyar címerek, a kettős identitás jelképeként.

Ez az alkotás remek példa arra, hogyan lehet a városi térben emlékezni egy történelmi személyiségre úgy, hogy az nem hivatalos és merev, hanem élő, átélhető, emberközeli.

6:3 – A „csodacsapat” tűzfala a 60. évfordulóra

A 6:3-as győzelem a magyar labdarúgás legfényesebb pillanata. 1953. november 25-én a magyar válogatott idegenben győzte le 6:3-ra az angolokat a Wembley Stadionban, ami világszenzációnak számított. A mérkőzést sokan „az évszázad meccsének” tartják.

A monumentális emlékfestmény a XIII. kerületi Kresz Géza utcában található, a Színes Város Mozgalom és a Magyar Labdarúgó Szövetség együttműködésében készült el 2013-ban, a 60. évfordulóra.

A falfestmény dinamikus jelenetet ábrázol. Azt az ikonikus pillanatot, amikor Hidegkuti Nándor gólt lő az angol kapuba. Mellette feltűnnek a legendás Aranycsapat tagjai is – Puskás Ferenc, Bozsik József, Czibor Zoltán, Grosics Gyula –, akiket stilizált, szinte mitikus hősökként jelenít meg a kép.

Ez a falfestmény nem csupán sporttörténeti emlékmű, hanem a kollektív nemzeti büszkeség kifejeződése is. Olyan városi ikon, ami emlékeztet arra, hogy a magyar tehetség és elhivatottság világszinten is képes nyomot hagyni.

 Rubik-kocka murál – Dob utca 10.

Talán az egyik legismertebb és legtöbbet fotózott street art Budapesten. A tűzfalat díszítő Rubik-kocka alkotás tisztelgés a magyar feltaláló, Rubik Ernő zsenialitása előtt. A murál játékosan utal a térbeli gondolkodás fontosságára és a magyar innováció világszintű hatására. Az alkotás üzenete pedig, hogy a kreativitás és az intelligencia mindig utat tör magának, még a legszürkébb városi terekben is.

Az utca mint vászon, a fal pedig történet

A street art Budapest esetében nem csupán vizuális élmény, hanem identitáselem is. Olyan közösségi kifejezési forma, ami képes egyszerre szórakoztatni, elgondolkodtatni, emlékeztetni és kritizálni. Ahogy sétálunk a belvárosban, talán észre sem vesszük, hogy a falak beszélnek hozzánk, a múltunkról, jelenünkről és arról a városról, amelyben élünk.