Egy fekete cica uralja Budát – a budapesti street art új kedvence

Ha az ember nyitott szemmel sétál Budán – különösen a Víziváros környékén, a Krisztinavárosban vagy épp a Gellérthegy lábánál –, könnyen belebotlik egy-egy titokzatos fekete cicába. Nem hús-vér állatokról van szó, hanem jellegzetes, stencilezett vagy festett graffiti figurákról, amelyek az utóbbi években ellepték a városrészt. Különlegességük, hogy nem hivalkodóak, inkább játékosan megbújnak falakon, sarkokon, villanyszekrényeken – mintha egy alternatív városi mesét mesélnének, amit csak a figyelmes járókelők olvashatnak.

A budapesti street art felfutása

Az elmúlt években a street art, vagyis az utcai művészet robbanásszerű népszerűségre tett szert Budapesten. Korábban főként csak néhány aluljáró vagy elhagyott épület falain találkozhattunk színes falfestményekkel, ma már azonban egyre több elismert művész, galéria és városi projekt is foglalkozik a műfajjal.

Különösen kiemelkedik három név: 0036Mark, Miss KK és CIPOE.
0036Mark egy budapesti IT-szakember, akinek munkáit a karakteres szöveg-grafika kombináció jellemzi – első kiállításai óta (amelyek például a Telepen és a Lumen Galériában voltak) a kortárs vizuális kultúra elismert alakjává vált. Miss KK babás, néha szürreális grafikái szintén nagy népszerűségnek örvendenek – olyannyira, hogy még a hollywoodi színész, Josh Brolin is megosztott egy képet az egyik munkájáról.

A harmadik ikonikus alak, CIPOE neve szinte egybeforrt a budapesti falfirkakultúrával. Munkái a városi közösség üzeneteit közvetítik egyedi formában, gyakran társadalmi vagy érzelmi töltettel. 2024-ben Azahriah, a fiatal generáció egyik legnépszerűbb zenésze egy külön dallal tisztelgett előtte, miután háromszor is megtöltötte a Puskás Arénát.

A titokzatos fekete cica nyomában

A legújabb „sztár” azonban nem egy ismert művész nevéhez köthető, hanem egy névtelen, vagy legalábbis titokban maradó alkotóhoz. A budai utcákon sorra bukkannak fel a fekete macskás graffitik, és a jelek szerint egy egész sorozatról van szó – többféle pózban, különböző helyszíneken, de hasonló stílusban.

Egyik legismertebb példája a Kolodko-féle miniszobor mellé került mű, ahol a fekete cica épp a Lecsó című film gasztrópatkányát próbálja becserkészni. Ez a párosítás egyszerre humoros és kreatív, tökéletesen ötvözi a köztéri művészet két különböző rétegét: a hivatalosan engedélyezett, bronz miniszobrok világát és az utcai, „gerilla” falfestészetet.

Helyi vagy nemzetközi jelenség?

Érdekesség, hogy hasonló fekete macskás graffitik más európai és amerikai városokban is feltűntek már, például Párizsban, Los Angelesben, Firenzében vagy épp Londonban. A párizsi példák különösen dokumentáltak – egy egész online galéria foglalkozik velük –, viszont a budai cicák nem egyszerű másolatok. Más a vonalvezetésük, más a testtartásuk, sőt a „jeleneteik” is egyedibbek. Mindez arra utal, hogy a budapesti fekete cicák saját vizuális univerzumot képviselnek, amely ugyan kapcsolódik a nemzetközi műfajhoz, de lokális jelentéssel bír.

Vajon ki az alkotó?

Egyelőre senki sem tudja biztosan. Lehetséges, hogy több művész áll a háttérben, de az sem kizárt, hogy egyetlen, tudatosan anonim maradó alkotó járja esténként a budai utcákat stencillel, festékszóróval a kezében. Az is elképzelhető, hogy ez a fajta street art már egy új generációhoz tartozik, amely a figyelem helyett inkább az üzenet és a játékosság kedvéért alkot.

Egy közösségi játék kezdete?

A budai fekete cicák szép lassan közösségi játékká válnak. Az enbudapestem.hu cikke szerint már most többen gyűjtik, fotózzák és megosztják a felfedezett cicákat a közösségi médiában. Az ötlet egyszerű, de nagyszerű: ha látsz egyet, posztold, címkézd, és oszd meg! Így térképezhetik fel együtt a budaiak, milyen ütemben és hol „terjednek” ezek az apró műalkotások.

A street art, ami mosolyt csal az arcokra

Talán ez a legfontosabb: a fekete cicák – akárcsak Kolodko szobrai – nem kiabálnak, nem politizálnak, nem hirdetnek semmit. Egyszerűen ott vannak. Észrevétlenül belesimulnak a város textúrájába, mégis képesek kiragadni minket a hétköznapokból. Egy fekete cica a villanyszekrényen, a kerítés tövében vagy egy kapualj fölött – olyan kis „meglepetés”, ami pillanatokra megállít, elgondolkodtat vagy megnevettet.

Budapest, különösen Buda, egyre gazdagabb ezekkel a kis, rejtett mesékkel. És talán ez az, amitől igazán szerethető lesz: hogy sosem tudhatjuk, melyik sarkon vár ránk egy újabb fekete cica.

🖤 Láttál fekete cicás graffitit? Küldd el nekünk is!