Dunai hidak történetei

Budapest hídjai nemcsak a város ikonikus építményei, hanem történelmileg és közlekedésileg is meghatározó elemei. Budapest hídjai különböző korszakokat, stílusokat és funkciókat képviselnek. Mindegyik híd egyedi történettel és jelentőséggel bír, ami a város fejlődését és dinamikáját tükrözi. Akár a történelmi jelentőségű Lánchidat, akár a modern Megyeri hidat nézzük, mindegyik fontos része a fővárosnak.

Széchenyi lánchíd – a legrégebbi

Ez volt az első állandó híd, ami összekötötte Budát és Pestet. A híd célja az volt, hogy a Dunán történő átkelést állandósítsa, lehetővé téve a gazdasági és társadalmi fejlődést. Az építését Széchenyi István kezdeményezte, innen is ered a neve. A II. világháborúban a németek felrobbantották, de 1949-ben újjáépítették. A Lánchíd ma Budapest egyik legfontosabb jelképe és annyira impozáns, hogy turisták ezrei keresik fel minden évben és temérdek fotót készítenek. A 375 méter hosszú és 14,8 méter széles Lánchíd 1839-1849 között épült fel William Tierney Clark tervei alapján.

Megyeri híd – a legújabb és legnagyobb

A Pont-TERV Zrt. tervei alapján került megépítésre 2006-2008 között a Megyeri híd, aminek a hossza 1861 méter és a szélessége 35 méter. Budapest legújabb hídja az északi régió forgalmát segíti. Az M0-ás körgyűrű részeként épült meg, csökkentve a belváros forgalmi terhelését. A modern kábelhíd látványos szerkezetével a város új szimbóluma lett.

Árpád híd – a második legnagyobb

Budapest leghosszabb hídja volt, egészen a 2008-ban átadott új Megyeri híd felépítéséig, amit Dr. Széchy Károly tervezett. 928 méteren ível át a Dunán, a szélessége 35,4 méter. A Margitszigetre is közvetlen kapcsolatot biztosít és az egyik legfontosabb közlekedési útvonal. A növekvő városi forgalom miatt szükség volt egy széles, erős hídra, ami a belvárost tehermentesíti.

Erzsébet híd – a legmagasabb

Originally August de Serres tervei alapján épült fel 1897-1903 között, amit 1961-1964 között Sávoly Pál tervei alapján újjáépítettek. Az Erzsébet híd a budapesti hidak közül a legforgalmasabb, napi több százezer jármű halad át rajta. Az eredeti lánchíd-szerkezetű változatot 1945-ben felrobbantották.

Távolról úgy tűnik, hogy az Erzsébet híd fehér, de világos szürke. érdekességként meg kell említeni, hogy sok éven át ez a híd volt a Magyar Televízió műsorkezdési logója. Budapest legmagasabb hídjának támaszköze 290 méter, a hossza 378,6 méter és a szélessége 27,1 méter.

Margit híd – a legtovább épült

Ernest Goüin tervei alapján láttak hozzá a munkálatokhoz 1872-1876 között, majd bővítették 1935-1937 között és felújították 2009-2011 között.

A Margit híd többször is komoly átépítésen esett át, beleértve egy jelentős szélesítést és felújítást. A híd fontos kapcsolatot biztosít a Margitsziget és a város két oldala között. A hossza 607,6 méter, a szélessége pedig 25 méter. Arany János 1877-ben még egy balladát is írt erről a hídról, aminek a címe „Híd-avatás” és két évtizeddel később Zichy Mihály festő illusztrálta.

Szabadság híd – a legszebb

A híd tervezője Feketeházy János mérnök volt, aki számos más vasúti és közúti hidat is tervezett Magyarországon. A kivitelezési munkálatokat 1894-ben kezdték meg és 2 év alatt fejezték be. Az építés során modern technológiákat alkalmaztak, így a híd korszerűnek számított a maga korában.

A Szabadság híd Budapest egyik legismertebb és legszebb hídja. Eredetileg Ferenc József hídnak nevezték el és 1896-ban adták át a forgalomnak. Állítólag az uralkodó maga verte be az utolsó szeget az építkezés végén.

A Szabadság híd 333,6 méter hosszú és 20,1 méter széles. Három fő nyílással rendelkezik, ezek közül a legnagyobb 175 méter hosszú. A szerkezet öntöttvasból és acélból készült. Az egyedülálló zöld színéről könnyen felismerhető. A pillérek tetején található turulmadár szobrok a magyar mitológia jelképei.

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre épült és gyorsabb közlekedést biztosított a Duna két partja között. A második világháború során a visszavonuló német csapatok felrobbantották, de 1946-ban újjáépítették.

Nyáron gyakran rendeznek rajta közösségi eseményeket, amikor a gyalogosoké a híd és kulturális programokkal töltik meg a teret, például kisebb koncertekkel, artistabemutatókkal.

Petőfi híd – a letisztult dizájn

Az építését az 1930-as években kezdték meg és 1937-ben adták át a forgalomnak. Tervezője Kossalka János mérnök volt a 514 méter hosszú és 25,6 méter széles hídnak. Acélszerkezetű, két fő pillér tartja a Duna fölött. Az egyszerű, letisztult formatervezés a funkcionalitást helyezi előtérbe.

Az eredeti híd a második világháború során megsemmisült, de 1952-ben újjáépítették. Eredetileg Horthy Miklós híd néven épült, de 1945 után átnevezték.

Rákóczi híd – a legmodernebb

A Rákóczi híd Budapest egyik legmodernebb hídja. Az építése az 1990-es évek elején kezdődött és 1995-ben adták át a forgalomnak.  A híd tervezője Hámori József és munkatársai voltak. A kivitelezés során modern mérnöki megoldásokat alkalmaztak, így a szerkezet stabil és időtálló lett.

494,8 méter hosszú és 30,6 méter széles, acélszerkezetű, két pilon tartja és 6 sávon biztosít közlekedési lehetőséget. Gyalogos és kerékpáros forgalom is engedélyezett.

Eredetileg Lágymányosi híd néven ismerték és sokan még mindig így emlegetik.

Hajógyári híd – a legkisebb

A Hajógyári híd Budapest egyik kisebb, de fontos hídja, csupán 55,2 méter. Az 1955-ben épült szerkezet célja az volt, hogy összeköttetést biztosítson Óbuda és a Hajógyári-sziget között, ahol sokáig csak révátkelés volt. Ezt később felváltotta egy fa tolóhíd, ami az egyetlen volt az egész országban. A nagyobb hajóknak úgy biztosította az átkelést, hogy a középső nyílását eltolták a hossztengelye mentén.

A jelenlegi formáját Darvas Endre mérnök tervezte, aki a kor technikai lehetőségeit figyelembe véve alakította ki a szerkezetet. Az egyszerű, funkcionális kivitel biztosítja a híd hosszú távú használhatóságát.

Kvassay híd

A Kvassay híd Budapest egyik fontos közúti és vasúti átkelője a Soroksári-Duna-ág felett. Az eredeti hidat az 1926-1927 között építették, hogy biztosítsa a kapcsolatot a pesti oldal és a Csepel-sziget között.

Kvassay Jenő mérnök nevét viseli az a 94 méter hosszú híd, aki a magyar vízügyi fejlesztések egyik kiemelkedő alakja volt. Az ő munkássága meghatározta a Duna szabályozását és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat.

A híd Dieter János tervei alapján épült meg, ám a háború alatt súlyosan megsérült, de újjáépítették. Kiemelt jelentőséggel bír a főváros árvízvédelmi rendszerében is. A közelben található a Kvassay-zsilip, ami szabályozza a Duna vízszintjét.

Gubacsi híd

Zsigmondy Béla tervezte a 145,5 méter hosszú Gubacsi hidat, amit 1924-ben adtak át. A II. Világháború idején, amikor Budapest ostroma zajlott, a hidat felrobbantották, de 1947-ben újjáépítették.

Napjainkban is foglalkoznak vele és vigyáznak rá, hiszen 2020-ban 5 km/h-s sebesség- és 18-20 tonnás súlykorlátozást vezettek be a vontatóvágányon.

K-híd

Eredetileg a vasúti és a közúti forgalomnak lett átadva 1955-ben a 98 méter hosszú K-híd. Ma közúti és gyaloghídként funkcionál. Nevét a K betűt formázó rácsos szerkezete után kapta.

Deák Ferenc híd – avagy Hárosi Duna-híd

1981-ben a minisztérium és a főváros által kiadott tervpályázatot a Hárosi Duna-híd megépítésére. 1985-ben kijelölték a helyét és a bíráló bizottság 1986 októberében véglegesítette az engedélyt a híd megépítésére. A fővállalkozó a Hídépítő Vállalat lett, az acél tartószerkezetet pedig a Ganz Acélszerkezeti Vállalat végezte.

1987-ben elkezdődtek a munkálatok és 1990.november 16-án átadták a forgalomnak és 2003-tól viseli a Deák Ferenc nevet, amit 2013-ban 3 sávosra bővítettek.

Újpesti vasúti híd

Az Újpesti vasúti híd építésének az ötlete 1892-ben merült fel először, az esztergomi vasútvonal tervezésekor. A vasútvonal tulajdonosa Fratelli Marsiglie et Co. olasz vállalat. A híd építését 1894-ben kezdték el és 1896. november 3-án adták át.

A II. Világháború idején légitámadás érte, a visszavonuló német csapatok pedig 1944 karácsonyán felrobbantották. Helyén pontonhíd épült 1945-ben. Csak 1955-re készült el az újjáépített híd. A hosszú szünet után, az első személyvonat 1955. május 21-én haladt át rajta. Azóta is folyamatosan karbantartják, modernizálják, hiszen fontos hídja a fővárosnak.

Budapesti Összekötő Vasúti híd – a harmadik híd Budapesten

Feketeházy Jánost tartják a híd tervezőjének, de teljes bizonysággal nem lehet kijelenteni. 1873. szeptember 29-én megkezdődtek a munkálatok és 1877. október 23-án adták át a forgalomnak. Ez volt a harmadik híd Budapesten, a Lánchíd és a Margit híd után.

Az idő megtette a hatását és a vas jelentős mértékben korrodálódott, a forgalom pedig megnőtt. A felújítását úgy oldották meg, hogy a régi mellé új hídszerkezetet emeltek, így a forgalmat nem kellett lezárni. A munkálatokkal 1911. június 17-én végeztek és a régi meg az új pillérek között lévő 1 méter nyílást átboltozták.

1944. december 31-én, sok más híddal együtt, ezt is felrobbantották a visszavonuló német csapatok.  Ennek következtében szükséghidat adtak át 1945. április 26-án.

Többszöri átépítés után, a ma ismert formáját 2022.augusztus 3-án fejezték be.