Csendes forradalom Budán: Így születik újjá a Városmajor, amiről kevesen tudnak

Míg a turisták többsége a Várnegyed macskaköveit koptatja vagy a pesti oldal romkocsmáiban keresi az izgalmakat, a budai oldal egyik legősibb zöld szigete, a Városmajor csendes, de annál látványosabb átalakuláson megy keresztül. A II. és XII. kerület határán fekvő park, amely több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, végre megkapja azt a törődést, amelyre évtizedek óta várt. A most zajló felújítások nem grandiózus, mindent felforgató beruházások, hanem átgondolt, az élhetőséget és a természetközeliséget fókuszba helyező „tyúklépések”, amelyek azonban összességében egy teljesen új minőséget hoznak a fővárosi parkkultúrába.

A Városmajor megújulása iskolapéldája annak, hogyan lehet kooperációval és ésszerű tervezéssel látványos eredményeket elérni. Ahelyett, hogy évekre lezárnák a területet, a fejlesztések szervesen, lépésről lépésre valósulnak meg, így a park látogatói szinte napról napra fedezhetnek fel új, szerethető részleteket. A cél nem csupán a funkciók helyreállítása, hanem egy olyan közösségi tér megteremtése, amely egyszerre szolgálja a pihenni vágyókat, a sportolókat és a családokat, mindezt úgy, hogy tiszteletben tartja a park történelmi örökségét és ökológiai értékeit.

Színekbe öltözött pihenés: A padok új élete

A legszembetűnőbb változás, amivel a parkba látogatók találkozhatnak, az utcabútorok teljes körű rehabilitációja. A korábbi, gyakran elhanyagolt állapotú, vöröses árnyalatú padok helyét modern, koncepciózus ülőalkalmatosságok veszik át. A felújítás során nem csupán a faanyagot cserélték ki minőségibb deszkákra, hanem egy izgalmas színkódrendszert is bevezettek, amely finoman irányítja a látogatókat és segít értelmezni a park különböző funkcióit.

Ez a színkódolás zseniálisan egyszerű, mégis hatékony módja a térszervezésnek. A zöld színnel jelölt padok a nyugalom szigeteit jelölik: ezeket a Nyúl utca menti sétányon találjuk, ahol a csendes szemlélődésé és a természetbe való elmélyülésé a főszerep. A kék szegélyű padok a kulturális és közösségi csomópontokat jelzik, például a templom környékén, ahol a társas érintkezés dominál. Itt már megjelentek az állandó sakkasztalok is, amelyek azonnal népszerűvé váltak a helyi lakosok körében, felelevenítve a klasszikus parki sakkozás hagyományát. A sárga szín pedig az aktivitásé: ezek a padok a játszóterek és sportpályák közelében kaptak helyet, dinamizmust és vidámságot sugározva.

A bútorzat megújítása azonban nem áll meg a padoknál. A teljes arculatváltás részeként egységes, a park hangulatához illeszkedő információs táblák és hulladékgyűjtők kerülnek kihelyezésre. Ez az vizuális egységesítés, bár apróságnak tűnhet, alapvetően határozza meg a park rendezettségének érzetét. A látogatók végre nem egy szedett-vedett, különböző korszakokból itt maradt tárgyak halmazát látják, hanem egy gondosan megtervezett, egységes arculatú közparkot.

A láthatatlan infrastruktúra: Fény és víz a fák alatt

A felszín feletti változások mellett legalább ilyen fontosak a „láthatatlan”, de a park működése szempontjából kritikus infrastrukturális fejlesztések. A közvilágítás korszerűsítése például kulcsfontosságú lépés volt a biztonságérzet növelése érdekében. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. szakemberei az elmúlt időszakban módszeresen cserélték le az elavult lámpatesteket, és javították ki a villogó, bizonytalanul működő fényforrásokat. Ennek köszönhetően a Városmajor már az esti órákban is hívogató, biztonságos célponttá vált a futók és a kutyasétáltatók számára.

A park zöldfelületeinek megőrzése érdekében elengedhetetlen volt az öntözőrendszer fejlesztése is. A szabadtéri színpad környezetében – amely a park egyik kulturális központja – már kiépült az új, automata öntözőhálózat. Ez teszi lehetővé, hogy a frissen telepített gyepszőnyeg és az újonnan ültetett, színpompás évelő növények a legforróbb nyári napokon is üdék maradjanak. A növényzet rehabilitációja során különös figyelmet fordítanak a park idős faállományára is: egy átfogó faápolási program keretében szakemberek vizsgálták át a fákat, és ahol szükséges volt, elvégezték a gallyazást vagy a veszélyes egyedek kivágását, természetesen gondoskodva a pótlással történő fiatalításról.

A fenntarthatóság jegyében elindult egy helyi komposztálási program is. A parkban keletkező zöldhulladékot nem szállítják el, hanem helyben hasznosítják: mulcsként kerül vissza a facsoportok alá, javítva ezzel a talaj minőségét és vízmegtartó képességét. Emellett komoly küzdelem folyik a vadgesztenyéket tizedelő aknázómoly ellen is, biztosítva, hogy a Városmajor emblematikus fasorai még sokáig árnyékot adhassanak a sétálóknak.

Összefogás a zöldért: Modellértékű együttműködés

A Városmajor megújulásának egyik legérdekesebb aspektusa a finanszírozási és szervezési háttér. Ritka pillanat a főváros életében, amikor a különböző közigazgatási egységek és a magánszféra ilyen harmonikusan tud együttműködni egy közös cél érdekében. A park fekvése, amely a II. és XII. kerület határán terül el, korábban gyakran vezetett hatásköri vitákhoz, most azonban a két kerület példásan fogott össze.

A finanszírozási modell is ezt az együttműködést tükrözi:

• A II. kerületi önkormányzat 20 millió forinttal járult hozzá a munkálatokhoz.
• A XII. kerület (Hegyvidék) szintén 20 millió forintot biztosított a közös kalapba.
• A Fővárosi Önkormányzat további forrásokkal egészítette ki a kerületi befizetéseket.
• Magánszponzorok és adományozók is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Ez a „sok kicsi sokra megy” elv tette lehetővé, hogy a bürokratikus útvesztőket elkerülve, gyorsan és hatékonyan indulhassanak meg a fejlesztések. A kerületi pályázatoknak köszönhetően a jövőben a sportpályák is megújulhatnak, így a tenisz, a kosárlabda és a futás szerelmesei is modern körülmények között hódolhatnak szenvedélyüknek.

Jövőkép: Piknikrétek és esőkertek a beton helyén

A jelenlegi munkálatok csupán az előfutárai egy átfogóbb tájépítészeti koncepciónak. Bár a 2022-ben bemutatott grandiózus tervek – amelyek egy hatalmas központi tisztást, tavat és autómentes övezetet vizionáltak – forráshiány miatt egyelőre fiókba kerültek, a mostani beavatkozások szellemiségükben hűek maradnak az eredeti vízióhoz. Az OpenSpace és a Deichler Jakab stúdió által megálmodott irányvonalak köszönnek vissza a kisebb léptékű átalakításokban is.

A tervek között szerepel a templom melletti fogadótér teljes újragondolása. Itt a betonfelületek feltörésével több zöldfelületet alakítanak ki, és egy úgynevezett esőkertet is létrehoznak, amely a hirtelen lezúduló csapadékvíz elvezetését és hasznosítását oldja meg környezetbarát módon. A Beethoven-szobor környékén és a jelenleg kihasználatlan, vadparkolónak használt területeken piknikrétek kialakítását tervezik, ahol a városi lakosság közvetlen kapcsolatba kerülhet a természettel.

Külön örömhír a kutyatartóknak, hogy a fejlesztési tervekben egy modern, biztonságos kutyafuttató zóna is szerepel, amely integrálja a kisállatokat a park életébe anélkül, hogy zavarnák a pihenni vágyókat. A Városmajor tehát jó úton halad afelé, hogy Budapest egyik legkomplexebb, minden igényt kielégítő zöld oázisává váljon, bizonyítva, hogy odafigyeléssel és összefogással a városi parkok valódi közösségi terekké formálhatók.