Budapesti árvizek a múltban

Az elmúlt napokban a magyar belpolitika középpontjában az ország felkészülése állt a közelgő árvízre, ami a Dunán vonult le a hétvégén. A természeti katasztrófa, amely már tragikus haláleseteket is okozott Közép-Európában, évtizedek óta a legnagyobb áradás, amely Magyarországot sújtja. Budapest, valamint a Duna menti más magyar városok jól felkészültek a vészhelyzetre — nemcsak az elmúlt napokban fáradhatatlanul dolgozó önkéntesek ezreinek köszönhetően, hanem a múlt évszázadok árvizeiből szerzett tapasztalatok miatt is, amelyek felhívták a társadalom figyelmét az árvízvédelem szükségességére.

Az évszázadok során Budapestet számos katasztrofális árvíz sújtotta, amelyek a múltban sok életet követeltek. Bár a várost, különösen a pesti oldalt, 1809-ben, 1810-ben és 1830-ban is elárasztotta a víz, a legemlékezetesebb áradás 1838-ban történt, amiről mi is írtunk. Az 1838-as árvíz részben az olvadó jégtakaró, részben pedig a folyón képződött jég miatt következett be, amely elzárta a víz útját. Bár a korabeli katonaság próbálta ágyúgolyókkal szétzúzni a jégtorlaszokat, a katasztrófa megelőzésére tett kísérletek nem bizonyultak elegendőnek. Március 13-án a víz áttörte a város védelmére épített ideiglenes gátakat, és Budapest történetének legtragikusabb árvize következett be. A vízszint 929 centiméterre emelkedett, ami másfélszerese volt az addig mért legmagasabb áradásnak.

Az 1838-as árvíz olyan tragédia volt, amely összehozta az országot

Egy másik neves hős, aki az árvíz utáni újjáépítés során emelkedett ki, a világhírű magyar zeneszerző, Liszt Ferenc volt. Mélyen megrendülve a tragédiától, de elkötelezetten a mindent elvesztett emberek megsegítése mellett, Liszt gyorsan Bécsbe utazott, hogy jótékonysági koncerteket szervezzen, és a koncertbevételek segítségével támogassa a város lakóit. Liszt Ferenc nyolc jótékonysági koncertet tartott, és 24 ezer forintot gyűjtött, ami hatalmas összeg volt akkoriban.

Az 1838-as árvíz a közpolitikában is változásokat hozott. Az árvízvédelem a várostervezés egyik fő részévé vált. Árvízvédelmi falakat építettek, és szigorúbb minőségi követelményeket vezettek be az építőanyagokra, meghatározva a falvastagság és a mennyezetmagasság szabványait. Az alacsony minőségű anyagokból (például vályogból) készült házakat ezután csak a város árvízzel nem érintett területein lehetett felépíteni.

További budapesti árvizek

Bár 1850-ben és 1876-ban is nagy árvizek sújtották a várost, a korábbi intézkedéseknek köszönhetően a főváros jól ellenállt. Az 1876-os árvíz után az árvízvédelmi falakat további 62 centiméterrel megemelték; nagyrészt ezeknek a megelőző intézkedéseknek köszönhető, hogy a város megúszta az 1954-es rendkívüli, 845 centiméteres vízszinttel járó áradást.

Budapesti árvíz a rendszerváltás után

1989 óta Budapest két jelentős árvizet élt át: egyet 2002-ben (akkor a vízszint 848 centiméteren tetőzött), és egyet 2013-ban (891 centiméterrel). Ma Budapest a rendszerváltás óta harmadik nagy árvizére készül, de szerencsére az idei árvíz várhatóan nem éri el a 2013-ban tapasztalt szintet.

2013-ban, amikor nemcsak Budapesten, hanem a Duna partján fekvő más városokban is példátlan magasságokban tetőzött a víz, Orbán Viktor miniszterelnök 8 000 katonát és több ezer más személyt mozgósított ideiglenes árvízvédelmi gátak építésére. A főváros és más városok megmentésére irányuló kollektív erőfeszítésekben részt vett Áder János köztársasági elnök is, aki ételt osztott az önkénteseknek. 2013-ban 1,5 millió homokzsákot és 12 köbméter homokot használtak fel Budapest védelmére.

Idén a hétvége óta a kormánytisztviselők és az ellenzék tagjai is az árvíz elleni védekezésre koncentrálnak. A rendkívüli helyzetre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök elhalasztotta minden nemzetközi útját, beleértve az Európai Parlamentben tartandó beszédét, ahol a magyar ellenzék vezetőjével, Magyar Péterrel kellett volna vitáznia, aki szintén nem vesz részt a strasbourgi plenáris ülésen, mert ő maga is hozzájárul az árvízvédelmi erőfeszítésekhez. Orbán Viktor miniszterelnöknek az EP-program keretében kellett volna bemutatnia a magyar soros elnökség programját. Az EP-megjelenésen kívül Orbán lemondta vatikáni és New York-i látogatásait is, ahol Magyarországot Szijjártó Péter képviseli az ENSZ-ben.

Fotó: Blikk, 2024-es budapesti árvíz