Csajkovszkij est Budapest 2024

Csajkovszkij est a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián.

Csajkovszkij: Rómeó és Júlia-nyitányfantázia
Csajkovszkij: 1. (b-moll) zongoraverseny, op. 23
Csajkovszkij: Variációk egy rokokó témára, op. 33
Csajkovszkij: Csipkerózsika-szvit, 66/a

• Rómeó és Júlia-nyitányfantázia (1870):
  Csajkovszkij ebben a művében William Shakespeare híres tragédiájának drámáját és szenvedélyét jeleníti meg. A darab szimfonikus költeményként építkezik, amelyben a szerelmesek gyengéd témája kontrasztba kerül a Montague-k és Capuletek közötti harcias motívumokkal. A mű három fő zenei részre oszlik: a szerzetesi, a konfliktusos és a szerelmi témák váltakozásával meséli el a tragikus történetet. Csajkovszkij többször is átdolgozta a művet, mire elérte a ma ismert változatát.
• 1. (b-moll) zongoraverseny, op. 23 (1874-75):
  Ez a versenymű Csajkovszkij egyik legismertebb alkotása, és a zongorairodalom egyik alapműve. A mű nyitótétele a híres, monumentális zongoraakkordokkal és drámai dallamokkal indul, amelyet egy ukrán népdal inspirált. Bár a darabot eleinte Nikolaj Rubinstein erős kritikával illette, később óriási sikert aratott, és máig a koncerttermek egyik leggyakrabban előadott zongoraversenye.
• Variációk egy rokokó témára, op. 33 (1877):
  Csajkovszkij ebben a műben visszanyúl a klasszikus zenei hagyományokhoz. A csellóra és zenekarra írt variációsorozat a 18. századi rokokó stílusát idézi meg, különösen Wolfgang Amadeus Mozart hatását tükrözi. A csellószóló virtuóz elemekkel és finom zenei részletekkel átszőtt, hét variációból álló műszerkezetben bontakozik ki, bemutatva a zeneszerző sokoldalúságát és a cselló lírai lehetőségeit.
• Csipkerózsika-szvit, op. 66/a (1890):
  Ez a balett-szvit Csajkovszkij egyik legismertebb és legkedveltebb balettzenéjének, a Csipkerózsika című művének részleteit foglalja össze. A mesés történet ihlette muzsika elegáns és bájos dallamokat vonultat fel. A szvit négy tételből áll, amelyek közül a legismertebbek a Prológus és az Aurora hercegnő és a herceg fináléja. A mű Csajkovszkij mesteri hangszerelését és gazdag melodikus világát példázza.

Berecz Mihály zongora, Várdai István cselló
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András

Erre az előadásra a szervezők a jegyeket dinamikus árképzési rendszerben értékesítik. Tudj meg többet a dinamikus árképzésről:
https://www.concertobudapest.hu/v/4469/