Budapest parkolási rendszere: magasabb díjak és zöldebb város?

A közelmúltban komoly vita alakult ki Budapest parkolási rendszeréről, amely új irányt vehet egy civil szervezetek által javasolt reformcsomag alapján. A javaslatok célja a parkolási díjak jelentős növelése, különösen a város egyes területein, ami radikális változásokat hozhat a budapesti közlekedésben és közterülethasználatban.

Az új rendszer nagy hangsúlyt fektetne a zöldterületek bővítésére, a kerékpáros közlekedés elősegítésére, valamint a forgalom csökkentésére.

A parkolás többé nem lehet ingyenes

A hét civil szervezet által kidolgozott javaslatok célja, hogy Budapest parkolási rendszerét fenntarthatóbbá és igazságosabbá tegyék. A legfontosabb megállapításuk, hogy a közterületek értékesek, és azokat nem ingyenes járműtárolásra kellene felhasználni.

A jelenlegi rendszer szerint a budapesti parkolási díjak nem fedezik a közterületek használatának valós értékét. A civilek szerint, ha az autósok ingyen parkolhatnak, vagy rendkívül alacsony díjakat fizetnek, nem tudatosul bennük, hogy milyen értéket foglalnak el járműveik. A javaslatok tehát a parkolási díjak emelését célozzák, nemcsak a belvárosi területeken, hanem a külső kerületekben is.

Differenciált díjak a lakók számára

A javaslatok egyik legfontosabb eleme, hogy megszüntetnék a lakók jelenlegi kedvezményes parkolási rendszerét. Ez azt jelentené, hogy a budapesti lakosoknak is magasabb parkolási díjakat kellene fizetniük, ha a javaslatokat elfogadják.

Az első autóra kezdetben ugyan jelentős, 98%-os kedvezmény járna, ám ezt fokozatosan csökkentenék. A második autóra viszont már jóval magasabb díjakat vezetnének be, azzal a céllal, hogy csökkentsék a városi autóhasználatot.

A javaslat legradikálisabb pontjai szerint a különösen környezetszennyező autók nem kaphatnának lakossági parkolási kedvezményt (például 2026-tól az Euro 1-es motorral rendelkezők és attól rosszabbak, 2028-tól az euró 4-esnél rosszabbal rendelkezők sem, 2030-tól pedig az euro 5-ösnél rosszabbak sem). A védett területekre ezekkel a járművekkel be sem lehetne hajtani.

Például a belvárosi, úgynevezett “A” zónában az éves parkolási díj 2,4 millió forint lenne, de az első autó esetén 48 ezer forintos kedvezményt kapnának a lakók.

Környezetvédelmi szempontok és nagyobb járművek díjszabása

A javaslatok külön hangsúlyt fektetnek a környezettudatosságra is. A civilek szerint a különösen környezetszennyező autók, például az Euro 1-es vagy annál rosszabb motorral rendelkező járművek nem jogosultak lakossági parkolási kedvezményre.

A 2026-tól tervezett változtatások alapján ezek a járművek nem kaphatnának semmilyen kedvezményt, és hasonló korlátozások várhatóak a következő években is. Ezen kívül a 2 tonnánál nehezebb járművek parkolási díját is megdupláznák, mivel ezek a járművek több helyet foglalnak el a közterületeken.

Nemzetközi példák és a bevételek felhasználása

A javasolt intézkedések nem egyedülállóak Európában. Hasonló reformokat már bevezettek Párizsban és más francia városokban is, ahol népszerű intézkedéseknek bizonyultak.

A civil szervezetek kiemelik, hogy a parkolási díjakból befolyt összegeket a város élhetőségének javítására, zöldterületek bővítésére és a helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kellene fordítani. A civilek szerint ezek az intézkedések hozzájárulnának a budapesti közlekedés áramlásának javításához, és csökkentenék a forgalmi dugókat.

Miért szükséges mindez?

A civil szervezetek nyílt levelükben részletezik, hogy miért van szükség ezekre a változtatásokra. A városi közterületek jelentős része jelenleg parkolásra van fenntartva, ami csökkenti a gyalogosoknak, bicikliseknek és zöldterületeknek fenntartott helyeket.

A parkolási helyek hiánya és az ingyenes parkolás ösztönzi a járműforgalmat, ami további forgalmi dugókhoz vezet. Ráadásul az alacsony parkolási díjak miatt Budapest számos külső kerületében P+R parkolók alakultak ki, ahol a városba beutazók hagyják autóikat.

Az ingyenes parkolás másik problémája, hogy diszkriminatív azokkal szemben, akik nem rendelkeznek autóval, vagy nem közterületen tárolják járművüket. A civil szervezetek szerint az önkormányzatnak nem szabadna lemondania ezekről a közterületekért járó bevételekről, és mindenkinek meg kellene fizetnie a közterületek használatáért.

Konklúzió: bízzunk egy zöldebb és élhetőbb Budapestbe

A parkolási díjak emelésének és a lakossági kedvezmények megszüntetésének javaslata komoly változásokat hozhat Budapest városi környezetébe. Ha a tervezett reformokat bevezetik, a város élhetőbbé válhat, több zöldterületet és sétálóövezetet alakíthatnak ki, miközben csökken a forgalom és a levegőszennyezés.

Az intézkedések hatása nemcsak a városlakók, hanem a látogatók életére is kihat, akik egy kellemesebb, barátságosabb Budapestet tapasztalhatnak majd meg.

A parkolásszabályozás átalakításáról szóló javaslatot a Levegő Munkacsoport, A Járda Gyalogosoké, a Járókelő Közhasznú Egyesület, a Közlekedő Tömeg Egyesület, a Magyar Közlekedési Klub, a Miutcánk és a Város és Mobilitás Intézet szignózta.