Budapest Hősök tere: Gábriel arkangyal története

Nyáron bejárta a sajtót a hír, miszerint 120 év után először emelik le és restaurálják a Hősök terén magasodó Gábriel arkangyal szobrát, melyről a BudAPPest.hu is beszámolt. Zala György szobrászművész alkotása mára Budapest egyik szimbólumává vált, emellett világszerte ismert és közkedvelt turisztikai látványosságként tartják számon. Ugyanakkor a szobor története sokkal viszontagságosabb volt az elején, mint azt ma gondolnánk.

XIX. századi gondolat ihlette a honfoglalásnak emléket állító alkotást

A XIX. század végén merült fel az igény, hogy Magyarország méltó módon emlékezzen meg a honfoglalás ezeréves évfordulójáról, amikor Árpád vezér a magyar törzsekkel a Kárpát-medencébe érkezett. Először azonban azt kellett eldönteni, mikorra időzítsék ezt az ünnepet, hiszen a honfoglalás nem egyetlen naphoz köthető esemény volt, hanem éveken átívelő folyamat.

Azt is meg kellett határozni, hol legyen az ünnepség helyszíne, és kire bízzák a millenniumi emlékmű megalkotását. A költségek is folyton problémát jelentettek, hiszen az erre szánt pénz sosem volt elegendő, és az évek múlásával minden egyre csak drágult – legyen szó alapanyagokról vagy munkadíjakról. Úgy tűnik, ez a helyzet akkor sem volt más, mint manapság.

Az ünnepségek 1896. május 2-án kezdődtek és október 31-ig tartottak, ám a millenniummal kapcsolatos szakmai és politikai viták miatt sok terv nem készült el időben. Köztük volt Zala György Gábriel arkangyalt ábrázoló szobra is.

Gábriel arkangyal alakja

Gábriel alakja egyszerre földi és mennyei lény. A Hősök terén magasba emelkedve, kitárt szárnyakkal, mozdulatlanul áll. A bronzba öntött arkangyal ikonikus figura. Sokan úgy vélik, hogy valójában ő maga Isten, aki Gábriel képében tekint le a városra és az országra.

Tartásában ott lakozik a rendíthetetlenség és az ítélet megkérdőjelezhetetlensége, míg szigorú tekintete mintha az emberek gyarlóságait és félelmeit fürkészné. Vannak, akik szerint Gábriel volt az, aki II. Szilveszter pápa álmában megjelent, átadott neki egy koronát, és kijelentette, hogy azt egy pogány nép uralkodójának szánja, aki hamarosan eljön Szent Péter trónja elé. Más hagyományok szerint az arkangyal az I. István királyról (eredeti nevén Vajk) szóló legenda vagy Zrínyi Miklós szigetvári hősi halálához kapcsolódó történetek egyik főszereplője.

Ezek a legendák, a gondviselésbe vetett hit emelte Gábrielt a millenniumi emlékmű központi helyére, a 36 méter magas korinthoszi oszlop csúcsára. Eredetileg azonban nem őt, hanem Hungária alakját szánták ide. A Gábriel arkangyal alakja a királyi hatalom isteni eredetét, a keresztény magyar állam létrejöttét, valamint a Szent Koronát és kettős keresztet tartva a nyugati világhoz való kapcsolódás eszméjét is szimbolizálja.

A szobrot számos vita övezte, sőt voltak, akik arannyal vonták volna be. Ezt a 4,8 méter magas bronzalakot, melyet 1901. október 24-én avattak fel, most ismét darabjaira bontják. Jobb kezéről levágják a Szent Koronát, baljáról a kettős keresztet, testét pedig a félgömb felső felével együtt szállítják el restaurálásra. A korinthoszi talapzatot is felújítják, elemeire bontva. A tervek szerint Gábriel felújított szobra 2025 első felében kerül vissza helyére.

Anno sok kritikát kapott a szobor

A restaurálás idején kérdéses marad, hogy védtelen lesz-e a város és az ország. Ami viszont biztos, hogy a szobrot anno nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. A korabeli művészek tiltakozó petíciót nyújtottak be, mert a millenniumi emlékmű terveit nem nyílt pályázat előzte meg; Schickedanz Albert építész és Zala György szobrász kapták meg a feladatot.

A művészeti világot az is bántotta, hogy egy ilyen munka nemcsak szakmai elismerést, hanem anyagi jólétet is jelentett. Mégis, Gábriel szobrát annak ellenére támadták, hogy Zala kiváló szobrászként volt ismert. A bírálat akkor is folytatódott, amikor a szobor elhozta az 1900-as párizsi világkiállítás Grand Prix-díját.

A szobor eredetileg nem a 36 méter magas oszlopra készült; később, a megrendelői akarat emelte ilyen magasságba. Az emlékmű mérnöki kivitelezése során is felmerültek aggályok: attól féltek, hogy egy erősebb vihar ledöntheti a szobrot az oszlopról. Így az oszlop belsejében egy vasrudat helyeztek el, hogy megerősítsék. Az oszlop végül kiállta a próbát, bár némi kőrepedés keletkezett a nyomáspróba során.

Nem csak Budapest, hanem Magyarország szimbóluma is

Ma, 2024-ben már egyértelmű, hogy Gábriel arkangyal szobra Magyarország szilárd szimbóluma. A történelem során sok mindent túlélt: háborúkat, politikai változásokat, és még a Tanácsköztársaság idején is, amikor fekete lepelbe burkolták, megőrizte méltóságát.

A szobor mostani restaurálása fontos és örömteli lépés. Jó hír, hogy az eredeti formáját őrzik meg, és nem változtatják meg a kor szellemének megfelelően, így továbbra is hűen képviseli a magyar történelem és kultúra értékeit, és érdekeit.

Forrás: Index