Budapest, a kétarcú királynő: turisztikai rekordok és szeméthalmaz

Míg egyik részről Budapest turisztikai rekordot döntöget és nemzetközi sajtó rendszeresen áradozik a Duna-parti panorámáról vagy a pezsgő éjszakai életről, másik részről ott az árnyoldala is a dolognak, mégpedig egy mellbevágó új statisztika: Budapest a világ legmocskosabb nagyvárosa a turisták szerint. Ez a megállapítás hideg zuhanyként érheti a városimázs építőit, különösen annak fényében, hogy a magyar főváros olyan, a köztudatban nem éppen a patyolattisztaságról híres metropoliszokat utasított maga mögé, mint Róma, New York vagy éppen Las Vegas. A Vice magazin által szemlézett, a Radical Storage csomagmegőrző hálózat által készített átfogó kutatás rávilágít egy égető problémára: a látványos homlokzatok mögött a városüzemeltetés és a köztisztaság komoly kihívásokkal küzd, amit a hozzánk látogató külföldiek nem rejtenek véka alá.

A lista, amire senki sem büszke: Így előztük be Rómát

A Radical Storage elemzése nem a levegőbe beszél: a cég egy masszív adatbázist, több mint 70 000 angol nyelvű Google-értékelést vizsgált meg, hogy rangsorolja a világ legnépszerűbb turisztikai célpontjait. A módszertan alapját az Euromonitor Top 100-as listája adta, amelyből a kutatók kiválasztották a leglátogatottabb városokat, és mindegyik esetében górcső alá vették a tíz legfontosabb nevezetességhez írt véleményeket. A kutatás kifejezetten azokra a kulcsszavakra fókuszált, amelyek a higiéniára, a szemétre, a szagokra és az általános tisztaságra – vagy annak hiányára – vonatkoztak.

Az eredmények sokkolóak: Budapest végzett az első helyen a „legmocskosabb” kategóriában. A dobogó második fokára az örök város, Róma állhatott fel, míg a harmadik helyet a bűn városa, Las Vegas szerezte meg. Ez a helyezés különösen annak fényében fájó, hogy Budapestet gyakran „Kelet Párizsaként” emlegetik, ám most még az eredeti Párizst (amely az 5. helyen végzett) is sikerült megelőzni ebben a negatív kontextusban. A lista nem csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz, hanem a látogatók tartós benyomását rögzíti, amely hosszú távon befolyásolhatja a város turisztikai vonzerejét.

Szubjektív csalódás vagy objektív valóság?

Fontos hangsúlyozni, és ezt a kutatás készítői is kiemelik, hogy az eredmények nem objektív higiéniai méréseken (például levegőminőség, utcai szemét mennyisége kilogrammban vagy baktériumszám) alapulnak. A rangsor kizárólag a látogatók szubjektív benyomásait tükrözi. Ez azonban a turizmusban gyakran fontosabb, mint a valóság: ha egy turista úgy érzi, hogy a város koszos, akkor az ő élményében a város koszos is marad, függetlenül attól, hogy a takarítógépek hányszor fordultak aznap.

A szubjektív érzékelést számos tényező befolyásolhatja. Budapest esetében a történelmi belváros, a bulinegyed (VII. kerület) és a főbb csomópontok állapota a meghatározó, hiszen a turisták 90%-a itt tölti az idejét. A romkocsmák „gritty” (nyers, kopottas) esztétikája, ami a város egyik vonzereje, könnyen átcsaphat a gondozatlanság érzetébe, ha valódi szeméttel és kosszal párosul. A Google-értékelésekben gyakran visszaköszönő panaszok nem a műemlékek állapotára, hanem a közvetlen környezetükre, a közterületekre és a tömegközlekedési csomópontokra vonatkoznak.

Minden második turista panaszkodik: A 40 százalékos sokk

A statisztika egyik legmellbevágóbb adata, hogy a Budapestre vonatkozó, vizsgált értékelések közel 40 százalékában – azaz majdnem minden második véleményben – szerepelt valamilyen, a tisztaság hiányára vonatkozó megjegyzés. Ez az arány kiugróan magas, és jelzi, hogy a probléma nem izolált esetekből áll, hanem rendszerszintű élményként csapódik le az idelátogatókban.

A felmérést készítő cég elemzése szerint a probléma gyökere vélhetően a városi infrastruktúra és a megnövekedett turistaforgalom közötti feszültségben keresendő. A budapesti hulladékgazdálkodás láthatóan nehezen tudja tartani a lépést a tömegturizmussal. A belvárosi, kisméretű közterületi kukák – mint amilyenek az Oktogon környékén vagy a körutakon láthatók – hamar megtelnek, a melléjük dobált hulladék pedig azonnal rontja az utcaképet. A szemét mellett a másik leggyakoribb panasz a túlzsúfoltságra érkezett: a turisták úgy érzik, a város „megfullad” a saját népszerűségétől, ami tovább erősíti a káosz és a tisztátalanság érzetét.

A piszkos tizenkettő és a tisztaság bajnokai

Hogy el tudjuk helyezni Budapestet a nemzetközi mezőnyben, érdemes megvizsgálni, kik végeztek még a negatív toplistán, és kik azok, akik példát mutathatnak. A legmocskosabbnak ítélt városok listája egyértelműen a nyugati világ legnépszerűbb turistacentrumait tömöríti, ami arra utal, hogy az „overtourism” (túlturizmus) mindenhol hasonló tüneteket produkál.

A 10 legkoszosabbnak ítélt város a turisták szerint:

1. Budapest (Magyarország)
2. Róma (Olaszország)
3. Las Vegas (USA)
4. Firenze (Olaszország)
5. Párizs (Franciaország)
6. Milánó (Olaszország)
7. Verona (Olaszország)
8. Frankfurt (Németország)
9. Brüsszel (Belgium)
10. Kairó (Egyiptom)

Ezzel szemben a legtisztább városok listája érdekes földrajzi eltolódást mutat. Míg a negatív listát Európa dominálja, a pozitív példákért keletre, illetve a régiónk egy másik szereplőjéhez kell tekintenünk.

A 10 legtisztábbnak ítélt város:

1. Krakkó (Lengyelország)
2. Sardzsa (Egyesült Arab Emírségek)
3. Szingapúr (Szingapúr)
4. Varsó (Lengyelország)
5. Doha (Katar)
6. Rijád (Szaúd-Arábia)
7. Prága (Csehország)
8. Maszkat (Omán)
9. Dubaj (Egyesült Arab Emírségek)
10. Fukuoka (Japán)

Különösen fájó pont lehet a magyar büszkeségnek, hogy régiós versenytársaink – Krakkó, Varsó és Prága – mind a legtisztábbak között szerepelnek, bizonyítva, hogy a közép-európai elhelyezkedés és a történelmi adottságok nem feltétlenül járnak együtt a köztisztasági problémákkal.

A karácsonyi csillogás és a csalódások hullámvasútja

A Radical Storage felmérése nem az első eset, hogy a magyar főváros kettős megítélés alá esik. Miközben a budapesti karácsonyi vásárok – különösen a Bazilika előtti – évről évre Európa legszebbjei között végeznek és tarolnak a nemzetközi szavazásokon, a hétköznapi valóság sokszor kijózanító. A cég márciusban publikált egy másik kutatást is, amely a „legnagyobb csalódást okozó látványosságokat” rangsorolta, és sajnálatos módon már azon a listán is felbukkant budapesti helyszín.

Ez a kettősség rámutat a budapesti turizmus legnagyobb kihívására: a marketing és a valóság közötti szakadékra. A látványos imázsfilmek és a csillogó rendezvények behívják a turistákat, de az eldobált csikkek, a túlcsorduló kukák és a gondozatlan aluljárók élménye sokszor felülírja a pozitív emlékeket.

A „világ legmocskosabb városa” címke – még ha szubjektív is – komoly figyelmeztetés a városvezetés és a turisztikai szakma számára: a fenntartható turizmus nemcsak a látogatók számának növelését, hanem a város élhetőségének és tisztaságának megőrzését is jelenti, mind a vendégek, mind az itt lakók számára.