Az első magyar légitársaság – a MAEFORT története

A 20-ik század eleje a repülés aranykora volt, amikor világszerte sorra alakultak meg az első polgári légitársaságok. Magyarország sem maradt ki ebből a fejlődésből. 1920-ban megalakult az Első Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság, közismert nevén MAEFORT, ami az ország első hivatalos polgári légitársasága volt.

A MAEFORT alapítása és céljai

A MAEFORT-ot 1920-ban hozták létre azzal a céllal, hogy Magyarország bekapcsolódhasson a nemzetközi légiforgalomba, valamint az országon belül gyors utazási lehetőséget biztosítsanak. A társaság alapítását a trianoni békeszerződés utáni gazdasági nehézségek is befolyásolták, hiszen az ország közlekedési infrastruktúrája jelentősen megváltozott.

A flotta és az első járatok

A MAEFORT első gépei katonai eredetű repülők voltak, amiket polgári célokra alakítottak át. Az első járatok Budapest és Bécs, valamint Budapest és Szeged között közlekedtek. A korabeli technológiának megfelelően, a repülés még kalandos vállalkozásnak számított, hiszen az időjárási körülmények jelentősen befolyásolták a járatok megbízhatóságát.

A működésének kezdeti szakasza számos kihívással járt. A gazdasági nehézségek, a technológiai fejlesztések korlátai és az utazás iránti, kezdetben még alacsony kereslet miatt, a társaság nem tudott gyorsan növekedni. Ennek ellenére, az 1920-as évek végére a társaság modernizálta a flottáját és Budapestet egyre több európai várossal kötötte össze.

A MAEFORT megszűnése

A gazdasági és politikai változások végül odáig vezettek, hogy a MAEFORT beolvadt az 1920-as évek végén kialakuló Magyar Légiforgalmi Részvénytársaságba (MALÉRT), ami már sokkal szervezettebb formában folytatta a polgári légiközlekedést Magyarországon.

A MAEFORT méltán tekinthető a magyar légitársaságok ősének, ami lefektette azokat az alapokat, amikre a későbbi légiforgalmi társaságok is építettek.

Az első magyar légitársaság egy izgalmas, kísérletezésekkel teli időszakot jelentett a légi közlekedés történetében, aminek hatása a későbbi magyar légitársaságokban is visszaköszönt.

A magyar légi közlekedés fejlődése a MAEFORT bukása után

Az 1930-as és 1940-es években a légiközlekedés nemzetközi fellendülése mellett, Magyarországon is megjelent az igény egy új, korszerűbb légitársaság létrehozására.

A II. Világháború után Magyarország gazdasági és infrastrukturális romokban hevert, így a légiközlekedés újjáélesztése is komoly kihívás elé állította az országot. Az új politikai rendszer szoros kapcsolatot ápolt a Szovjetunióval és ennek eredményeként, 1946-ban megalakult a MASZOVLET, vagyis a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság.

A MASZOVLET működése és jelentősége

A társaság szovjet Liszunov Li-2 és Po-2 típusú repülőgépekkel kezdte meg a belföldi és nemzetközi járatok üzemeltetését. Az első menetrendszerű járatok Budapest és Debrecen, Szombathely, Szeged, valamint Nyíregyháza között közlekedtek. A kezdetekben nehézségekkel küzdött, de fokozatosan fejlődött és fontos szerepet töltött be a magyar légiközlekedés újjáélesztésében.

A MASZOVLET átalakulása MALÉV-vé

1954-ben a magyar állam kivásárolta a szovjet részesedést és a MASZOVLET-ből MALÉV (Magyar Légiközlekedési Vállalat) lett. Ez a lépés lehetőséget teremtett egy teljesen magyar irányítású légitársaság létrehozására.

A MALÉV az 1960-as évektől kezdve fokozatosan növelte a nemzetközi járatok számát. Eleinte főként a keleti blokk országaiba repült, de a ’70-es és ’80-as években már Nyugat-Európa számos nagyvárosába is eljutottak a járatai. A Boeing és Tupoljev típusú repülőgépek flottába állítása új korszakot hozott a légitársaság életében.

A rendszerváltás után a légiközlekedési piac liberalizációja miatt, a MALÉV egyre nehezebb tudott megmaradni a piaci versenyben. Az 1990-es években privatizációs próbálkozások is történtek és újabb nyugati típusok, például Boeing 737 gépek kerültek a flottába.

A MALÉV 2012-es megszűnése

A MALÉV hosszú évekig küzdött anyagi nehézségekkel, végül 2012. február 3-án hivatalosan csődöt jelentett és leállította a működését. Ez hatalmas veszteséget jelentett a magyar légiközlekedésnek, hiszen a nemzeti légitársaság megszűnésével a magyarországi légi forgalom jelentős része külföldi cégek kezébe került.

A MALÉV megszűnésével Budapest és Magyarország légiközlekedési piacán nagyobb szerepet kaptak az olcsó fapados légitársaságok, mint például a Ryanair és a Wizz Air.

A Wizz Air az egyik legfontosabb magyarországi légitársasággá vált, noha nem a nemzeti légitársaság szerepét tölti be. Számos európai és Európán túli célállomásra kínál járatokat, ráadásul folyamatosan bővíti a flottáját.

A Ryanair és más fapadosok kínálnak járatokat Budapestről és más magyar repülőterekről megfizethető árakon.

Próbálkozások új magyar légitársaság létrehozására

A Malév bukása után több kezdeményezés is született egy új magyar nemzeti légitársaság elindítására, ám ezek mind külső, mind belső akadályokba ütköztek.

Sólyom Hungarian Airways (2013)

A Malév helyét leggyorsabban betölteni kívánó projekt a Sólyom Hungarian Airways volt, ami 2013-ban jelentette be indulását. A cél az volt, hogy egy magyar tulajdonú, hagyományos szolgáltatást nyújtó légitársaság jöjjön létre, ami pár éven belül Európa vezető légitársaságai közé emelkedik. Azonban a projekt financiális gondok miatt gyorsan kudarcot vallott és az első repülőgép leszállása után nem sokkal a cég már csődöt is jelentett.

Aeroexpress Regional (2020)

Egy újabb próbálkozás az Aeroexpress Regional volt, ami 2020-ban indult el regionális járatokkal, elsősorban a Kárpát-medence kisebb reptereire koncentrálva. A cég turbopropelleres gépekkel tervezte összekapcsolni Budapestet olyan városokkal, mint Kolozsvár, Marosvásárhely és Prága. Azonban a COVID-19-járvány és a piaci nehezítő tényezők miatt a projekt nem tudta beteljesíteni a várakozásokat és a működése jelentősen korlátozott maradt.

Mi akadályozza meg egy új magyar nemzeti légitársaság létrejöttét?

Egy légitársaság indítása rendkívül tőkeköltséges. A repülőgépek beszerzése, a karbantartás, a pilóták és a személyzet fizetése, valamint a repülőtéri díjak együtt óriási anyagi terhet rónak egy frissen induló cégre. Egy nemzeti légitársaság létrehozásához jelentős kormányzati vagy magánbefektetés lenne szükséges, ami eddig nem valósult meg.

A magyarországi piacon a nemzetközi légitársaságok, különösen a fapados szolgáltatók (Wizz Air, Ryanair), domináns szerepet töltenek be. Ezek a cégek agresszív árképzéssel és hatalmas flottával rendelkeznek, ami megnehezíti egy új belépő sikerét.

Bár Magyarországon rendelkezésre áll a megfelelő repülési infrastruktúra, a Malév megszűnésével sok szakember a külföldi légitársaságokhoz ment dolgozni. Egy új cégnek kihívást jelentene az iparági szakemberek visszacsábítása és egy erős operációs rendszer kiépítése.

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (korábban Ferihegyi repülőtér) nem csupán Budapest és Magyarország legnagyobb repülőtere, hanem egyben a közép-európai légi közlekedés egyik fontos csomópontja is. Története az 1930-as évekig nyúlik vissza és azóta számos fejlődési szakaszon ment keresztül, miközben az ország kapujává vált a világ felé.

A kezdetek: A Ferihegyi repülőtér születése

Az 1930-as években Magyarországon is felmerült az igény egy modern polgári repülőtér létesítésére. Az építése 1939-ben kezdődött, de a II. Világháború miatt csak az 1950-es években fejeződött be teljesen. Az első menetrendszerinti járat 1950. május 7-én szállt fel.

A következő évtizedekben fokozatosan fejlődött. Az 1960-as években új kifutópályákat építettek, az 1980-as években pedig megnyílt a modern 2-es terminál, ami lehetővé tette a növekvő nemzetközi forgalom kezelését. Ebben az időszakban, szinte kizárólag a Malév járatait szolgálta ki és a keleti blokk egyik legfontosabb légikikötőjévé vált.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás után a külföldi légitársaságok megjelentek a magyar piacon és Ferihegy egyre fontosabbá vált a nemzetközi turizmus és üzleti utazások tekintetében. 2005-ben a repülőtér üzemeltetését privatizálták és a Budapest Airport Zrt. vette át a működtetését. Az új tulajdonos jelentős fejlesztésekbe kezdett, hogy modernizálja az infrastruktúrát és növelje a kapacitást.

2011-ben a repülőtér hivatalosan is felvette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nevet. Az utóbbi években folyamatos fejlesztések zajlottak, beleértve a terminálok bővítését, új parkolási lehetőségek kialakítását és az utasélmény javítását célzó fejlesztéseket. Az alacsony költségű légitársaságok térnyerésével a repülőtér forgalma folyamatosan növekedett és 2019-ben rekordszámú, több mint 16 millió utast szolgált ki.

Hogy lesz valamikor ismét magyar légitársaság vagy nem, azt majd a jövő megmutatja. Viszont az tény, hogy Magyarország képes egy légitársaságot üzemeltetni. Remélhetőleg hamarosan lesz olyan pénzforrás, ami ezt elősegíti!