A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér története és jövője

A kezdetek: A Ferihegyi repülőtér születése

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér története a múlt század harmincas éveire nyúlik vissza. A repülőtér területét már 1938-ban kijelölték, ám a második világháború kitörése jelentős késedelmet okozott a beruházásban. A háborús években a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, miközben a civil utasforgalom alig létezett. Az ifj. Dávid Károly által tervezett Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület kivitelezése is félbemaradt, majd 1944-ben több bombatámadás érte az építkezést.

A háború után, 1947-ben újraindultak a munkálatok, és az eredeti tervek alapján végül 1950. május 7-én megnyílt a Ferihegyi repülőtér a polgári forgalom előtt. Az első utasszállító gép egy Li–2-es volt, amely a legendás amerikai Douglas DC–3 Dakota szovjet licencváltozata. Az akkori repülőtérnek „mindössze” 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt. A sugárhajtású gépek megjelenése azonban újabb fejlesztéseket igényelt. 1958-ra az 1-es futópálya elérte mai hosszát, a 3000 métert, amely lehetővé tette a nagyobb és gyorsabb repülőgépek fogadását is.

Folyamatos növekedés és modernizáció

Az elmúlt hetvenöt évben a repülőtér folyamatos fejlődésen ment keresztül. A kezdeti években az évi forgalom csupán néhány tízezer utasra korlátozódott, ám a 21. század elejére Budapest jelentős nemzetközi légikikötővé vált. A forgalom 2019-ben először lépte át a 16 millió utast, 2023-ban pedig a 15 millió főt közelítette.

A repülőtér áruforgalma szintén dinamikusan bővült. Míg a 2019-es évben 135 ezer tonna árut kezeltek, addig 2023-ban már a 200 ezer tonnát is meghaladta a légikikötőn áthaladó árumennyiség. Ezzel a Budapest Airport Közép-Európa egyik legfontosabb logisztikai központjává vált.

A repülőtér területe jelenleg 1515 hektár, ami a Margit-sziget területének 15-szöröse. Ez a méret még a londoni Heathrow repülőtér területénél is nagyobb, amely mindössze 1200 hektáron terül el. A hatalmas terület biztosítja, hogy a jövőbeni bővítések és fejlesztések is helyet kaphassanak.

Hogyan lett Ferihegyből Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér?

2011-ben a Ferihegyi repülőtér hivatalosan is új nevet kapott: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérként vált ismertté. A névváltoztatás nem csupán tisztelgés volt a világhírű magyar zeneszerző előtt, hanem szimbolikus üzenet is. Liszt Ferenc, mint az utazások és a kultúrák összekapcsolásának jelképe, tökéletesen illeszkedik egy nemzetközi légikikötő arculatához.

Az elmúlt években a repülőtér több alkalommal is elnyerte az „Európa legjobb repülőtere” címet az utasok értékelései alapján. A VINCI Airports hálózat részeként a Budapest Airport nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, a zöld fejlesztésekre és a digitális szolgáltatások bővítésére.

2024-ben a repülőtér 142 külföldi célállomással állt összeköttetésben, és a járatok száma napi átlagban 300-ra emelkedett. Az egyre növekvő utasforgalom miatt a repülőtér üzemeltetője már megkezdte a 3-as terminál építésének előkészítését, amely jelentősen növelni fogja az utasok kényelmét és a repülőtér kapacitását.

Kulturális programok a jubileumi évben

A 75 éves évforduló alkalmából a repülőtér különleges programsorozattal készült. A rendezvények központi témája Liszt Ferenc életműve, különös tekintettel a 175 éve komponált „Szerelmi álmok” című zongoradarabra.

A március 29-i Zongora Világnapján a 2-es terminálon óránként félórás koncerteket szerveztek, ahol Bogányi Gergely és Fehér Lili művészek léptek fel. A klasszikus zenei koncertek mellett pop- és jazzelőadók is szerepeltek a programban, így minden korosztály találhatott számára kedves műfajt.

Az év során a terminálok közönségterei több izgalmas kiállításnak is otthont adnak. A Légiközlekedési Kulturális Központ közreműködésével készült tárlat bemutatja a repülőtér történetét a kezdetektől napjainkig, különös hangsúlyt fektetve az első Li–2-es utasszállító gép érkezésére és az 1-es terminál Bauhaus-stílusú épületének újjáépítésére.

A jövő kihívásai és lehetőségei

A Budapest Airport számára a 75. évforduló nemcsak a múlt ünnepléséről szól, hanem a jövőbe tekintést is jelenti. A 3-as terminál megépítése mellett a fenntarthatóság és a digitális fejlesztések kerülnek a középpontba.

A VINCI Airports nemzetközi hálózatához való csatlakozás számos új lehetőséget biztosít a repülőtér számára. A légikikötő célja, hogy 2030-ra karbonsemlegessé váljon, és a legmodernebb technológiák alkalmazásával csökkentse az üzemeltetés során keletkező környezeti terhelést.

Emellett a repülőtér a légiáru-szállítás területén is erősíteni kívánja pozícióját. Az új logisztikai központ tervezése folyamatban van, amely képes lesz nagyobb mennyiségű áru kezelésére, így Budapest továbbra is megőrizheti régiós elosztóközpont szerepét.

75 év a levegőben

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 75 éves története a magyar légiközlekedés fejlődésének krónikája. A háború utáni újjáépítés, a folyamatos bővítések és a nemzetközi elismerések mind azt bizonyítják, hogy Budapest az elmúlt évtizedekben Közép-Európa egyik legfontosabb légi csomópontjává vált.

Az évforduló alkalmából rendezett programok, az épület rekonstrukciói és a jövőbeli fejlesztési tervek mind azt mutatják, hogy a repülőtér nemcsak a múltját ápolja, hanem aktívan készül a jövő kihívásaira is. Az új terminál építése, a fenntarthatósági programok és a kulturális események mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Budapest Airport az elkövetkező évtizedekben is a magyar főváros méltó kapuja maradjon.