A budapesti fesztiváloknak van még jövőjük?
Magyarországon, de főleg Budapesten a fesztiválok gazdag tradícióval rendelkeznek, és az ország egyik legfontosabb kulturális eseményei közé tartoznak. A lábnagyobb fesztiválok közé sorolható a Sziget Fesztivál, a Balaton Sound és a VOLT. Ezek az események különböző zenei stílusokat és kulturális élményeket kínálnak. A 2000-es években éltek fénykorukat, amikor tömegek gyűltek össze, hogy részt vegyenek a programokon.
Budapest programok keretében, a Sziget Fesztivál, amit 1993 óta rendeznek, a legnagyobb és legismertebb, nem csak Budapesten, Magyarországon, hanem világszinten is. Évente több tízezer látogatót vonz a világ minden tájáról.
A Balaton Sound, a nyári partikultúra egyik kiemelkedő eseménye és szintén a 2000-es évek közepén ért el a csúcsra. A VOLT Sopronban zajló esemény, szintén nagy népszerűségnek örvendett, különösen a 2010-es évek elején.
Csökken az érdeklődés a fesztiválok iránt?
Az utóbbi években azonban a fesztiválok iránti érdeklődés csökkenni kezdett. Ennek hátterében több ok állhat. Például a COVID-19 járvány hatalmas csapást mért a rendezvényiparra. Temérdek esemény lett lemondva vagy jelentős korlátozások mellett zajlott, ami csökkentette a látogatók számát.
Másrészt, az utóbbi időben megfigyelhető társadalmi változások, mint például a fiatalok preferenciáinak változása és a sokféle szórakozási lehetőségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a fesztiválok népszerűsége csökkenjen.
A VOLT Fesztivál 2020-ban végleg megszűnt, ami sokaknak hatalmas veszteséget jelentett. A szervezők bejelentették, hogy a találkozók már nem tudták elérni a kívánt látogatottságot, így a fenntarthatósági kérdések megnehezítették a fesztivál jövőjét.
Ez persze magával hozta, hogy Sziget Fesztivál és Balaton Sound nagyobb közönségre tegyen szert. Bár egyesek szerint a Balaton Sound alatt is rezeg a léc rendesen. A Sziget Fesztivál még tartja magát, de már a számok ennél is csökkenő tendenciát mutatnak.
A kisebb rendezvények sem hozzák a vártakat
A kisebb rendezvények is próbálnak megmaradni, miközben a közönség elvárásai növekednek. A fesztiválok szervezőinek innovatív megoldásokat kell találniuk, hogy túllendüljenek a nehéz időszakon.
A fesztiválok sorsa jelenleg nagyon bizonytalan és a következő években kulcsfontosságú lesz, hogy a művészek, szervezők és a közönség miként alkalmazkodik a változó körülményekhez. A lokális fesztiválok, mint a Campus, sikertörténeteket írnak és talán elérhetik, hogy újra vonzó legyen a közönség szemében
Újítások a fesztiválok világában nem csak Budapesten
Az elmúlt évtizedben fellendülő fesztiválkultúra úgy tűnik, hogy komoly átalakulásokon megy keresztül, mivel a látogatottsági adatok és a pénzügyi számok nem festenek túl kedvező képet.
Új formák és trendek jelentek meg a fesztiválok világában is. A környezettudatosság egyre fontosabbá vált, így a szervezők igyekeznek olyan rendezvényeket létrehozni, amelyek minimális hatást gyakorolnak a környezetre. A digitális technológiák is szerepet kaphatnak, például online közvetítések vagy virtuális fesztiválok révén, ezek új módokat nyitnak a közönség elérésére .
Továbbra is jelentős kulturális eseményként vannak a köztudatba, bár a jövő kihívásai és lehetőségei új irányokat szabhatnak.
Nemzetközi szinten is baj van a fesztiválokkal
A fesztivál szektorban tapasztalható visszaesés nemcsak Budapesten és egész Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is megfigyelhető. Például a brit fesztiválok közül többet, pontosabban 42 töröltek vagy elhalasztottak.
Az íreknél sem jobb a helyzet, hiszen a Body and Soul és a Wild Roots elmaradtak. Hollandia is ugyanezen az úton halad, ahol 60 rendezvény került törlésre.
Fesztivál vs. nyaralás?
Míg a nézőszámok apadnak, a költségek egyre inkább emelkednek. A fellépő művészek díjai és az infláció következtében a fesztiválok előtt komoly akadályok vannak. A gazdasági helyzet alakulása miatt, a látogatók sokkal hamarabb és könnyebben mondanak le a fesztiválozásról, mint a családi nyaralásokról, itthon és külföldön egyaránt.
Megváltoztak az igények?
Régen a fesztiválok arról szóltak, hogy sátorozás, fergeteges koncertek és feledhetetlen bulik voltak. Manapság arról számolnak be szinte mindenhol, hogy a sátorozók száma drasztikusan lecsökkent.
A temérdek koncertet sokan lecserélik csak 1-2 nagyobb kedvencre. Budapest fesztiválozó rétege sem tartja már kimondottan vonzónak, hogy több napra elmenjen valahová, ahol csupán néhány dolog érdekli.
Bár a tematikus események még mindig vonzóak sokak szemében, de ebben a részlegben is van hanyatlás.
Mit tartogat a jövő?
Sok bizonytalanság övezi a témát, hiszen hazánk úgymond „nagyhatalom” ezen a területen. Gazdag és színes a paletta, amiből magyarok és külföldiek kedvükre válogathatnak.
Talán ez is olyan dolog, hogy elérte a csúcsot és most már csak lefelé van út?
Esetleg a jegyárak emelkedése okozza a problémát, hogy egyre kevesebb az érdeklődő? Az időszak, a kapacitás és helyszín függvényében, a napijegy ára 12-25.000 Ft között mozog, ami valljuk be, nem kevés összeg.
Reménykedni és bizakodni lehet, hogy a fesztiválok szervezői összedugják a fejüket és kitalálnak valamilyen megoldást.
Fel kell mérni az igényeket, az anyagiakat és ezek függvényében átalakítani a budapesti programokat és eseményeket, hogy azok ismét felemelkedjenek a csúcsra.
Forrás: hvg