A 75 éves Budapest legszebb titka: Elképesztő illusztrációk, amiket nem csak gyerekeknek találtak ki

November közepén nyílt meg a Deák17 Galériában egy olyan tárlat, amely nem csupán egy esemény, hanem egy kulturális mérföldkő. A „Színes, mesés Nagy-Budapest” című kiállítás a Budapest-tematikájú gyerekkönyvek illusztrátorainak munkáiból válogat, és egyedülálló módon fókuszál Nagy-Budapest 75. születésnapjára.

A főváros, amelyet gyakran csak a turistacsalogató nagymúzeumok és ikonikus épületek felől közelítünk meg, ezúttal a kreativitás és a képzelet prizmáján keresztül mutatkozik be. A tárlat lélegzetelállító esemény minden korosztály számára, aki hisz abban, hogy a grafikák, a vonalak és a színek többet mesélnek a városról, mint a legapróbb részletekig kidolgozott, száraz útikönyvek. A Deák17 Galéria ezzel a gyűjteménnyel megmutatja, hogy a magyar gyerekkönyv-illusztráció mennyire kiemelkedő, szakmailag érett területe a vizuális művészetnek.

Nagy-Budapest ünnepe: Miért éppen az 1950-es születésnap a mérföldkő?

Bár a legtöbb polgár és turista tudja, hogy Budapest egyesítése 1873-ban történt meg Pest, Buda és Óbuda összeolvadásával, a mostani kiállítás a főváros másik, kevésbé romantikus születésnapjára emlékezik. 1950. január 1-jén került sor a környező települések, a gyűrűs kerületek hozzácsatolására, létrehozva ezzel a mai, kiterjedt Nagy-Budapest adminisztratív entitását. Ez a 75. jubileum adja az apropót a Deák17 munkatársainak, hogy az elmúlt években megjelent, fővárosi tematikájú gyerekkönyvek illusztrációit egybegyűjtve mutassák be a közönségnek.

A magyar gyerekkönyv-illusztrátorok a 21. században tapasztalható reneszánszukkal érdemelték ki ezt a figyelmet. A piac egyre több izgalmas és magas színvonalú kiadvánnyal bővül, amelyekben a szöveg és a kép minősége egyaránt kiemelkedő. A Budapestről szóló kötetek szegmensében három kategória különíthető el, amelyek mindegyike más-más módon használja a képi megfogalmazást: a klasszikus fikciós mesekönyvek, az ismeretterjesztő, tényközlő munkák és a speciális, szöveg nélküli, kifejezetten vizuális élményt nyújtó böngészőkönyvek. A kiállítás sikeresen egyesíti e három műfaj legjobb alkotóit, bizonyítva, hogy az illusztráció messze túlmutat az egyszerű kísérőrajz szerepén.

A fantázia termékeny ereje: Kárpáti Tibor minimalizmusától Labrosse Dániel szürrealizmusáig

A „Színes, mesés Nagy-Budapest” kiállítás legizgalmasabb eleme a stílusok széles skálája és az illusztrátorok rendkívül termékeny fantáziája, amellyel a fővárost ábrázolják. A kiállított alkotásokon keresztül a látogató olyan szemszögből látja az ismerős helyszíneket, ahogyan arra korábban nem is gondolt. A kurátorok bravúrosan mutattak be két szélsőséget, amelyek jól érzékeltetik a mai magyar illusztráció sokszínűségét. Kárpáti Tibor munkái a minimalizmus jegyében fogantak, az ő Budapestje csupán pixelpontos rajzokból áll össze, amelyek egyszerű, de rendkívül szellemes és reduktív látásmódot tükröznek. Ez a megközelítés jól illeszkedik a digitális kor vizuális elvárásaihoz, ahol a kevesebb olykor sokkal kifejezőbb.

Ezzel éles kontrasztban áll Labrosse Dániel fővárosa, amely egy sűrű, festett, szürreális élményt nyújt. Labrosse alkotásai olyanok, mint egy modern Bosch-festmény, ahol a szellemesen zsúfolt, részletgazdag terek és a meghökkentő perspektívák egyfajta mesebeli sűrűségbe vonják a nézőt. A két művész, Kárpáti Tibor és Labrosse Dániel kettőse egyértelmű üzenetet hordoz: a Budapest-tematikájú gyerekkönyvek nemcsak edukálnak, hanem illusztrátorok termékeny fantáziáján keresztül valódi művészi szabadságot is kínálnak.

• A kiállító illusztrátorok (válogatás):
  • Baranyai (b) András
  • Dusik Móni
  • Herbst László
  • Kőszeghy Csilla
  • Marcus Goldson
  • Rofusz Kinga
  • Takács Mari
  • Vidák Zsolt

A várostérkép újragondolása: Ikonikus helyszínek és gangos bérházak

A Deák17 Galéria kiállítása tematikus egységekbe sorolva mutatja be az illusztrátorok munkáit, ezzel is segítve a látogatót a képi nyelvek és a tematikák értelmezésében. A tárlat anyaga a kötelezően bemutatandó ikonikus budapesti helyszínektől – mint például a Lánchíd, a Parlament vagy a Halászbástya – egészen a Nagy-Budapest belső negyedeire jellemző, kevésbé felkapott, de annál autentikusabb épületekig terjed. Kiemelt szerepet kapnak a jellegzetes pesti gangos bérházak, amelyek a városi legendák és a mindennapi élet kulcsfontosságú színterei.

A kiállítás egyik legnagyobb vonzereje az is, hogy a művészek nem a hagyományos szemmagasságú nézőpontot alkalmazzák. Számos alkotás térképszerűen sűrít, vagy éppen madártávlatból mutatja a város egy-egy nagyobb szeletét. A budai vár pontosan felülnézetből való ábrázolása, vagy a város egyetlen síkban történő kiterítése izgalmas kihívást jelent a vizuális érzékelés számára, és a felnőtt látogatóban is felébreszti a felfedezővágyat. A kiállítás megtekintése után lehetőség van a művek alapjául szolgáló könyvek megtekintésére is egy olvasósarokban. A Deák17 Galéria ezzel nemcsak a vizuális élményt, hanem az irodalmi kontextust is elhozza a közönségnek.

Egyedi perspektívák a turizmus szolgálatában

A Budapest-tematikájú gyerekkönyvek illusztrátorainak munkái komoly értéket képviselnek a kortárs turizmus és városmárkázás szempontjából is. Ezek az egyedi, művészi látásmódok ugyanis sokkal hatékonyabban hívják fel a figyelmet a főváros sokszínűségére, mint az agyonhasznált, sablonos képeslapfotók.

Az a mód, ahogyan az illusztrátorok a városi környezetet – legyen szó a Ferenciek tere nyüzsgéséről vagy a gangos bérházak intimitásáról – átalakítják, segít a látogatóknak egy érzelmi kapcsolat kialakításában. A tárlat január 17-ig látható, és számos, a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt megszólító program kíséri, ami még vonzóbbá teszi ezt a kulturális élményt. A Deák17 Galéria kiállításával bebizonyította, hogy a gyermekművészet, és Nagy-Budapest rajzolt csodái, a legmagasabb színvonalú vizuális élményt nyújtják, messze túlmutatva a gyerekszoba határain.