A 2025-ös Jókai Jubileumi Év programjai Budapesten

A 2025-ös Jókai Jubileumi Év kiváló lehetőséget kínál mindazoknak, akik szeretnének mélyebben megismerkedni a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjával és annak hatásával a mai kulturális életre. A 2025-ös jubileumi év alkalmából Budapest számos kulturális eseménnyel tiszteleg Jókai Mór előtt. Az alábbi programok kiemelt figyelmet érdemelnek:

Jókai-kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Egyedülálló tárlat mutatja be Jókai Mór életét, kéziratait és irodalmi műveit. Az interaktív kiállításon a látogatók betekinthetnek a XIX. századi magyar társadalom mindennapjaiba is. Kiemelt helyen szerepelnek Jókai korabeli bútorai, levelezése és személyes tárgyai is.

Irodalmi séta Jókai nyomában

Egy vezetett városi séta során a résztvevők megismerhetik Jókai egykori lakóhelyeit, kedvenc kávéházait és alkotói helyszíneit. A séta külön érdekessége, hogy a résztvevők felolvashatnak részleteket Jókai műveiből az eredeti helyszíneken.

Színházi előadások és felolvasóestek

Az „Az arany ember” és „A kőszívű ember fiai” című művek színpadra állítása mellett, számos kortárs író és színművész közreműködésével zajlanak majd felolvasóestek. Különleges előadásként Jókai kevésbé ismert műveit is bemutatják majd.

Jókai-kerti családi nap

A Svábhegyen fekvő Jókai-kertben családi programokkal, természetjárással és kulturális foglalkozásokkal emlékeznek meg az író szellemi hagyatékáról. A gyermekeknek meseelőadások, kézműves foglalkozások és interaktív irodalmi játékok is szervezésre kerülnek.

Közönségtalálkozók és kerekasztal-beszélgetések

Kortárs irodalmárok és történészek osztják meg gondolataikat Jókai örökségéről, annak hatásáról a modern magyar irodalomra és közéletre. Ezen találkozók lehetőséget adnak arra is, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek fel a szakértőknek Jókai életéről és alkotói módszereiről.

Kézirat- és könyvaukció

Egy különleges árverésen Jókai műveinek korabeli kiadásai, dedikált példányai és kéziratai is megvásárolhatóak lesznek. Ez egyedülálló alkalmat kínál a gyűjtőknek és irodalomkedvelőknek.

Ki volt Jókai Mór?

Jókai Mór (eredeti neve: Ásvai Jókay Móric) 1825. február 18-án született Komáromban, nemesi családban. Édesapja Jókay József ügyvéd volt, édesanyja Pulay Mária, aki mély vallásosságával és műveltségével jelentős hatással volt fiára. Jókai már gyermekkorában kiválóan fogalmazott és érdeklődött az irodalom iránt, de eredetileg erősebb volt benne, hogy festő legyen.

Tanulmányait Komáromban kezdte, majd a pozsonyi evangélikus líceumban folytatta. Később Pápán a református kollégiumban is tanult, ahol megismerkedett Petőfi Sándorral, aki szoros barátja lett. Jókai jogi tanulmányokat végzett Kecskeméten és Pesten, de már ekkor inkább az írás iránt érdeklődött. Első történeti regénye a „Hétköznapok” 1846-ban jelent meg, amivel jelentős sikert aratott. Novellái közül elsőnek a „Vadon virágai” jelent meg 1848-ban.

Jókai Mór regényei

Jókai Mór több mint száz regényt, számos novellát, színdarabot és újságcikket írt. Legismertebb művei közé tartozik az „Egy magyar nábob”, az „Az arany ember” és a „Kőszívű ember fiai”. Ezek a regények nemcsak a magyar történelem fontos időszakait mutatják be, hanem mélyen emberi sorsokat és erkölcsi dilemmákat is feldolgoznak. Jókai művei a kor társadalmi problémáira is reflektáltak, így az olvasók könnyen azonosulhattak a történetekkel.

Nemcsak író, de költő is volt

Bár Jókai főként regényeivel vált híressé, költői tehetsége is figyelemre méltó volt. Verseiben gyakran megjelenik a hazaszeretet, az emberi sorsok iránti érzékenység és a romantika stílusjegyei. Jókai költészetének kiemelkedő darabjai többek között az 1848-as szabadságharc időszakában születtek, amikor lelkesítő, hazafias verseivel igyekezett erőt adni az embereknek. Költészete sokszor szorosan kapcsolódott regényeihez és számos versében érzékenyen ábrázolta a korabeli társadalmi és politikai eseményeket. Bár lírája kevésbé vált ismertté, a magyar irodalomban jelentős értéket képvisel.

Magánemberként remek kertész és kiváló festő volt

Szenvedélyesen szerette a kertészkedést és a Svábhegyen található Jókai-kertben maga ültette az egzotikus növények egy részét. A kert ma természetvédelmi terület és különleges növényritkaságokat is bemutat.

Korai éveiben festő szeretett volna lenni és volt is tehetsége hozzá, ugyanis a toll mellett, az ecsettel is remekül bánt. Számos alkotása fennmaradt. Festményein gyakran jelenítette meg kedvelt budapesti helyszíneit.

Jókai és Petőfi barátsága és annak megszakadása

Jókai Mór és Petőfi Sándor szoros barátságot ápoltak, ami mindkettőjük életére és pályájára hatással volt. Együtt vettek részt az 1848-as forradalomban és közösen képviselték a nemzeti ügyeket. Kapcsolatuk azonban később megromlott. Ennek fő oka Petőfi indulatos, szenvedélyes természete és Jókai mérsékeltebb, megfontoltabb hozzáállása volt. Petőfi több alkalommal bírálta Jókait azért, mert szerinte barátja túlságosan visszafogott volt a politikai kérdésekben. Továbbá, Jókai Laborfalvi Rózával kötött házassága is hozzájárult a nézeteltéréshez, mivel Petőfi nem nézte jó szemmel ezt a kapcsolatot. Bár barátságuk végül megszakadt, Jókai később mindig tisztelettel emlékezett meg Petőfiről és fontosnak tartotta életművének ápolását.

Jókai Mór első házassága

Jókai Mór első felesége Laborfalvi Róza színésznő volt. Kapcsolatuk nagy vihart kavart a korban, mivel Róza korábban házasságon kívül született gyermeket nevelt, ami nem felelt meg a korabeli társadalmi elvárásoknak. A házasságot sokan támadták, de Jókai és Laborfalvi Róza kapcsolata erős maradt. Róza fontos támogatója lett férje írói munkásságának. A pletykák ellenére, házasságuk stabil alapja volt Jókai magánéletének és alkotói tevékenységének.

Jókai Mór második házassága

Jókai Mór második házasságát Nagy Bellával, egy nála több évtizeddel fiatalabb nővel kötötte. Ez a kapcsolat szintén nagy visszhangot keltett és sokan támadták a korkülönbség miatt. A közvélemény élesen bírálta Jókai döntését, mivel sokan úgy vélték, hogy az idős író nem hozott bölcs döntést. Ennek ellenére Jókai kitartott választottja mellett és házasságuk élete végéig tartott.

Jókai Mór Budapest díszpolgára

Budapest városa 1897-ben díszpolgári címmel tüntette ki Jókai Mórt, ezzel elismerve irodalmi és közéleti munkásságát. Az elismerés különösen fontos volt számára, hiszen Budapesthez mindig szoros kapcsolat fűzte. Az ünnepségen számos politikus, író és közéleti személyiség is részt vett, közöttük Mikszáth Kálmán és Tisza Kálmán is méltatta Jókai munkásságát.

Temetése

1904. május 5-én hunyt el. Temetésén hatalmas tömeg vett részt és az ország vezető politikusai, irodalmárai tisztelegtek emléke előtt. Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található, ami ma is a magyar kultúra egyik kiemelkedő emlékhelye.

Jókai Mór hagyatéka Budapesten

Budapest számos helyszínén őrzi emlékét. A Jókai tér a belváros egyik kedvelt pontja, ahol szobra is megtekinthető. Emellett a Svábhegyen található Jókai-kert, ami egykori villája körül terül el, fontos irodalmi zarándokhely. A kert természetvédelmi területként is jelentős, hiszen számos ritka növény- és állatfaj otthona. A Jókai-kert egyik különleges látványossága az író által telepített egzotikus növények gyűjteménye, ami ma is megtekinthető.

Miért fontos Jókai Mór még ma is?

Jókai Mór alkotásai nemcsak a magyar irodalom remekművei, hanem olyan történetek is, amik ma is aktuálisak. Emberi sorsok, társadalmi konfliktusok és hősies küzdelmek jelennek meg a regényeiben, amik segítik az olvasókat a saját koruk és helyzetük megértésében.