82. Golden Globe-díjátadó – budapesti vonatkozások

A 82. Golden Globe-díjátadó ünnepségen, 2025. január 6-án Adrien Brody elnyerte a legjobb színésznek járó díjat László Tóth fiktív magyar építész megformálásáért a „The Brutalist” című filmben.

Brady Corbet rendező évtizedeket átívelő alkotása nemcsak a legjobb rendező és a legjobb dráma díját nyerte el, hanem reflektorfénybe helyezte Budapest gazdag építészeti örökségét, különösen a brutalista mozgalmat.

A film és magyar vonatkozásai

A „The Brutalist” László Tóth életét követi nyomon, aki a második világháború után az Egyesült Államokba menekül. A film hét év alatt készült el, nagyrészt Magyarországon forgatták, és jelentős magyar tehetségek közreműködésével valósult meg:

• Vágó: Jancsó Dávid
• Koproducer: Petrányi Viktória
• Szereplők: magyar színészek, többek között Vilmányi Benett és Sztarenki Dóra

Bár a film hivatalos bemutatója január 23-án lesz, a budapesti közönség már korábban is megtekintheti különböző helyszíneken, például a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon november elején az Urániában január 4-én és a Művész Moziban január 12-én.

Brutalizmus Budapesten: betoncsodák

A film modernista építészetre fókuszál, kiváló alkalmat nyújtva Budapest brutalista épületeinek felfedezésére. A brutalizmus, amelyet a nyers beton és a merész geometriai formák jellemeznek, jelentős nyomot hagyott a város közép-20. századi arculatán.

OKISZ Inkubátorház

A Thököly úton található ikonikus épület a brutalizmus jellegzetes vonásait mutatja. Mónus János tervezte, 1971 és 1973 között épült, és 1974-ben Mónus elnyerte az Ybl-díjat munkájáért.

ELMŰ alállomás

A Katona József utcában található épület egy évtizeddel ezelőtt majdnem lebontásra került. Léstyán Ernő tervezte, és az 1960-as évek növekvő energiaigényét tükrözi. Léstyán 1967-ben kapott Ybl-díjat az energiaelosztó építészetben végzett munkájáért.

Volt Domus áruház

Az 1974-ben a Lehel út és a Róbert Károly körút találkozásánál épült Domus Áruház a brutalista építészet egyik figyelemreméltó példája. Antal Lázár és Reimholz Péter tervezte, és ma védett műemlékként őrzi a kor modernista szellemiségét.

Az épület monumentális homlokzata és funkcionalista megközelítése a brutalista stílus esszenciáját képviseli, miközben harmonikusan illeszkedik a városi környezetbe.

Magyar Államkincstár épülete

1975 és 1979 között épült a Magyar Államkincstár épülete, amelyet Pázmándi Margit, az Ybl-díjat kétszer is elnyerő építész tervezett. A tervezés során Pázmándi az építészet két különböző irányzatát, a Bauhaus funkcionalizmusát és a posztmodern építészetet igyekezett ötvözni.

Az épület különleges anyaghasználata és geometriai formái ma is lenyűgözik a brutalizmus kedvelőit.

Mindenszentek plébániatemplom

A XII. kerületben, a Farkasréti temető bejáratával szemben található Mindenszentek Plébániatemplom a város egyik legismertebb brutalista építménye.

Szabó István tervei alapján 1977-ben szentelték fel, több mint 25 év után az első újonnan épített templomként Budapesten. Az építész az épület megalkotásával elnyerte az Ybl-díjat 1978-ban. A templom merész formái és nyersbeton felületei egyedi karaktert adnak az építészeti örökségnek.

A brutalizmus öröksége Budapesten

Bár a brutalista építészet megosztja a közvéleményt, ezek az épületek Budapest városképének meghatározó részei. Az őszinte anyaghasználat és a merész formai megoldások a modernizmus korának lenyomatát őrzik, amikor a város a háborús pusztítás után igyekezett új identitást találni. Másrészt ezek az épületek társadalmi, politikai és gazdasági körülmények tanúi is, amelyek megértése fontos a múlt megismeréséhez.

A „The Brutalist” című film újra ráirányítja a figyelmet ezekre az épületekre, amelyek megőrzése és tisztelete a jövő generációi számára is kulcsfontosságú lehet.

Ahogy a film főszereplője, László Tóth karakterén keresztül megismerhetjük a brutalizmus történetét, úgy ezek az épületek is mesélnek egy város átalakulásáról.