25 év a város szívében: a Westend és a plázák fejlődése Budapesten

A Westend – az ikonikus bevásárlóközpont születése

1999 novemberében Budapest egyik legismertebb bevásárlóközpontja, a Westend megnyitotta kapuit, és azóta is az egyik legforgalmasabb kereskedelmi központ maradt. A komplexum 185 ezer négyzetméteren terül el, közel 400 üzlettel, három irodatoronnyal és egy 230 szobás hotellel.

Az első 72 órában több mint 1,5 millió látogatót vonzott, és mára évente 20 millió ember fordul meg itt.

A Westend úttörő szerepet töltött be a hazai bevásárlóközpont-iparágban: itt nyílt meg az első Starbucks kávézó, és olyan luxusmárkák jelentek meg, mint a Tommy Hilfiger és a Boss.

A fenntarthatóság is fontos szempont: 6500 négyzetméteres tetőkertje Budapest egyik legnagyobb zöldfelülete, és a központ energiafogyasztásának 60%-át megújuló forrásokból fedezik.

Plázák története Budapesten és fordulópontok

A bevásárlóközpontok megjelenése Magyarországon az 1970-es évekre tehető, amikor az első generációs plázák kisebb alapterülettel és néhány száz parkolóhellyel épültek. Az első igazi pláza, a Flórián, 1976-ban nyílt meg Budapesten, és újabb központok követték.

A második generáció az 1980 és 1994 közötti időszakot fedi le, olyan létesítményekkel, mint a Sugár és a Skála Metro.

A rendszerváltás utáni fellendülés és a plázaépítési bumm

A rendszerváltás után a plázaépítkezések üteme lelassult, és a ’90-es évek közepén csupán kilenc működő pláza volt a fővárosban. Vidéken ekkor a Centrum és a Skála dominált. Az ezredfordulón azonban új lendületet kapott az iparág, amikor megkezdődött a harmadik generációs plázák építése.

Az 1996-ban megnyitott Duna Plaza és a Pólus Center voltak az első képviselői ennek az új hullámnak.

A negyedik generáció és az új trendek

A kétezres évek közepétől a negyedik generációs plázák jelentek meg Budapesten, amelyek már többfunkciós projektekként üzemelnek. Ezek a központok nemcsak vásárlási, hanem szórakozási és közösségi tevékenységek helyszíneként is szolgálnak.

Az Arena Mall, az Allee, a Corvin Plaza és a KÖKI példái ennek az új szemléletnek. Az Etele Plaza 2021-es megnyitása is ezt a trendet erősíti.

A gazdasági válság és a plázastop

A 2008-as gazdasági válság megtörte a plázaépítési lázat, és a 2012-es plázastop hatására az építkezések visszaestek. Számos projekt, köztük az Óbudára tervezett központ is a fiókban maradt.

Az elmúlt években a modernizáció került előtérbe: a Campona, az Allee és a Shopmark jelentős felújításokon estek át, hogy a fenntarthatóság és a modern építészeti igények szerint működjenek.

Jövőbe tekintés: az élmények katedrálisai

Ma a plázák többet jelentenek pusztán vásárlási helyszíneknél; közösségi központokká váltak, ahol ételudvarok, mozik, és különböző szabadidős tevékenységek állnak a látogatók rendelkezésére.

A modern plázák grandiózus belső terekkel és digitális megoldásokkal vonzzák a közönséget, igyekezve kielégíteni a változó igényeket. Budapesten, akár a belvárosban, akár a külvárosban, a plázák a városi élet szerves részévé váltak, tükrözve a folyamatosan fejlődő fogyasztói szokásokat és építészeti innovációkat.

A Westend és a plázák jövője Budapesten

A Westend 25 éve ikonikus szereplője Budapest városképének, és a modern plázák jelentősége továbbra is fennmarad.

A jövő kihívásai közé tartozik az élményalapú vásárlás és a fenntarthatóság egyensúlyának megtartása, amelyek biztosítják, hogy a bevásárlóközpontok a jövőben is relevánsak maradjanak.

A legújabb tervek szerint Budapesten, a Kerepesi út és a Hungária körút találkozásánál, közvetlenül a Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölött egy új, 29 ezer négyzetméteres bevásárló- és szórakoztatókomplexum építése van folyamatban.

Az impozáns fejlesztés többfunkciós épületként funkcionál majd, amely hotelnek, irodaháznak és modern bevásárlóközpontnak is otthont ad. Az épület különlegessége az integrált zöldterületek kialakítása, amelyek a főváros egyik legnagyobb, több mint 5000 négyzetméteres zöld tetőjét foglalják magukban.

A tervezett szolgáltatások és kialakítás

Az épület földszintjén 40 üzlet és szolgáltatóhelyiség nyílik majd meg, amelyek között helyet kap szupermarket, drogéria, gyógyszertár, bankfiókok, telekommunikációs szolgáltatók, valamint szépségipari üzletek.

Az első emelet 2000 négyzetméteres teraszos ételudvarral várja a látogatókat, ahol különféle gasztronómiai élmények érhetők el. Az épület legfelső szintjén, a Hungária körút felőli oldalon egy háromemeletes, korszerű irodatorony emelkedik majd, míg a Puskás Aréna irányában egy 170 szobás szálloda kap helyet.

Közvetlen kapcsolatok és modern megoldások

A komplexum szerves részét képezi majd a környező infrastruktúra, közvetlen összeköttetésben áll a Papp László Sportaréna 1000 férőhelyes parkolójával, megkönnyítve ezzel a látogatók parkolását.

Az épület magába foglalja a Puskás Ferenc Stadion metróállomás újításait is: új bejáratok és mozgólépcsők kerülnek kialakításra, amelyek az utcaszintről közvetlenül a bevásárlóközpontba vezetnek, biztosítva a kényelmes megközelítést.

Fenntarthatóság és innováció

Az építkezés során a modern műszaki megoldások és energiatakarékos technológiák alkalmazása is kiemelt szerepet kap. Az acélszerkezetű épület tervezett átadása 2026-ra várható, és a projekt célja, hogy megfeleljen a helyiek, az irodák dolgozói, az átutazók és a sport- és kulturális rendezvények látogatóinak igényeinek.

A felszínen új zöldterületek teszik teljessé a környezetbarát városfejlesztést, hozzájárulva Budapest fenntartható fejlődéséhez. Ez a nagyszabású fejlesztés új színt visz a város vérkeringésébe, nemcsak bevásárló- és szórakoztatóközpontként, hanem modern, multifunkcionális központként is szolgálva.