Tízéves álom végre valóra válik: így változik meg teljesen Ferihegy

A Liszt Ferenc repülőtér történetének legnagyobb átalakulása előtt áll. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter október 28-án olyan gigaberuházást jelentettek be, amely gyökeresen megváltoztatja a Budapest Airport arculatát és működését. A 2,5 milliárd eurós, azaz körülbelül ezermilliárd forintos fejlesztési csomag három pillérre épül: új terminál, gyorsvasút és korszerű úthálózat. A repülőtér bővítés 2035 nem csupán az utasok számára hoz komfortosabb élményt, hanem Budapest és az egész ország gazdasági pozícióját is erősíti a régióban.

Az elmúlt hónapok forgalmi adatai világossá tették: a jelenlegi infrastruktúra már nem elegendő. Az idei év végéig húszmillió utas fordul meg a repülőtéren, ami történelmi rekord, és jelentősen meghaladja a koronavírus előtti, 2019-es év teljesítményét. Lóga Máté államtitkár, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke szerint a növekedés mértéke egyedülálló Európában. Míg kontinens-szerte átlagosan négy százalékos emelkedést mértek, addig Magyarországon harminchárom százalékos forgalomnövekedést regisztráltak. A cargo, vagyis az áruszállítási szektor teljesítménye még ennél is lenyűgözőbb: ötven százalékkal nőtt az idei évben, amivel a repülőtér megelőzte Münchent is a teherforgalom terén.

Miért lett hirtelen Ferihegy Közép-Európa csillaga?

A robbanásszerű növekedés mögött több tényező is meghúzódik. Az állami tulajdonba vétel 2024-ben új lendületet adott a Budapest Airport fejlesztésének. Az új menedzsment és a HungaroControl közötti stratégiai együttműködés eredményeként nyolcvan százalékkal sikerült csökkenteni a járatkésések számát, ami óriási versenyelőnyt jelent a térségben működő többi repülőtérrel szemben. Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatója kiemelte, hogy naponta négyszáz járatot szolgálnak ki, és az idei évben már meghaladták az egymillió gépkiszolgálást, ami rekordnak számít a társaság történetében.

A növekedéshez hozzájárul az is, hogy Budapest és Magyarország világszinten egyre népszerűbb úti cél lett. A széles törzsű, hosszútávú járatok számának emelkedése azt mutatja, hogy a főváros egyre vonzóbb a tengerentúli utazók számára is. A fapados légitársaságok forgalma szintén dinamikusan bővül, ami tovább növeli az utasszámot. Emellett az ukrajnai háború következtében az átrepülő forgalom harminc százalékkal nagyobb lett, hiszen számos légitársaság útvonalát kellett átszervezni az orosz légtér elkerülése miatt.

A légi közlekedés növekedése egyébként világjelenség, és szorosan összefügg a gazdasági teljesítménnyel. A szakértők szerint a hüvelykujj-szabály alapján minden egyszázalékos GDP-növekedés másfél-két százalékos utasszám-növekedést eredményez. Ez azt jelenti, hogy a légi közlekedési ágazat hosszú távon növekedésre van ítélve, így a Ferihegy fejlesztés nem csupán a jelenlegi igények kielégítéséről, hanem a jövőbeli kapacitások biztosításáról is szól. Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az eddigi eredmények alapján már most látszik, hogy az év végéig rekordszámú utast kezelnek, és ez a tendencia a következő években is folytatódni fog.

Ezermilliárd forint három projektben: itt az új Ferihegy vázlata

A repülőtér bővítés 2035 három nagy projektre épül, amelyek együttesen alakítják át a repülőtér infrastruktúráját és megközelíthetőségét. Az első és talán leglátványosabb elem a 3-as terminál megépítése, amelynek alapkőletételét 2026 márciusában tervezik. Az egymilliárd eurós beruházás több ütemben valósul meg, és a tervek szerint nyolc év alatt készül el teljesen, bár egyes részek már 2031-ben megnyithatnak az utasok számára. Az új terminál a jelenlegi 2A terminál mellett épül, és a megvalósulásával a repülőtér kapacitása elérheti a negyvenmillió utast évente, ami a jelenlegi forgalom megduplázását jelenti.

A második pillér a reptéri gyorsvasút, amelynek koncepcióját már elfogadta a kormány. A huszonhét kilométer hosszú pálya a Nyugati pályaudvart kötné össze a repülőtérrel, és a menetidő mindössze húsz perc lenne. A vonat a Nyugati pályaudvartól indulva megáll Rákosrendezőnél is, így a főváros keleti részéből is könnyebben elérhető lesz a légikikötő. Az új vonal Monor előtt csatlakozik a debreceni fővonalba, ezáltal közvetlen vasúti összeköttetés jön létre Győrből, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is. A vasútépítés nagy előnye, hogy a repülőtér saját területén, a háromszáz hektáros fejlesztési övezeten belül valósul meg, így viszonylag kevés kisajátítással jár. A repülőtér alatt föld alatti állomás épül, amely közvetlenül kapcsolódik majd a terminálokhoz.

A harmadik elem a közúti fejlesztés, amely ötszázmillió euróba kerül, és 2028 végére készülhet el. Az Üllői út külső része és a repülőtér között tizenkét kilométer hosszúságban kétszer három sávos gyorsforgalmi út épül a bekötő utakkal együtt. Lázár János közlekedési miniszter kiemelte, hogy ez az egyik legnagyobb horderejű fejlesztés lesz, mivel háromszázötvenhárom ingatlant érint, amelyből kétszázhatvanöt kisajátítása várható. A kiviteli tervek véglegesítése jelenleg zajlik, és 2026 első félévében kerülnek a miniszter elé. A kormány külön tárgyal az érintett önkormányzatokkal a részletekről, hogy a lehető legkisebb társadalmi feszültséggel valósuljon meg a projekt.

A Ferihegy fejlesztés egyes elemei:

• Harmadik terminál: Alapkőletétel 2026 márciusában, teljes befejezés 2035-re, költség egymilliárd euró, kapacitás negyvenmillió utas évente
• Gyorsvasút: Huszonhét kilométer hosszú pálya, menetidő húsz perc a Nyugati pályaudvartól, közvetlen összeköttetés vidéki nagyvárosokkal, költség nagyjából egymilliárd euró
• Gyorsforgalmi út: Tizenkét kilométer hosszúságban kétszer három sávos út, befejezés 2028 végére, költség ötszázmillió euró
• Környezetvédelem: A fejlesztések során a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik, cél a károsanyag-kibocsátás nullára csökkentése 2030-ra
• Gazdasági hatás: A beruházások összesen hatvanhárom milliárd forintnyi közvetett hozzáadott értéket teremthetnek, hatezer-négyszáz embernek adhatnak munkát

Mit jelent ez valójában? Pénz, profit és Budapest jövője

A gazdasági számítások szerint a repülőtér bővítés 2035 nemcsak az utasforgalmat növeli, hanem jelentős bevételt is generál. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a forgalom megduplázódásával a profit harminc-negyvenkét százalékos emelkedése várható, és a légikikötő visszavásárlása tizenöt év alatt megtérül. A Budapest Airport már most is több profitot termel állami kézben, mint amivel előzetesen számoltak, és osztalékot fizet a költségvetésbe. A KPMG tanulmánya alapján az új terminál megépítésével összefüggő beruházási és kivitelezési tevékenységek 2027-ig akár hatvanhárommilliárd forintnyi közvetett hozzáadott értéket teremthetnek a beszállítói láncon keresztül.

A turizmus szerepe is kulcsfontosságú a nemzetgazdaságban. Jelenleg a szektor a GDP tizenöt százalékát adja, és a tervek szerint ez az arány tizennyolc százalékra emelkedhet a fejlesztések megvalósulásával. Budapest és a vidéki turizmus egyaránt profitál majd a megnövekedett utasforgalomból, hiszen a negyvenmilliós kapacitás azt jelenti, hogy lényegesen több külföldi látogató érkezik Magyarországra. Az áruforgalom szempontjából is fontos beruházás a vasútvonal, mivel az autóipar felfutásával jelentősen nő a teherforgalom, amelyet az Európai Unió szabályai szerint javarészt vasúton kell lebonyolítani.

Az utasok számára a legkézzelfoghatóbb változás a gyorsvasút lesz. A Nyugati pályaudvarról induló vonat húsz perc alatt ér a repülőtérre, és a jegyár várhatóan háromezer-négyezer forint körül alakul. A gyorsvasút várhatóan a fapados légitársaságok tömegközlekedéssel érkező közönségének jelentős részét vonzza majd, a hatástanulmányok szerint akár hatvan-hetven százalék is a vonatot választhatja az autó vagy a taxi helyett. Ez nemcsak kényelmesebb, hanem környezetbarátabb megoldás is, amely csökkenti a közúti forgalmat és a légszennyezést. A Liszt Ferenc repülőtér célja, hogy 2030-ra nullára csökkentse a károsanyag-kibocsátását, ami húsz évvel a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa által meghatározott határidő előtt történne meg.

Lázár János közlekedési miniszter a bejelentés során hangsúlyozta, hogy a projektek cáfolják azt az állítást, miszerint a kormány főváros-ellenes politikát folytatna. Az ezermilliárd forintos fejlesztés Budapest és az egész ország számára is előnyös, hiszen a Budapest Airport régióbeli pozíciójának erősödése gazdasági hasznot hoz, munkahelyeket teremt, és növeli az ország nemzetközi versenyképességét. A fejlesztések révén a magyar főváros repülőtere piacvezető közlekedési bázissá válhat Közép-Európában, ami hosszú távon biztosítja a növekedést és a stabilitást.Retry