Szilveszteri tűzijáték 2025: 200 ezer forintos bírság és új tiltott zónák Budapesten

A 2025-ös év vége történelmi fordulatot hoz a budapesti szilveszterek történetében. A Fővárosi Közgyűlés októberi döntése nyomán véget ér a korábbi években tapasztalt, sokszor kaotikus állapot, amely évről évre megkeserítette a csendre vágyó lakosok és a rettegő kisállatok életét. A Főpolgármesteri Hivatal december 2-án közzétett tájékoztatása szerint egy átfogó, minden eddiginél szigorúbb, ugyanakkor észszerű keretrendszer lép életbe.

Az új rendelet alapjaiban rajzolja át a főváros „zajtérképét” az év utolsó éjszakáján, és szigorú keretek közé szorítja a szilveszteri tűzijáték használatát. A cél nem a szórakozás teljes betiltása, hanem a biztonság, a nyugalom és a környezetvédelem egyensúlyának megteremtése egy olyan nagyvárosban, ahol kétmillió ember él együtt.

Miért volt szükség a drasztikus szigorításra?

A rendelet megalkotását nem hirtelen felindulás, hanem évek óta halmozódó tapasztalatok és egyre hangosabb lakossági igények alapozták meg. A kerületi önkormányzatokhoz és a rendészeti szervekhez minden év januárjában panaszáradat érkezett: a félelmetes zajhatások, a füstköd, a megrémült és elszökött háziállatok, valamint a parkokban, utcákon hátrahagyott több tonnányi hulladék miatt. A 2. és 3. kategóriájú eszközök – a köznyelvben csak „telepeknek” vagy „római gyertyáknak” hívott termékek – laikus kezekben komoly fegyverré válhatnak, amelyek nemcsak vagyoni kárt, de súlyos személyi sérüléseket is okozhatnak.

A környezeti terhelés kérdése is hangsúlyos szerepet kapott a döntéshozatalban. A tömeges szilveszteri tűzijáték utáni napokban a budapesti levegő minősége gyakran kritikussá válik a szálló por és a vegyi anyagok miatt, ami különösen az asztmások és idősek számára jelent egészségügyi kockázatot. A Főpolgármesteri Hivatal a szabályozás kidolgozása előtt széleskörű egyeztetést folytatott civil szervezetekkel, állatvédőkkel és szakmai testületekkel, hogy olyan kompromisszumos megoldás szülessen, amely védi a sérülékeny csoportokat és a természeti értékeket.

Térkép a nyugalomhoz: Így alakulnak át a fővárosi zónák

Az új szabályozás legfontosabb eleme a terület alapú differenciálás, amely teljesen új megközelítést alkalmaz. Budapestet gyakorlatilag három különböző övezetre osztották, amelyekben eltérő szabályok vonatkoznak a pirotechnikai eszközök használatára. Ez a zónarendszer hivatott garantálni, hogy a szórakozás ne menjen a lakhatás és a természet rovására.

A zónák felosztása a következőképpen alakul:

• Fokozottan védett övezetek (Kék zóna): Ezeken a területeken egész évben, még szilveszterkor is tilos a 2. és 3. kategóriájú eszközök (pl. sikolyok, 16-50 lövéses bombatelepek) használata. Ide tartoznak a természetvédelmi területek, a Natura 2000-es besorolású erdők és legelők, de ami talán még fontosabb: az állatkertek, menhelyek, valamint a kórházak és bentlakásos intézmények környéke.
• Védett övezetek (Sárga zóna): Ez a kategória érinti a legtöbb budapestit, ugyanis ide soroltak minden lakott területet. A szabályozás értelmében itt szilveszterkor is tilos a nagyobb tűzijátékok használata. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakótelepeken, társasházak udvarán vagy az ablakokból kihajolva idén már nem lehet legálisan bombatelepeket működtetni.
• Engedélyezett területek (Fehér zóna): A fokozottan védett és védett övezeteken kívül eső részeken továbbra is lehetőség nyílik a tűzijátékozásra, de csak a megadott, szűkített idősávban.

Szűkebb idősáv és húsbavágó büntetések

A térbeli korlátozások mellett az időbeli keretek is jelentősen szigorodtak. Míg a korábbi években december 31-én 18:00 órától egészen másnap reggel 6:00 óráig szólt a „szabad a vásár”, addig az új rendelet ezt az ablakot drasztikusan lerövidítette. A fehér zónákban a látványos szilveszteri tűzijáték használata kizárólag december 31-én 20:00 órától január 1-én 02:00 óráig engedélyezett. Ez a hatórás időtartam elegendő a méltó ünneplésre, de megkíméli a lakosságot a kora esti és a hajnali, sokszor napokig elhúzódó durrogtatástól.

A szabályok betartatását a hatóságok komolyan veszik. A rendelet megszegőivel szemben hatósági eljárás indul, amelynek végén akár 200 ezer forint bírság is kiszabható. Ez az összeg már elég visszatartó erővel bírhat ahhoz, hogy a felelőtlen felhasználók is kétszer meggondolják, hol és mikor gyújtják meg a kanócot. A szigorítás üzenete egyértelmű: a közösségi együttélés szabályai fontosabbak az egyéni szórakozásnál, ha az mások nyugalmát zavarja.

Mi marad a bulizóknak? A legális lehetőségek

Fontos tisztázni, hogy a rendelet nem jelenti az ünnepi hangulat teljes betiltását. Az 1. kategóriába sorolt, csekély veszélyességi fokú pirotechnikai eszközök – mint például a csillagszórók, az ördögpatronok vagy a kisebb, úgynevezett „pokolbogyók” – továbbra is szabadon használhatók Budapest egész területén, az év minden napján. Ezek az eszközök alkalmasak az ünnepi hangulat megteremtésére anélkül, hogy a fél kerületet felvernék zajukkal.

Azoknak, akik ragaszkodnak a nagyobb kaliberű eszközökhöz, a fehér zónákban, a kijelölt idősávban továbbra is van lehetőségük hódolni szenvedélyüknek. A szabályozás célja tehát nem a tiltás kultúrájának erősítése, hanem a felelős magatartás kikényszerítése. A budapesti kerületek térképein mindenki pontosan ellenőrizheti, hogy lakóhelye melyik besorolás alá esik, így elkerülhetőek a félreértések és a kellemetlen bírságok. 2025 szilvesztere tehát várhatóan csendesebb, tisztább és biztonságosabb lesz – egy olyan ünnep, ahol az újév köszöntése nem jár együtt a környezetünk és embertársaink terrorizálásával.