Szent István pénzei: ezüstbe öntött királyi hatalom
Egy szenzációs lelet, ami újraírta a múltat
1968-at írtunk, amikor a Baranya megyei Nagyharsányban egy földmunkagép kanalával egy korsó cserépedényre csapott. A munkások először nem hittek a szemüknek: a korsóban ezüst pénzérmék csillogtak, amelyek közel ezer éven át pihentek rejtve a föld alatt. Egyetlen találattal előkerült a magyar középkor egyik legrejtélyesebb és legnagyobb hatású régészeti lelete – az első magyar uralkodói pénz, a „Lancea Regis”.
A pénzeken egy kéz nyúlt elő a felhőkből, markában dárdát – királyi lándzsát – tartva. A latin felirat: „LANCEA REGIS” – „A király lándzsája.” Hátoldalukon „REGIA CIVITAS” – „Királyi város” – felirat övezett egy templomszerű épületet. A jelentés világos: az uralkodói hatalom isteni eredetű, és központosított, keresztény államszervezetben valósul meg.
A pénz, amit hamisítványnak hittek – majd kiderült, hogy Magyarország születésének kulcsa
A felfedezés előtti évtizedekben a gyűjtők között már felbukkant néhány hasonló érme – ám ezekről a szakértők zöme azt hitte: hamisítványok, esetleg bajor utánzatok. A nagyharsányi lelet azonban cáfolhatatlan volt: több példányt találtak egyazon régészeti kontextusban, datálható és hitelesíthető formában.
Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum neves numizmatikusa, a leletek tudományos feldolgozója bizonyította be, hogy ezek valódi, Szent István korabeli magyar veretek, az 1000 körüli évekből. Még megdöbbentőbb volt felismerése: az eddig elsőnek hitt „STEPHANUS REX” feliratú pénzek valójában István második pénzkibocsátását jelentették. Az igazi első veret – amit minden uralkodó először készíttet, hogy ezzel legitimálja hatalmát – a Lancea Regis volt.
Királyi propaganda ezüstben: az isteni hatalom jelei
A pénzérmék ikonográfiája nem csupán díszítés: minden szimbólum politikai üzenet. A lándzsa, amelyet a felhőből kilépő kéz tart, a királyi fenség és az isteni felhatalmazás szimbóluma. István ezzel azt üzeni: uralma nem csupán törzsi hagyományból vagy császári jóváhagyásból ered, hanem közvetlenül az égből.
A lándzsa külön jelentőséget kap, ha tudjuk, hogy István apja, Géza fejedelem, a Német-Római Császárság uralkodójától, III. Ottótól kapott egy ilyen szertartási lándzsát – az uralkodói szuverenitás szimbólumát. István ezt a jelképet vitte tovább, de új tartalommal: a császári adományból isteni legitimációt teremtett.
Egy érme kalandos útja: elveszett, elrejtett, újra megtalált
Bár a lelet feltárása szakszerű volt, néhány érme kicsúszott a régészek kezei közül. Az egyik legismertebb történet Ferenc Tóth, pécsi éremgyűjtő nevéhez fűződik. Egy helyi kávéházban, a bánya közelében, több Lancea Regis példányt is látott, amelyeket egyszerű munkások mutogattak – nem tudván, milyen kincs van a kezükben.
Tóth végül néhány darabot megvásárolt, és ezek egyikét 1974-ben adta el a Magyar Nemzeti Banknak. A pénzérmét a 4611.2-es katalógusszámon iktatták be, és ma is megtekinthető a Pénzmúzeum állandó kiállításán. Az a kis ezüstkorong most egy üvegvitrin mögött meséli el Magyarország születésének történetét.
Technikai bravúr az ezredfordulón: korabeli mestermunka
A Lancea Regis pénzek kidolgozása lenyűgöző: az íráskép és a díszítőelemek hasonlóságot mutatnak azzal a kereszttel, amelyet István felesége, Gizella készíttetett édesanyja sírjára. Ez arra utal, hogy a pénzverde ugyanazokat a mesterembereket alkalmazta, mint a királyi műhelyek – központosított, szervezett udvari struktúrára utalva.
A templomábrázolás karoling hatásokat mutat, de magyar elemekkel keverve: például a palmettás díszítés, amely honfoglalás kori ötvöstárgyakon is megfigyelhető. A „RECI” felirat pedig nem pusztán rövidítés: utal Regensburg városára is, ezzel jelezve, hogy a magyar uralkodó egyenrangú a német birodalom vezetőivel.
A pénzverés mint politikai tett: Magyarország függetlenségi nyilatkozata
Az érmék nemcsak fizetőeszközök, hanem politikai nyilatkozatok. A 11. század fordulóján a pénzverés joga kizárólag a szuverén uralkodók kiváltsága volt. Szent István saját pénzt veretett – ezzel demonstrálva függetlenségét a Német-Római Császárságtól és a Bizánci Birodalomtól egyaránt.
Ráadásul ezek az érmék nemcsak Magyarországon kerültek elő: Skandináviában, Németországban és más közép-európai országokban is bukkantak fel példányok. Az elfogadottságuk gyorsan terjedt, és helyi utánzatokat is inspiráltak – bizonyítva, hogy István nemcsak államot, hanem valutát is alapított.
Kortárs kutatás: mit tudunk ma többet?
A modern technológia révén ma már a pénzek ezüsttartalmát, ötvözetét és a fémek származási helyét is meg tudjuk határozni. A Pénzmúzeumban őrzött példányt speciális eljárásokkal konzerválták, hogy az apró, ezeréves ezüstdarab a jövő generációit is taníthassa.
A pénz nemcsak tárgyi emlék, hanem gondolatok hordozója is. A Lancea Regis nem csupán a magyar pénzverés kezdete, hanem a keresztény királyság gondolatának szimbóluma. István felismerte: a hatalom nemcsak karddal, hanem jelkép-rendszerrel is megszilárdítható. És ő már ezer éve is tudta, mit ma is tanítanak a politikai kommunikációs szakértők: a pénzérme egyszerre érték és üzenet.