Régi Ikarus buszok Budapest utcáin
Budapest téli arculata minden évben tartogat meglepetéseket, ám van egy olyan program, amely valóban kilóg a megszokott adventi kínálatból. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Mozgó Múzeum néven futó kezdeményezése idén is a fővárosi utcákra viszi vissza a magyar ipar aranykorának legendáit: az Ikarus buszokat. Ez az utazás nem csupán néhány kilométert jelent, hanem egy fél évszázados időutazást, ahol a benzinszag, a faros busz egyedi formája és a motor erőteljes zúgása nyújtja a legautentikusabb élményt.
A most induló nosztalgiajáratok, egy tökéletesen restaurált Ikarus 311-es és a legendás Ikarus 66-os – a köznyelvben csak „Faros” néven emlegetett típus – decembertől egészen január közepéig várják azokat, akik szeretnének egy valódi, guruló múzeumban helyet foglalni. Az élmény azonban nem csak a buszban rejlik, hanem a kinti, bámészkodó közönség arcán is, hiszen a több tízmilliót érő oldtimerek mindenkit mosolyra fakasztanak, még ha a legtöbben el is követnek egy súlyos hibát, amikor nem élnek a lehetőséggel.
A motorzúgás, ami elfeledteti a digitális világot
Az oldtimer busz fedélzetén az élmény sokkal több, mint puszta utazás. Ez egy hangorkán, amely feleleveníti a múltat. Ahogy az Ikarus 311-es elindul, az erőteljes motorhang betölti az utasteret, megnehezítve ugyan a beszélgetést, de cserébe azonnal megteremtve a korszak autentikus hangulatát. Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója szerint a több mint fél évszázados technika ellenére a járművek kényelmesek, de a fogyasztásuk ma már megdöbbentő: a 66-os és a 311-es is 25-30 liter gázolajat iszik meg óránként. Ez az áldozat azonban megéri, hiszen ezek a kincsek az országban már csak néhány működőképes példányban léteznek, és az értékük is eléri az 50 millió forintot. A program célja nem is a száguldás, hiszen vigyáznak rájuk: a 80 km/órás sebességükből mindössze 60-70 km/óra a valós utazótempó, ami teljes mértékben az időutazás, és nem a gyorsaság élményét szolgálja.
Milyen kihívás a 21. században egy Faros Ikarust vezetni?
A nosztalgiautazás talán legkevésbé látványos, mégis legizgalmasabb része a sofőrök felkészültsége és szakértelme. Akik modern autókhoz, hidraulikus fékhez, szervókormányhoz és automata sebváltóhoz szoktak, azok számára az Ikarus 311-es vagy az Ikarus 66-os vezetése komoly fizikai feladat. Schneller Domonkos is beszámolt róla, hogy a vezetéshez komoly fizikai erő is szükséges. Az autóbuszok dupla kuplungos, nem szinkronizált váltóval rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a sofőrnek szinte „össze kell barátkoznia” a géppel. A járművezetői feladat nem is hasonlítható egy mai busz irányításához. Egyik sofőrünk, aki korábban operatőrként dolgozott, húsz éve vezet retró járműveket, és elmondása szerint idő kellett a megszokáshoz, de a nosztalgiajárművek különleges szépsége minden nehézségért kárpótolja. A buszokban ülve szinte luxusautóban érezhetjük magunkat, miközben a budapesti belvárosban turisták tucatjai fényképeznek és integetnek nekünk. Ez a figyelem is része a varázsnak.
A guruló múzeum, amely meghódította a fél világot
Az Ikarus név nem csupán magyar emlék, hanem világszerte ismert márka. A gyár története egészen egy családi kocsigyártó műhelyig nyúlik vissza, és az 1951-ben megszületett név később a világ egyik legnagyobb buszgyártójává emelte a céget. A fénykor a ’70-es és ’80-as évekre tehető, amikor évente akár 13 ezer autóbusz is kigördült a székesfehérvári gyárból. Az Ikarus egészen 2003-ig gyártott buszokat, és összesen mintegy 300 ezer példány talált gazdára szerte a világon, az Egyesült Államoktól Egyiptomig. A Közlekedési Múzeum ma húsz darab Ikarus autóbuszt őriz, amelyek közül a Mozgó Múzeum programban két rendkívül értékes darab kapott főszerepet: az 1971-ben gyártott 311-es, amely egykor méhészbuszként szolgált, és az 1973-as 66-os típus. Mindkét jármű gondos restauráláson esett át, hogy az eredeti pompájában tudja nyújtani az utazás élményét.
A nosztalgiajárat program nem csak egy sima városnézés. A szombati utazások során például élő zene is gondoskodik a hangulatról, így a járat valódi, sajátos adventi bulivá változik. Az útvonal is gondosan megtervezett: a Műcsarnok és a Néprajzi Múzeum közötti „Verona angyalai” utcai megállóból induló, nagyjából 50 perces körút érinti Budapest legszebb pontjait.
A Mozgó Múzeum program december 6. és január 11. között látogatható. Mivel a különleges járatokra a jegyek limitált számban érhetők el, és kizárólag online válthatók meg, ezért a legnagyobb hiba, amit a legtöbb nosztalgiázni vágyó elkövet, az a halogatás. A felnőtt jegy 4500 forintba kerül, a gyerekek fél áron utazhatnak, de a valódi érték a felejthetetlen élmény, és az a tény, hogy az oldtimerek ilyen állapotban járhatják Budapest utcáit.
- Indulási napok: Szombat és Vasárnap
- Indulási idők: 16:00 és 17:30
- Időtartam: Körülbelül 50 perc (a forgalom ritmusához igazodva)
- Helyszín: „Verona angyalai” utcai megálló (Műcsarnok és Néprajzi Múzeum között)
Ne kövesse el azt a hibát, hogy csak bámul, és hagyja, hogy a legendák elsuhanjanak ön mellett. Helyette foglaljon helyet a fedélzeten, és vegyen részt egy valódi, guruló időutazáson!