Pesti „LEGek” a 19-ik században

A 19. századi Budapest a fejlődés és az újítás időszaka volt. Ebben az időben születtek meg a város modern infrastruktúrájának alapjai és olyan eredmények születtek, amelyek a mai napig meghatározzák a főváros arculatát. A „LEGek” története a korszak dinamizmusát, a város lakóinak elkötelezettségét tükrözi, hogy Budapestet Európa egyik legjelentősebb városa.

A Lánchíd a legelső állandó Duna-híd

A Lánchíd 1849-ben készült el és ez lett az első állandó híd, ami összekötötte Pestet és Budát. Tervezője az angol William Tierney Clark, kivitelezője pedig Adam Clark volt, akiről a híd hídfőjében található tér a nevét kapta. Ez az építmény nemcsak mérnöki bravúr volt, hanem szimbolikusan is összefogta a két városrészt.

A Széchenyi István által kezdeményezett Lánchíd alapkőletétele 1842. augusztus 24-én valósult meg, ráadásul nemcsak Budapesten vagy Magyarországon, de a világon is ez volt akkor a legkorszerűbb és legnagyobb lánchíd.

Az Országház

Vörösmarty Mihályt idézve: „Az országnak nincsen háza.” Ezt arra értette, hogy a századforduló előtt nem volt egy állandó épület, ahol helyet kapott volna a magyar törvényhozás. Az ötletet, miszerint épüljön fel az első „Országház” nagyon sokan ellenezték és kétségek közepette, de végül sikerült kivitelezni.

1904-re felépült az Országház, a parlament, ami Budapest szimbóluma lett és már el sem tudnánk képzelni nélküle a fővárost.

A legelső lóvasút és az első villamos Budapesten próbajáratként

Az első lóvasút Budapesten 1866. július 30-án indult el és hatalmas jelentőséggel bírt a város közlekedési fejlődésében. A lóvasutat a Budai Közúti Vaspálya Társaság üzemeltette és a járművek valóban lovak által húzott kocsik voltak, amik sínpályán közlekedtek. Az első lóvasúti járat sikere után a hálózatot bővítették és a város más részeit is bekapcsolták.

Ma már csak néhány korabeli dokumentum és emléktábla őrzi a lóvasút emlékét, de szerepe vitathatatlan volt a város infrastruktúrájának kialakulásában.

1887. november 28-án Budapesten indult el a kontinens első villamosának próbajárata a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. Ez a kezdeményezés megmutatta, hogy a város nyitott az új technológiákra és alapot teremtett a későbbi közlekedési fejlesztésekhez.

A Millennium Földalatti az első földalatti vasút Budapesten

Ferenc József nyitotta meg az első földalatti vasútat Budapesten 1896. május 2-án, a Millennium alkalmából. Az útvonal a mai Vörösmarty tértől a Széchenyi fürdőig tartott. Mellesleg ez volt a világon a második vasútvonal, ami a föld alatt közlekedett. Az első Londonban volt és annak mintájára került kivitelezésre a magyar fővárosban.

A Pesti Magyar Színház az első kőszínház

1837. augusztus 22-én megnyitotta kapuit az első kőszínház, a Pesti Magyar Színház. Amikor az állam tulajdonába került, Nemzeti Színház lett a neve. 1840. augusztus 8-án itt került bemutatásra Erkel Ferenc első operája. Ráadásul, a 2015-2016 évadtól kezdve, itt vezették be elsőként azt a speciális mobilapplikációt, ami audionarráció révén a látássérültek is élvezhetik az előadásokat.

A legnagyobb színház a Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház 1884.szeptembern 27-én, mint Magyar Királyi Operaház nyitotta meg kapuit. Ezen az ünnepélyes eseményen I. Ferenc József is jelen volt.

A díszelőadáson Erkel Ferenc vezényelt. Az Ybl Miklós által tervezett épület a 19. század egyik legimpozánsabb kulturális létesítménye volt. Az operaház nemcsak Budapest és egész Magyarország, hanem Közép-Európa kulturális életében is fontos szerepet játszott.

A Fővárosi Képtár a legelső városi múzeum

A Fővárosi Képtár 1877-ben nyílt meg és Budapest első olyan intézménye volt, ami a művészeti gyűjtemények bemutatására szolgál. A képtár alapja az egyre bővülő városi művészeti gyűjtemény lett, amit a közönség is megtekintett.

A legnagyobb szálloda a Grand Hotel Royal

1896-ban megnyílt a Grand Hotel Royal, ami akkoriban Budapest legnagyobb és legmodernebb szállodája volt. A szálloda ma Corinthia Hotel néven ismert és luxuskörnyezetet biztosított a világ minden tájáról érkező vendégeknek. Jelentős szerepet játszott Budapest nemzetközi hírnevének növelésében.

József nádor szobra a legelső köztéri szobor

Budapest első köztéri szobra József nádor alakját örökíti meg és 1869-ben került felállításra a nevét viselő téren, a mai József nádor téren. A nádor személye kiemelkedő szereppel bírt a város fejlesztésében.

A Rudas fürdő a legelső nyilvános fürdő

A török ​​időkből fennmaradt Rudas fürdőt 1883-ban korszerűsítették és nyilvános fürdőként kezdte újra a működését. Ez a város gyógyturizmusának fellendítésében jelentős lépés volt.

A legelső modern budapesti kórház a Szent Rókus

A 19. században a Rókus Kórház vált a korszerű egészségügyi ellátás jelképévé Budapesten. Az intézményt többször bővítették és modernizálták. 1898-ban nem csupán Budapesten, de Európában is itt nyílt meg az első központi röntgenlaboratórium.

A legnagyobb beltéri piac a Központi Vásárcsarnok

A Központi Vásárcsarnok, ami 1897-ben nyitotta meg kapuit, a 19. század legnagyobb és legmodernebb fedett piaca volt, aminek közepén egy csatorna helyezkedett el. Itt érkezett a friss áru és bár ez napjainkban nem így van, de a minőségi termékek tömkelegéből ma is kedvükre válogathatnak az emberek.

A Nyugati Pályaudvar Budapest legelső vonatállomása

1846. július 15-én innen indult el az első gőzvontatású vonat Vác irányába, az akkoriban még „Pesti indóház” nevet viselő állomásról. Hamar kinőtte magát, ugyanis az 1870-es évekre egyre nehezebben tudta kiszolgálni a rengeteg utast. Bővítésre került sor, majd 1891-ben megkapta a Nyugati Pályaudvar nevet.

A Keleti Pályaudvar a legkorszerűbb Budapesten

Eklektikus stílusban épült a Keleti Pályaudvar 1881-1884 között. Eredeti nevén Központi Pályaudvar, ami abban az időben Budapesten és Európában is a legkorszerűbbnek számított.

A legnagyobb park a Városliget

A Városliget a 19. században nyerte el mai formáját. Ez volt az első közpark, ami a lakosság pihenésére és szórakoztatására alakítottak ki. Érdekességként meg kell említeni, hogy az 1800-as évek elején, itt ugrott ki először hazánkban André-Jacques Garnerin ejtőernyővel.

A legelső gázlámpa és az első elektromos lámpa Budapesten

1816. június 5-én gyulladt fel először Budapesten az első gázlámpa a Magyar Nemzeti Múzeum homlokzatán. Ez volt az egyetlen ilyen fényforrás a fővárosban 1838.márciu 9-ig. Hogy a gázlámpák közvilágítási céllal legyen használva, még várni kellett, egészen 1856. december 24-ig. Szentestén gyulladt ki 838 darab gázlámpás Budapest utcáin.

Az első elektromos lámpák 1884. augusztus 16-án léptek működésbe a Keleti Pályaudvar csarnokaiban és irodáiban.

Az első lóverseny Budapesten volt

Széchenyi István Angliában megismerte és megszerette a lóversenyeket. Ezt itthon is meg akarta ismertetni és honosítani. Az első lóversenyt 1827. június 6-án szervezték meg. 25 ezer néző követte figyelemmel ezt az új sportágat, ami napjainkban is népes rajongótáborral rendelkezik.

Az első magyar Hajós Egylet és evezőverseny

Széchenyi Istvánnak sok mindent köszönhet Budapest és egész Magyarország. Ha felmerül a neve, azonnal a lánchíd jut mindenki eszébe. Viszont, az első Hajós Egyletet is ő alapította meg 1841-ben, majd a következő évben megrendezésre került a legelső evezős verseny is. A győztes hajó a Lánchíd nevet viselte és Clark Ádám kormányozta.

Futball – az első hivatalos meccs

A Millenárison rendezték meg az első hivatalos focimeccset 1897. május 9-én. A legelső nem hivatalos focimeccs Löwenrosen Károly építészmérnök nevéhez fűződik. Angliában megszerette ezt az új sportágat és amikor hazaért 1895-ben, a MÁV Északi Főműhelyében kezdett dolgozni. A munkatársait megismertette a focival és megrendezték az első nem hivatalos meccset, a mai MTK pálya helyén. A mérkőzés alig 30 percet tartott és már volt 3 lábtörés. Ez nem tántorította el az építészmérnököt, hanem megalakította az első hivatalos klubot, a BTC-t.

Ez csak néhány a LEGek sorából, amit a gyönyörű Budapest rejt, mesél, megmutat. Ráadásul továbbra is fejlődik, szépül, nő és biztosan még sok LEGnek ad teret most, de a jövőben is.