NOTAM-riasztás Ferihegyen: október 31-ig tart a kényszerű üzemanyag-diéta!
A Budapest Airport rendkívüli közleményt adott ki kedd este, amely szerint a légitársaságokat és a légi járatok üzemeltetőit arra kérik, hogy október végéig (október 31-ig) minimális ferihegyi utántöltéssel tervezzék járataikat. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az intézkedés egy NOTAM-közleményben (Notice to Airmen) látott napvilágot, amelyet az Airportal szakportál idézett, és amely szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret érintő kérés oka: zavarok vannak a repülőgép-üzemanyag ellátási láncban, ami minden üzemanyag-kiszolgálót érint. A repülőtér ezzel a lépéssel próbálja megakadályozni, hogy a kerozinkészlet az operatív minimum alá csökkenjen.
Vészjelzés a levegőben: A NOTAM mint a kerozinkrízis hivatalos dokumentuma
A NOTAM-közlemény kiadása a légi közlekedésben a rendkívüli helyzetek hivatalos kommunikációs formája, amely egyértelműen jelzi, hogy a Budapest Airport (BUD) nem pusztán belső logisztikai kihívással, hanem egy ellátási lánc szintű, komoly zavarral néz szembe. A reptér megerősítette, hogy átmenetileg kevesebb kerozin érkezik Ferihegyre, ezért kérik a légitársaságokat a tankolás optimalizálására. Ez az üzemanyag-optimalizálás azt jelenti, hogy a gépeknek több üzemanyagot kell felvenniük a kiindulási, illetve a célállomáson (azaz máshol), és Ferihegyen csak a legszükségesebb, minimális mennyiséget szabad utántölteni. Ez az eljárás azonnali, de átmeneti megoldást kínál, amivel a repülőtér megvédi a saját kerozintartalékait.
Ez a kényszerintézkedés rendkívül költséges és operatív szempontból is kihívást jelent a légitársaságok számára. A plusz üzemanyag ugyanis plusz súlyt jelent, ami megnövekedett fogyasztással és CO2 kibocsátással jár, komoly terhet róva a légitársaságok költségvetésére és környezetvédelmi vállalásaira. A NOTAM-közlemény tehát nem csak a készlethiány tényét rögzíti, hanem a repülési útvonalak és a súlypontszámítás átmeneti, kényszerű módosítását is elrendeli. A repülőtér jelenleg mindent megtesz annak érdekében, hogy a rekordforgalom ellenére is fenntartsa a zavartalan utasforgalmat, de a helyzet mindenképpen rávilágít a budapesti légi közlekedési infrastruktúra sebezhetőségére.
Gyújtópontban a Dunai finomító: A Mol baleset és a kerozinhiány rejtélye
A Budapest Airport és a szaklapok közlései nem tértek ki a fennakadás pontos okára, ami azonnal elindította a spekulációt a szakmai körökben. A legégetőbb kérdés az, hogy van-e köze a Mol Dunai Finomítójában Százhalombattán történt minapi balesethez az üzemanyag-ellátási zavarhoz. Ferihegy ugyanis a Százhalombattáról kapja a kerozint, csővezetéken keresztül, ami a leggyorsabb és leghatékonyabb szállítási útvonal. A finomítóban bekövetkezett események közvetlenül befolyásolhatják a kerozin termelését és szállítását, és ha a csővezetékes szállítás kapacitása akár csak átmenetileg is csökken, a repülőtér készletei hamar az operatív minimum alá kerülhetnek.
A Budapest Airport nyilvánvalóan kerüli a Mol megnevezését, de a logisztikai lánc ismeretében a kapcsolat szinte elkerülhetetlen. A korábbi esetekhez hasonlóan (mint a nyári csőszakaszcsere idején), a repülőtér rendelkezésére áll alternatív megoldás, a vasúti szállítás, de ennek kapacitása és rugalmassága messze elmarad a csővezetékétől. Egy NOTAM-közlemény kiadása, amely ilyen mértékű üzemanyag-optimalizálásra szólít fel, arra utal, hogy az alternatív szállítási módok sem képesek teljes mértékben pótolni a kieső kerozinmennyiséget. Ez a bizonytalanság és a hivatalos információk hiánya szakértői elemzést követel, amely megvilágítja a magyar kritikus infrastruktúra sérülékenységét és a hazai termelés kulcsszerepét. A kérdés az, a probléma valóban megoldódik-e október 31-ig, vagy a légitársaságoknak tartósan számolniuk kell a magasabb költségekkel és a tervezési nehézségekkel.
Kétsebességes növekedés: A rekordok árnyéka és a fenyegető kerozinfüggőség
Ez a kerozinhiány idején kiadott NOTAM-közlemény drámai kontrasztot képez a Budapest Airport által nemrégiben ünnepelt rekordforgalommal. A repülőtér az első fél évet kilencmillió légi utassal és újabb cargorekorddal zárta, 15%-os utasforgalmi növekedéssel büszkélkedve, amely megközelíti a tíz évvel ezelőtti teljes éves adatot. Ez a töretlen felfelé ívelés a magyar gazdaság és turizmus dinamizmusát mutatja.
A júniusi 1,7 milliós utasszám és a 40%-os cargoforgalom-növekedés rávilágít arra, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teljesítménye túlszárnyalja az infrastruktúra és az ellátási lánc kapacitását. A rekordforgalom idején fellépő kritikus kerozinhiány a Achilles-sarka a magyar légiközlekedésnek. Ha egy egyszerű logisztikai zavar (akár a Mol-baleset következménye) ilyen mértékű, október 31-ig tartó kényszerintézkedést tesz szükségessé, az felveti a kérdést: vajon valóban fenntartható-e a repülőtér jelenlegi növekedési pályája a jelenlegi ellátási lánc struktúrával?
Az üzemanyag-optimalizálás nem más, mint a felelősség áthárítása a légitársaságokra, amelyek most kénytelenek a rövid távú fenntarthatóság érdekében magasabb költségeket és emissziót vállalni. A Budapest Airport lépése a kényszerű óvatosság jele, de az igazi feladat a hosszú távú, diverzifikált kerozinellátási stratégia kidolgozása. Csak így biztosítható, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ne essen áldozatul a saját sikerének, és a bejelentett rekordforgalom ne váljon az ellátási lánc krónikus sérülékenységének tünetévé.