Mindenkinek meg van a maga keresztje, a Szabadság-szobornak is?

Budapest lakosságát, de nem csupán őket, meglepte, sőt, egyeseket feldühítette, ami a Nemzeti Hauszmann Program honlapján olvasható: „A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk.”

Megosztó kijelentés, hiszen vannak, akik helyesen bólogatnak, mások nyomatékosan ellenzik ezen terv megvalósítását.

Miért kell a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára a kereszt?

Az M1 csatorna egyik reggeli műsorában, Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője azt mondta, hogy ezzel példát mutatunk a Nyugatnak, ugyanis lényeges lépés megerősíteni a keresztény értékeket. Majd kifejtette, hogy ez a kereszt a szabadságot és a győzelmet fogja jelképezni.

Mindenki tudja, hogy mi a Citadella?

Budapest lakosainak feltéve ezt a kérdést, mindenki a Gellért-hegy felé fog mutatni, de szavakba önteni a fogalmat vajon mennyien tudják? A „cittadella” olasz szó és fellegvárat, magaslati erődítményt jelent, ennek pedig védelmező célja, funkciója is volt. Viszont Budapest „Citadellájának” más volt a szerepe. Nem a védelem és az oltalom, hanem a pesti lakosság megfélemlítése. Szerencsére, a városra néző ágyúállásokról csupán díszlövések voltak leadva. Így érthető, ha Pest lakossága nem zárta a szívébe. Sőt, a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyar emberek szemében és szívében.

A Citadella új élete

Az 1960-as években új szerepet szántak neki, ugyanis szállodát és vendéglőt nyitottak benne, hogy az új idegenforgalmi rendeltetését betöltse. A Citadella keleti részén, a Budapestre néző fal tövében áll a Szabadság-szobor, ami Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

A szobor talapzatára, a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ egy keresztet kíván elhelyezni, amint a felújítási munkálatok befejeződnek. Ugyanis jelenleg is folynak a kőhibák javítása és cseréje, restaurálása. A felújítási munkálatokat két cég végzi, mégpedig a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Market Építő Zrt. Elméletileg 2026-ra fogják befejezni.

Megosztó a keresztény felekezetek között is

Bár azt hihetnénk, hogy minden katolikus most bőszen egyetért a kezdeményezéssel, viszont, ha egy kicsit a dolgok mögé is betekintünk, akkor igazat kell adjunk annak a jezsuita szerzetesnek, aki ellenvetését fejezi ki ezen terv kivitelezése ellen. Hofher József jezsuita szerzetes rávilágított arra a tényre, hogy értékeli a kereszt felállításával kapcsolatos nemes szándékot, de ez feszültségeket is teremthet a többi felekezet irányába.

20 milliárd Forintba kerül a Citadella felújítása

Korábban a Citadella felújításáról a BudAppest.hu is beszámolt. Jókora összeget emészt fel ez a munkálat, aminek folyamatában nemcsak a szobor kerül felújításra, hanem a már említett kereszt is helyet kap majd a talapzaton a tervek szerint. Erő Zoltán, Budapest főépítésze szerint is felesleges még egy szimbólum elhelyezése, amikor már amúgy is tele van zsúfolva jelképekkel.

Jogi akadályok is lehetnek

Bár 1975-ben Kisfaludi Strobl Zsigmond elhunyt, de a tervező Taraczky Dániel vezette Art1st Design Stúdió megkereste a jogörökösöket, akik határozottan ellenzik a kőkereszt elhelyezését a talapzaton. Hogy ennek a jogörökösi ellenzésnek lesz foganatja vagy nem, mármint jogi úton, azt még nem lehet tudni.

Kritikák sokasága támadja a Citadellán folyó munkálatokat

Mivel jelentős mértékben megváltozik a műemlék a sokféle átalakítás miatt, ezért nem meglepő, ha záporoznak a negatív kritikák. Ugyanis az erőd falait már megnyitották az északi és a déli oldalon, ráadásul a Szabadság-szobor mögött lépcsősort is kialakítottak.

A Nemzeti Hauszmann Program olvasatában az áll, hogy: „A hosszú évek óta elzárt és mára leromlott állapotú Citadella megújításával sok évtizedes adósságot törlesztünk. Célunk, hogy Budapest tetején egy szerethető helyszínt adjunk vissza az embereknek, ahol a hazai és a külföldi látogatók is tartalmasan tölthetik el az időt.”

Egy kiállítás is készülőben van, a „Szabadság Bástyája” címmel, amit az Art1st Design Kft. hoz tető alá a megújult ágyútoronyban, történésszel, múzeumpedagógussal és forgatókönyvíróval együttműködve.

Hogy mennyire sikerül szerethetővé formálni, azt az idő majd megmutatja. Hiszen terveztek már Budapest „Citadellájára” templomot, temetőt, fürdőt, csak végre tűnjön el, de úgy látszik, hogy ez nem akar sikerülni, mert mindent túlél.

Budapest nem tudott megszabadulni a Citadellától sem a háborúk, sem a forradalmak zűrzavaros idejében, pedig még törvény is született a 19-ik század végén, hogy le kell bontani. Most majd meglátjuk, hogy mit hoznak ki belőle és valóban egy végre szerethető hellyé formálják át vagy továbbra is az a monstrum marad Budapest lakosságának szívébe, amit eddig is jelentett.

Végül egy kis vidámság, így a végére…

Bár leginkább negatív tények, történések jutnak eszébe az embernek, amikor Budapest utcáin sétálva felpillantanak a Citadellára, de azért tudott adni ihletet arra is, hogy belefoglalják egy szerelmes nótába, hiszen a vén Dunára és festői Budapestre pazar innen fentről a kilátás.

„Szerelmes séták közt bejártuk Pestet és Budát;
Azt hittük, láttuk már minden zegzugát.
De én most egy ötlettel azt ajánlanám:
A Gellért-hegyre menjünk délután!
A Citadellán szebb a napsugár,
Dunára bámul, integetve vár.”

Forrás: hvg.hu, mti, telex