Léteznek-e még Budapesten adventi és karácsonyi hagyományok?

Az adventi és karácsonyi hagyományok, szokások változatosak, nemcsak országonként és régiónként, de gyakran még ugyanazon település családjai között is. Persze ez a lényegen nem változtat, mert mindenki a karácsonyt ünnepli a maga módján, az évek során kialakított, átvett, beiktatott szokásaival.

Vannak, akik elavult, régimódi és unalmas dolognak tartják az ünnepre való hangolódást, ezért elutaznak egy menő helyre és ott töltik az év legszebb ünnepét. Igaz, a teljes kényelem adott lesz, de az a lelki feltöltődés elmarad, amit a karácsonyi hagyományok életben tartásával megtapasztalnának és csupán egy hosszú hétvégére fog hasonlítani, amit bármikor meg lehet ismételni.

Miért ajánlott a karácsonyi hagyományokat életben tartani?

Egyrészt azért, mert ez a családi örökségünk és valamilyen szinten a közösség hagyatéka is. Déd- és nagyszüleink idejében fel sem merült a gondolat senkiben, hogy az adventi és karácsonyi hagyományokat ne követné valaki.

Lássunk néhány adventi és karácsonyi hagyományt, amely már leginkább csak vidéken él!

Luca napja (december 13.)

Ezen a napon a legtöbb embernek a Luca széke jut eszébe, de más hagyomány is kapcsolódik ehhez a naphoz. A naptárreform előtt, 1582-ben Luca napján volt a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal, vagyis a napforduló.

Ezen a napon tilos volt a nőknek fonni, varrni. Ilyenkor kezdték el megfigyelni az időjárást. Úgy tartották, hogy Luca napja, vagyis december 13-án amilyen az időjárás, olyan lesz a januári hónap. Amilyen a december 14-ke, olyan lesz a február és így tovább. Az említett Luca székét, a népi hiedelmek szerint, a fiatal legények faragták 7 darabból és többféle fából. 13 nap alatt kellett elkészüljön a szék 3 lábbal. Ezt becsempészték az éjféli misére, majd felállva rá meglátták a tömegbe a boszorkányokat. A széket utána azonnal elégették.

Böjt

Az adventi időszakot „kisböjtnek” is nevezték. Ebben az időszakban tilos mulatságokat rendezni.

Szentcsalád-járás

Szállást keres a Szent Család, erre emlékezve visznek minden nap más házhoz egy képet. A képen a Szent Család van és ez a katolikus szokás a 20. század elején terjedt el.

Adventi naptár

Gyakran készítenek a szülők a gyermekekkel adventi naptárt. Ez már elég régi szokás, hiszen az 1900 évek körül kezdődött. Egy leleményes édesanya ötlete volt, akinek a fia türelmetlenkedett, hogy mikor kapja meg végre a karácsonyi ajándékot. Az édesanya kitalálta, hogy egy lapot 24 részre feloszt és mindegyikhez társított 1 darab csokoládét vagy cukorkát. Minden este megehetett 1 darabot, így látta, hogy mennyi van nap van még karácsonyig. Ez a kisfiú, amikor felnőtt, emlékezett az édesanyja által készített naptárra és üzletemberként olyat szerkesztett, ami 24 ablakot tartalmaz. Azokban édesség volt, ez az ötlet pedig meghódította a világot. 

Karácsonyi dalok

Az emberiség mindig szeretett énekelni, zenélni, főleg ünnepeken és ez karácsonykor is így van. Már a 12. századtól kezdve énekelnek az emberek karácsonyi dalokat. Persze eleinte csak vallásos témájú szöveggel tették, viszont a 19. századtól kezdve, egymás után megszülettek a fülbemászó, kellemes hangzású, néha vidám, máskor megható melódiák. A karácsonyi időszak a zenészeket, énekeseket is megihleti, hiszen temérdek dal született, mindenféle stílusban és hangzásban.

Karácsonyi gasztronómia

Ha nem is mindenki, de a legtöbben ragaszkodnak a karácsonyi hagyományos ételekhez. Olykor egy kis modern csavarral, de általában előkerülnek azok a fogások is, amik felidézik a régmúlt családi karácsonyokat. Ilyen például valamilyen halból készült étel, de a töltött káposzta és különféle töltelékekkel illatozó bejgli is. Persze a szépen díszített mézeskalács sem maradhat le a listáról. Az ételek elkészítése is egyfajta rituálé sok családban. Az alaphangulatot már megadja, hiszen a legtöbben ilyenkor már nem dolgoznak és az iskolában is szünet van. Együtt sürögni-forogni a konyhában, miközben a csodás illatok keringenek a konyhába, nagyon idilli.

Fenyőfa díszítése

A régi időkben már az megadta a hangulatot, hogy el kellett menni a vásárba és kiválasztani a fenyőt, amit a család együtt díszített fel. Bár olyan kisgyermekes családok is vannak, ahol titokban öltöztetik a fát és a gyermekek csak a gyönyörű pompájában ragyogó karácsonyfát pillantja meg, alatta a sok ajándékkal. Viszont az együtt történő díszítés meleg családi hangulatot áraszt.

A karácsonyfa alatt a sok ajándék visszavezethető a Napkeleti Bölcsekre. Ők ajándékot vittek a kisded Jézusnak. Ráadásul a szeretet kimutatása is, mert azokat, akiket szeretünk megajándékozunk, hogy örömet, boldogságot adjunk át ezzel a gesztussal is. Budapesten például már felállították az Ország karácsonyfáját!

Pásztorjárás

Nagyon szép szokás, ami szinte teljesen kihalt, pedig szívmelengető befogadni a pásztorokat. Kifordított bundával, tarisznyával a vállukon, pásztorbottal a kezükben jártak házról házra karácsony este, de csak éjfélig. Karácsonyi dalokat énekeltek, a kispásztor, aki általában egy gyermek volt, vitte a jászolt. A házi gazda pedig adományt adott nekik.

Kántálás

Minden korosztály külön-külön járt, a gyermekek, a fiatalok, a házasok eltérő időpontban mentek és leginkább a „Mennyből az angyal” népéneket énekelték, ahová betértek. Az énekért cserébe szintén adományokat kaptak.

Betlehemezés

Ez talán a legismertebb karácsonyi hagyomány és talán a legrégebbi is. Már a 11. századból vannak róla adatok. Az első magyar szövegeket a 17. századból eredeztetik. Akkoriban csak a templomban adták elő Jézus születéstörténetét.

Házilag készített jászollal és kistemplommal, beöltözve elevenítették fel a Betlehemben történteket. Idővel nemcsak a templomokban adták elő, hanem rövidített változatban a házakba is elvitték. Sajnálatos módon, ez a szokás is kihalófélben van.

Érdemes lenne életben tartani ezeket a karácsonyi hagyományokat és szokásokat még egy olyan nagyvárosban is, mint Budapest, de újakat is létrehozni, hogy ez az ünnep valóban meghitten teljen minden családban.