Kurtág 100 – Az évforduló, ami Budapestre hív

Kurtág György – A csend mestere

Kurtág György élete és munkássága olyan, mint saját zenéje: sűrű, koncentrált, tele váratlan fordulatokkal és mély csendekkel, amelyek többet mondanak, mint ezer szó. 1926. február 19-én született Lugoson, a mai Romániában, egy soknemzetiségű környezetben, ahol a zene már gyerekkorától mindennapi társ volt. Ötéves korában kezdett zongorázni, Temesváron folytatta tanulmányait Bartók-tanítvány alatt, majd a budapesti Zeneakadémiára került, ahol Kadosa Pál, Veress Sándor és Weiner Leó mesterei alatt formeződött zongoristaként, zeneszerzőként és kamarazenészként. De igazi áttörése Párizsban jött 1957-ben, ahol Messiaen és mások hatására rájött: a zene nem mennyiség, hanem minőség kérdése – minden hangnak súlya van.

Fiatal évek és a kezdeti nehézségek

Kurtág pályafutása nem volt sima út. A háború utáni Magyarországon, a szocialista rendszer árnyékában korrepetitorként kezdett a Bartók Zeneiskolában (1958–63) és a Nemzeti Filharmóniában (1960–68). Zenéje túl merész volt a hivatalos vonalhoz: tömör, expresszív, tele Webern-i rövidséggel és Bartók-i folklór-ízekkel. Első nagy műve, a Bornemisza Péter mondásai (1963–68) Darmstadtban aratott figyelmet, de igazi nemzetközi sikert az 1981-es párizsi premier hozott a Boldogult R. V. Truszova üzenetei-vel – orosz dalciklus, amely azonnal meghódította a világot. Közben feleségével, Márta Kurtággal négykezeseket játszott, és 1967-től a Zeneakadémián tanított zongorát, majd kamarazenét – diákjai közt Kocsis Zoltán és András Schiff is ott voltak. Huszonöt évig formálta a magyar zenei nemzedékeket, miközben Berlinben (DAAD-ösztöndíj 1971), később a Berlini Filharmonikusoknál (1993–95) is dolgozott.

A mesterisége titka: koncentráció és csend

Mi tesz Kurtágot a kortárs zene csúcsára? Nem a nagy symphoniák, hanem a miniatűrök varázsa. Művei – mint a Kafka-Fragmente (1985–87), az Officium breve (1988–89) vagy a Játékok zongoraciklus – pár perces töredékek, mégis egész világokat rejtenek. Bach-i kontra pont, Bartók ritmusa, Webern tömörsége keveredik benne, de mindig egyedi: a csend a főszereplő. Pierre Boulez „a 20. század utolsó nagy mestereként” méltatta, Kossuth-díjat kétszer kapott (1973, 1996), Ernst von Siemens-díjat (1998), és ma is, 99 évesen operát ír (Die Stechardin, 2026-os premier). Több mint hetven év alatt vokális, kamarás, zenekari műveket alkotott, mindig az emberi lélek finom rezgéseit fürkészve.

Budapest, a szívverés

Budapest Kurtág igazi otthona. A Zeneakadémia falai között tanított 1993-ig, itt próbált zenekarokkal, itt formálódott a magyar zenei élet. A város pezsgő kulturális miliője – a Duna, a Zeneakadémia aranyterme, a Müpa modern tere – visszaköszön műveiben: lokális gyökerek globális magassággal. Kurtág soha nem szakadt el Budapestről, még nemzetközi sikerei (Berlin, Párizs) idején sem – itt élt, tanított, komponált feleségével, aki múzsája és előadója volt. A 2026-os Kurtág 100 fesztivál a Müpában, BMC-ben, Zeneházban tökéletesen ünnepli ezt a köteléket: születésnapi gála, operaősbemutató, workshopok idézik életművét. Budapest nélkül Kurtág nem lenne az, aki.

Kurtág György nem csupán zeneszerző, hanem filozófus, aki a zenében mutatja meg az élet törékenységét és szépségét. Értékeld meg ezt a mestert – hallgasd meg egy darabját, és értsd meg, miért tartják a világ legjobb kortárs alkotói között. A Kurtág 100 alatt személyesen is átélheted Budapesten!

Kurtág 100 – Az évforduló, ami Budapestre hív

És most jön a csúcs: Kurtág György századik születésnapja alkalmából Budapest 2026 februárjában igazi zenei ünneppé avanzsál a Kurtág 100 programsorozattal, február 15-28. között. Ez nem sima évforduló, hanem monumentális hommage: több mint harminc esemény – koncertek, világpremierek, workshopok, dokumentumfilmek és multimédiás kalandok – a Müpa, Zeneakadémia, BMC és Zeneház falai között, nemzetközi csillagokkal megtűzdelve.

Képzeld el: február 19-én, pontosan a születésnapján, a Műpában Danubia Zenekarral Víkingur Ólafsson zongorázik a Scenes from a Novel-lal, István Várdai csellózik a Grabstein für Stephan-nel, majd felcsendül a monumentális Stele – érzelmi tűzijáték, ahol a csend veri a legnagyobb dobokat. Másnap, február 20-án világpremier: Kurtág első kamaroperája, a Die Stechardin Kafka inspirációjára, Maria Husmann szopránnal és András Keller vezényletével – 70 percnyi feszült dráma, amit 99 évesen írt, hihetetlen kitartás!

Workshopok február 6-7-én a Zeneakadémián ingyenesen kínálnak kulisszák mögötti bepillantást a Concerto Budapest próbáiba, jazzes feldolgozások a Modern Art Orchestrával a Zeneház Sound Dome-jában Kurtág rajzaival párosítva, plusz a Kafka-Fragmente Carolyn Sampsonnal és Carolin Widmannal – olyan, mintha a mester lelkébe látnál. Jegyek a 100.kurtag.hu-n repülnek (3-12e Ft), siess!

Ez a fesztivál összeköti Kurtág budapesti gyökereit a világhírrel: itt, ahol élt, tanított, alkotott, most a világ figyeli. Ha szereted a zenét, ami megrázza a lelkedet, ez kötelező – ünnepelj vele Budapesten!