Irodalmi szenzáció: Krasznahorkai László Nobel-díjat kapott!
Másodszor történt meg a magyar irodalom történetében
2025. október 9-én a Svéd Királyi Akadémia bejelentette: az idei irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta. A döntés indoklása szerint az elismerést „látomásos erejű műveiért kapta, amelyek a művészet hatalmát mutatják meg apokaliptikus borzalmak közepette is”. Ez a történelmi pillanat csak a második alkalom, hogy magyar író kapja meg a világ legrangosabb irodalmi díját: először 2002-ben Kertész Imre részesült ebben az elismerésben.
Krasznahorkai pályája: Gyulától a világirodalom csúcsáig
Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán. Első írását, a „Tebenned hittem” című novellát 1977-ben publikálta a Mozgó Világban. Jogi tanulmányait Szegeden kezdte, majd a budapesti ELTE bölcsészkarán szerzett diplomát magyar és művelődéstörténet szakon. Az íráshoz már a ’80-as évek elején hivatásszerűen fordult, és hamarosan olyan világirodalmi jelentőségű műveket alkotott, mint a Sátántangó vagy Az ellenállás melankóliája.
Egyedi stílusát a hosszú, áradó mondatok, valamint az apokaliptikus, mélyen filozofikus témák jellemzik. Műveiben egyszerre van jelen a közép-európai melankólia és az univerzális egzisztenciális szorongás.
Nemzetközi elismerés: Sontagtól a Booker-díjig
Krasznahorkai már jóval a Nobel-díj előtt a nemzetközi irodalmi világ ünnepelt szerzője volt. Az amerikai írónő, Susan Sontag „az apokalipszis magyar mesterének” nevezte. A német W.G. Sebald pedig úgy fogalmazott, hogy írásainak egyetemessége a Holt lelkek szerzőjének, Gogolnak látásmódjához mérhető.
1993-ban Németországban Az ellenállás melankóliája lett az év könyve. 2010-ben Seiobo járt odalent című kötete elnyerte a Brücke Berlin-díjat, 2015-ben pedig az International Booker Prize kitüntetettje lett. 2021-ben az osztrák állami díjat, 2022-ben pedig a Libri irodalmi díjat is elnyerte.
Film és irodalom: Tarr Bélával való együttműködése
Krasznahorkai neve összefonódott a filmrendező Tarr Béla munkásságával. A Sátántangó filmváltozata 1985-ben, majd a Werckmeister harmóniák és végül A torinói ló (2011) is irodalmi alapokon született. Ezek a filmek ma már a magyar és világ filmművészet klasszikusainak számítanak.
A jelen és a jövő: új kötet, új perspektíva
Krasznahorkai 2024-ben jelentette meg Zsömle odavan című munkáját, és már most várható következő könyve, a A magyar nemzet biztonsága, amelyet 2025 novemberében ad ki a Magvető Kiadó. Ez a cím is mutatja: az író továbbra sem fordít hátat az időszerű, komplex társadalmi kérdéseknek.
Miért számít ez Budapest kulturális arculatának?
Krasznahorkai Nobel-díja nemcsak irodalmi, hanem nemzeti és városi siker is. Művei gyakran reflektálnak a magyar tájra, az emberi sorsra és az elmúlás szépségére – olyan témákra, amelyek Budapest karakterében is felfedezhetők. A város ódon szépsége, a kelet-nyugat közötti lebegés és a történelmi rétegek mind ott vannak írásaiban.
A díj azt is jelenti, hogy Budapest irodalmi fővárosként is visszakerül a világ térképére. Az utazók, akik ellátogatnak a magyar fővárosba, mostantól egy Nobel-díjas városba érkeznek – ahol az irodalom nem csak múlt, hanem jelen is.
A Nobel-díj öröksége folytatódik
A 2025-ös Nobel-hét során az irodalmi díj Krasznahorkai elismerésével magyar fejezetet is kapott. A díjátadóra december 10-én kerül sor, Alfred Nobel halálának évfordulóján. A kitüntetéssel járó pénzdíj 11 millió svéd korona, azaz mintegy 390 millió forint.
Ez a győzelem nemcsak Krasznahorkaié, hanem minden magyar olvasóé, íróé, művészetpártolóé is. Egy újabb bizonyíték arra, hogy a magyar kultúra világszínvonalú, és hogy egy gyulai fiúból lehet világirodalmi ikon.