Így teszi jobbá utazásainkat a BKK kulturális kampánya

Mi az a „Kulturált közlekedés”?

Budapest közösségi közlekedéséért felelős Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és szolgáltatói – BKV és az ArrivaBus – közös kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a közlekedés nem csupán technikai infrastruktúra kérdése: az, hogyan viselkedünk egymással, legalább olyan fontos. A „Kulturált közlekedés” program célja, hogy a járműveken, megállókban és utakon minden utas számára élhetőbb, kedvesebb környezet legyen – néhány egyszerű gesztus segítségével.

A kampányban Litkai Gergely humort is alkalmaz, hogy az üzenetet személyesebb és befogadhatóbb mederben közvetítse: a türelem, az odafigyelés, az empátia példái mind mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösségi közlekedés ne csak gyors szállítóeszköz legyen, hanem kulturális státuszt is hordozzon.

Három gesztus, ami mindennap számít

A BKK kiemeli, hogy nem kell drámai változás ahhoz, hogy nagy hatását érezhessük az utazásokon – elég néhány kis, de jelentős gesztus:

1. Türelem a megállóban
   Amikor a busz késik, vagy sokan zsúfolódnak egy villamosra, a türelmes hozzáállás kevesebb feszültséget, kevesebb összeütközést jelent. Emberségesebbé teszi az utazást, ha mindenki megvárja a sorát, nem tolakodással, hanem diplomatikusan viselkedik.
2. Empátia és odafigyelés
   Ez az, amikor segítesz egy idősebb utasnak feljutni, ha van mozgáskorlátozott, vagy engeded leszállni másokat. Apró gesztusok ezek, de átlagos helyzetben ritkábban fordulnak elő, pedig jelentősen javítják az utazás hangulatát.
3. Figyelem másokra
   Például amikor nem hallgatsz túl hangosan zenét, amikor figyeled, hogy a poggyászod, hátizsákod ne zavarjon másokat, vagy amikor megpróbálsz nyugodtan viselkedni – mert az utazás közösségi tér is, nem csak egyéni. A BKK azt kommunikálja: a közlekedés mindannyiunk tere – ha mindenki hozzátesz egy keveset, az utazás jobb lesz.

Miért van szükség erre a kezdeményezésre?

A „Kulturált közlekedés” nem pusztán eszme; a hétköznapok tapasztalata mutatja, hogy bár az infrastruktúra javul, a társadalmi normák kialakulása lassúbb. Budapest közösségi közlekedése zsúfolt időszakokban komoly stresszfaktor: késések, tömeg, szűkös helyek, zsúfoltság. Ezek a helyzetek könnyen vezetnek konfliktusokhoz és kellemetlenségekhez.

Emellett az is köztudomású, hogy az emberek viselkedése visszatükrözi a város társadalmi állapotát: ha a tömegközlekedésben alapvető udvariassági szabályok tiszteletben tartása is természetessé válik, az javítja az általános közérzetet, növeli a lakosság elégedettségét és azt az érzést, hogy élhetőbb a város.

Vagyis nemcsak a szolgáltatás műszaki szintjét kell fejleszteni, hanem az emberek közötti viselkedéskultúrát is – ez a kampány lényegi része.

Hogyan jelenik meg a kampány mindennapi utazásainkban?

A BKK stratégiai kommunikációja több csatornán is történik:

• Videók: Litkai Gergely bevonásával készülnek olyan kisfilmek, amelyek humorral mutatják be azokat az élethelyzeteket, amelyeknél a kulturált viselkedés hiánya feltűnő. Ezek a videók segítenek abban, hogy az üzenet ne csak papíron vagy plakátokon jelenjen meg, hanem érzékelhető formában.
• Weboldali információ: A BKK honlapján külön részt szentelnek a kulturált közlekedésnek („Apró gesztusok, nagy különbség”). Itt olvashatók leírások arról, mit jelent konkrétan a figyelmesség, türelem, udvariasság – nem elvont fogalmakról, hanem hétköznapi viselkedési szabályokról.
• Tudatosítás a járműveken és megállókban: Bár a honlapon kevésbé részletezett, a kampány része lehet a járműveken elhelyezett plakátok, üzenetek – melyek emlékeztetnek arra, hogy „ez a mi közös terünk, így bánjunk vele is úgy.”

Potenciális hatások és kihívások

Előnyök:

• Javulhat az utasok közötti együttműködés, kevesebb konfliktus alakulhat ki a zsúfoltság és a késések okozta stressz miatt.
• Az utazás komfortérzete nő, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy többen használják a közösségi közlekedést – ami környezetvédelmi és várospolitikai szempontból is pozitív.
• A kultúra, a közösségi normák megerősítése hozzájárulhat Budapest imázsához: nem csak mint műemlékek és látványosságok városa, hanem mint olyan hely, ahol emberség, figyelmesség és közös felelősségvállalás érték.

Kihívások:

• Nehéz mérni a viselkedési attitűdök változását; pusztán kampányokkal nem biztos, hogy tartósan megváltozik a társadalmi viselkedés.
• A túlzsúfolt járműtételek, infrastruktúra kihívások (pl. alacsony járatsűrűség, késések) – ezek olyan tényezők, amelyek nagy részben kívül esnek az utasok kontrollján, és folyamatosan hozzájárulnak a feszültséghez. Ha ezek nem javulnak, a kulturált viselkedés sem tud mindig győzedelmeskedni.
• Nagy a felelősség az egyénekre: sok múlik azon, mennyire hajlandó valaki saját viselkedését átgondolni és megváltoztatni.

Kultúra minden utazással

Budapest közösségi közlekedésének „Kulturált közlekedés” kezdeményezése több mint kampány: lehetőség arra, hogy a városiak újra felfedezzék, milyen érzés kulturáltan, egymásra figyelve utazni. Az apró gesztusok – mint a türelem, segítőkészség, odafigyelés – nem költségesek, mégis nagy különbséget jelenthetnek.

Amennyiben ezek a viselkedési minták idővel megszokottá válnak, akkor a közösségi közlekedés nemcsak arról szól majd, hogy A pontból B pontba eljussunk, hanem arról, hogy az utazás közben is jól érezzük magunkat – sőt, másokat is segíthetünk abban, hogy így érezzék magukat.

Budapest polgárainak tehát nemcsak joga van kulturált körülményekhez – a kulturált közlekedés mindannyiunk felelőssége is. Ha a közlekedés valóban a mi közös terünk, akkor minden út – legyen az bérlettel vagy jeggyel, buszon vagy villamoson – esély is: hogy jobbá tegyük a várost egymás számára.