Felkerült a kereszt a Szabadság-szoborra: szakrális újjászületés vagy kulturális provokáció?
Történelmi helyszín, új jelkép – de kinek szól?
2025. július 14-én, hétfőn reggel a Gellért-hegy tetején új fejezet kezdődött: a Szabadság-szobor talapzatára felkerült egy hatalmas kereszt. A Nemzeti Hauszmann Program tervei nyomán megvalósult beavatkozás hónapok óta éles társadalmi és politikai viták tárgya volt, melyek középpontjában nem csupán egy szobor sorsa, hanem nemzeti identitás, történelmi emlékezet és vallási szimbolika is állt.
A felújítás háttere: mi történt 2020 óta?
A Gellért-hegyi Citadella 2020 óta zajló felújítása – az Art1st Design Stúdió és a Pagony Táj- és Kertépítész Kft. közreműködésével – részletes régészeti feltárásokkal és szerkezeti állapotfelméréssel indult. A komplex fejlesztés célja egy multifunkcionális közösségi tér létrehozása, amely egyszerre őrzi meg a történelmi jelentőségű épület karakterét, és kínál kortárs funkciókat a turisták és budapestiek számára.
A Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond ikonikus alkotása 1947-ben a szovjet felszabadítás emlékműveként született. A talapzaton egykor egy vörös hadsereget dicsőítő bronzkatona is állt, amelyet 1992-ben eltávolítottak. Ezt követően a szobor új értelmezési keretet kapott: a rendszerváltás utáni korszak egyik meghatározó szabadság-szimbóluma lett.
A kereszt terve – szimbolikus gesztus vagy történelmi revízió?
2024 augusztusában a Nemzeti Hauszmann Program bejelentette: keresztet helyeznek a szobor talapzatára. Az indoklás szerint a kereszt az 1100 éves magyar államiságot, valamint a nyugati kereszténységhez való kötődést hivatott kifejezni. A döntés azonban nemcsak művészeti vagy örökségvédelmi, hanem politikai dimenzióban is robbant.
A hivatalos álláspont szerint a kereszt „nem sérti a szobor szerzői jogait”, mivel az „nem az alkotás része”, és a „megtartó hit” vizuális kifejezése egy „nemzeti közösségi jövőkép” részeként jelenik meg. Lánszki Regő országos főépítész és a Várkapitányság vezetői hangsúlyozták: a kereszt nem politikai eszköz, hanem „építészeti válasz a történelmi kontinuitásra”.
Társadalmi ellenállás – ki és miért tiltakozott?
A bejelentést követően példátlan társadalmi tiltakozás bontakozott ki:
– A Kisfaludi Strobl-hagyaték jogörökösei egyértelműen elutasították a kereszthez való hozzájárulást, sértve érezve az alkotó szellemi örökségét.
– A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetői, számos művész, tudós és közéleti szereplő nyílt levelekben követelték a tervek leállítását.
– A XI. kerületi önkormányzat népszavazási kezdeményezést indított, amelyben a résztvevők több mint 85%-a nemet mondott a keresztre.
– Egyházi vezetők, köztük Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök is bírálta a gesztust, „feleslegesnek és bántónak” nevezve azt.
A tiltakozók fő érve: a kereszt politikai szimbólummá válhat, megosztó gesztussá egy olyan térben, amely évtizedek óta a szabadság és nemzeti egység emblematikus helyszíne.
Karácsony kontra kormány – párhuzamos narratívák
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kereszt nem vallási, hanem politikai eszközzé vált: „aki Budapest megkérdezése nélkül helyez oda bármit, az nem tiszteli a várost, hanem felhasználja.” Birtokvédelmi kérelmét elutasították, jogi úton nem tudta megakadályozni a felállítást.
Ezzel szemben a kormány és a program felelősei a nemzeti identitás kifejezéseként tekintenek az új szimbólumra. Szentkirályi Alexandra KDNP-s politikus a kritikákat képmutatónak nevezte, míg Lánszki Regő szerint a kereszt „nem a múlt, hanem a jövő része”.
A kereszt most – mit látnak a látogatók?
A kereszt – a beszámolók szerint – monumentális, letisztult és világítással emelt hangsúlyt kapott a talapzaton. A 444, a Telex és a HVG fotói szerint a kőkereszt már a hivatalos bejelentés előtt is látható volt, ami tovább fokozta a közfelháborodást. A látványos méretű kőstruktúra a Gellért-hegy legtetején állva most már az egész városból látható.
Kulturális diskurzus a jövőről – meddig tart a vihar?
A Citadella teljes felújítása várhatóan 2026 első felében zárul. A környező park, kilátó, vendéglátóegységek és új lépcsősorok a főváros egyik legmodernebb, de legvitatottabb közösségi tere lesznek. A kereszt azonban – úgy tűnik – marad. Ez pedig garantálja, hogy a kulturális, politikai és esztétikai viták tovább élnek.
A kereszt nemcsak kő és szimbólum. Vélemények, értékek, és identitások kereszteződésének lenyomata. És amíg a társadalmi reflexiók ennyire élesek, biztosak lehetünk benne: a Gellért-hegy többé nemcsak Budapest egyik legmagasabb pontja, hanem az egyik legérzékenyebb politikai domb is.
Mit üzen ma a Szabadság-szobor?
A kereszt felhelyezésével új dimenziót kapott a Szabadság-szobor jelentése: míg eddig a szabadság és függetlenség absztrakt eszméit testesítette meg, most egy konkrét vallási szimbólummal egészült ki – ami egyszerre lehet erősítő és elidegenítő.
A kérdés már nem az, hogy felkerült-e a kereszt. Hanem az, hogyan élünk együtt ezzel a döntéssel. Elfogadjuk? Ellentmondunk? Átalakítjuk a jelentését? Egy biztos: a jövő történészei ezt a napot nemcsak építészeti beavatkozásként, hanem társadalmi törésvonalak megjelenéseként is számon tartják majd.