Budapesti Klasszikus Film Maraton: ez a film robbantotta be a magyar újhullámot: Makk Károly művészete

Makk Károly centenáriuma: kerekasztal az „Az utolsó előtti emberről”

2025-ben lenne százéves Makk Károly, a magyar filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. A Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik kiemelt eseményeként vetített „Az utolsó előtti ember” című filmje kapcsán tartott kerekasztal-beszélgetés nem csupán a rendező munkásságát, hanem annak tanítói, pedagógusi szerepét és a film jelentőségét is alaposan körbejárta. A meghívottak között szerepelt Andor Tamás operatőr, Gelencsér Gábor filmesztéta, valamint Monory-Mész András és Fazekas Péter rendezők.

Mesterek és tanítványok: egy mély hatású kapcsolat nyomai

A beszélgetés egyik megható pillanata volt, amikor Andor Tamás és Monory-Mész András felelevenítették, hogyan ismerkedtek meg Makk Károly alkotásaival, majd személyesen is vele. Andor pályája még operatőri tanulmányai alatt fonódott össze a mesterrel, Monory-Mész pedig a „Szerelem” című film hatására jelentkezett a főiskolára.

A magyar újhullám előkészítőjeként ismert Makk filmjei nem csak esztétikai, de emberi mélységekkel is dolgoztak. „Az utolsó előtti ember” egyike volt azon filmjeinek, amelyekkel a hatvanas évek elején a modernitás felé nyitott, még mielőtt a mozgalom igazán kibontakozott volna.

Tanítani művészet: Makk mint pedagógus

Monory-Mész András és Andor Tamás emlékei nemcsak filmes, hanem emberi dimenziót is adtak Makk mûködéséhez. „Soha nem tantermekben tanultunk, hanem teraszokon, étteremben vagy nála otthon” – mondta Monory-Mész, szembeállítva ezt Fábri Zoltán szisztematikus módszereivel.

A legmaradandóbb mesteri tanítás azonban talán az volt, amikor Makk egy elrontott fotóetűd után ezt mondta: „Ez az a pillanat, uraim, amikor tudomásul vesszü;k, hogy nem röhögjük ki a legnagyobb baromságot sem, mert az önök pályáján az lesz az érdekes, mikor a legnagyobb baromságaikat is képesek lesznek megvalósítani.”

Makk alkotási módszere: intuitivitás a forgatáson

Makk rendezői stílusa erősen eltért kortársaiétól. Fábrival szemben ő nem storyboard alapján dolgozott, hanem a forgatás helyszínén döntötte el, hogyan nézzen ki egy jelenet. „Tanár Úr, ha megmondaná, mivel kezdünk holnap…” – kérdezte egyszer Andor. Makk válasza: „Tomikám, ha én most elmondom, hogy holnap mit csinálunk, akkor be se jövök.”

Ez az intuitív módszer a „Az utolsó előtti ember” esetében is tetten érhető. A film operatőre, Szécsényi Ferenc rendkívül bátor kompozíciókat alkalmazott. Hibák is akadtak, ám ezek mégis együtt egyedi vizuális nyelvet hoztak létre.

Társadalmi kép helyett egzisztenciális dráma

A kerekasztal filmesztétája, Gelencsér Gábor szerint Makk filmjei közül „Az utolsó előtti ember” kiemelkedik azzal, hogy nem társadalmi, politikai vagy ideológiai rétegeket dolgoz fel, hanem az emberi lét kérdéseit. A film sújtója a halál, az elmúlás, az elidegenedés. Ilyen radikális egzisztencialista magyar film kevés készült.

A film szerkezetében megjelenő bolyongás-szekvencia, az idő-és térbeli ugrások, valamint az ejtőernyőzés motívuma egyártelműen a nyugat-európai modernizmushoz kötődnek. Ez a stílus a magyar újhullám fontos előzényévé teszi az alkotást.

Politikai bátorság és szakmai fókusz

A film még politikai szempontból is figyelemre méltó. Nagy Attila, a főszereplő indexen volt, de Makk mégis ragaszkodott hozzá. Ez akkoriban komoly konfliktust jelentett a hatalommal. Fazekas Péter emlékeztetett: „A filmeket individualistának, nyugatmajmolónak tartották.”

Makk nem akart stílusokhoz alkalmazkodni, saját belső világát vetítette ki. Fazekas szerint: „Dübörgő játékosság és életigenlés jellemezte mind őt, mind a filmjeit.”

A film hatása még ma is eleven

A kerekasztal nemcsak múltidő, hanem jelen idejű tanúcskozás volt. A „Makk 100” című portréfilm jelenleg is készül, melyben Fazekas Péter és Gelencsér Gábor dolgozzák fel az életművet.

A rendező munkásága, pedagógusi attitűdje és formai bátorsága nemcsak a magyar újhullám előkészítője volt, hanem ma is inspirálóan hat. Ahogy Andor Tamás fogalmazott: „Sztorizó, jókedélyű, lehengerlő történeteket mesélő ember volt, akivel csoda volt azt a pár órát együtt tölteni.”

A kerekasztal megerősítette: Makk Károly művészete nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő magyar filmje számára is mérföldkő marad.