Budapesti temetők nyitvatartása Mindenszentek és halottak napja alkalmából

Mindenszentek és halottak napja alkalmából a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. a fővárosi temetők meghosszabbított nyitvatartásáról intézkedett, így csütörtöktől vasárnapig a temetők korábban nyitnak és este nyolcig látogathatók, emellett Budapesten több járatmódosításra is sor került a zavartalan temetőbe való kijutáshoz.

A kezdeményezés célja, hogy az emlékezni vágyók méltó körülmények között tiszteleghessenek elhunyt szeretteik előtt.

A részletes nyitvatartás a következőképpen alakul:

• Csütörtök: 7.00–20.00
• Péntek, szombat és vasárnap: 7.30–20.00

A Farkasréti és az Óbudai temetőkben pénteken, mindenszentek napján, 16 órakor közös mécsesgyújtással emlékeznek meg az elhunytakról, csatlakozva a IV. országos mindenszenteki mécsesgyújtáshoz. Emellett számos egyházi szertartás is helyet kap a hétvégén a fővárosi temetőkben.

A köztemetők irodái szerdától szombatig meghosszabbított nyitvatartással, 7.30-tól 17.00-ig várják az ügyfeleket. Mindenszentek és halottak napján a farkasréti temetőben lehetőség nyílik a sírhelyek részletfizetéssel történő újraváltására.

A temetők nyugalma érdekében péntektől vasárnapig a fővárosi temetőkbe gépjárművel történő behajtás tilos.

Kivételt képez a Rákoskeresztúri Új Köztemető, ahová – a forgalom függvényében – díjmentesen lehet gépjárművel behajtani péntek reggel 7 órától vasárnap este 8-ig.

A várható nagy forgalom és a korlátozott parkolási lehetőségek miatt a Budapesti Közművek a közösségi közlekedés igénybevételét javasolja.

A megemlékezési időszakban a temetőkben megerősített rendészeti jelenlét biztosítja a látogatók biztonságát, a kerületi rendőrség, közterület-felügyelők és polgárőrök fokozottan ügyelnek a rend fenntartására.

November 1-jén a keresztény világban mindenszentek ünnepe, november 2-án pedig halottak napja alkalmából emlékeznek elhunyt szeretteikre a hozzátartozók.

Mindenszentek és halottak napja

Mindenszentek (november 1.) és halottak napja (november 2.) a keresztény és világi hagyományokban egyaránt fontos időszakok, amikor az elhunytakra emlékezünk. Míg mindenszentek eredetileg a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, addig halottak napján kifejezetten az elhunyt hozzátartozókra, barátokra és ismerősökre emlékezünk.

Vallási megközelítése az ünnepnek

• Mindenszentek: A katolikus egyház ezen a napon ünnepli az összes szentet, beleértve a név szerint nem ismert szenteket is, akik az égi dicsőségben élnek. Az ünnep a 4. századig vezethető vissza, amikor a szentek tisztelete egyre fontosabbá vált, és a 9. századtól vált november 1-je hivatalos ünneppé. Ezen a napon a katolikus templomokban ünnepi miséket tartanak, ahol a hívek a szentek közbenjárását kérik. Az ortodox és protestáns keresztények is megemlékeznek a szentekről, bár más dátumon és eltérő szertartásokkal.
• Halottak napja: November 2-án a katolikus hagyomány szerint a tisztítótűzben lévő lelkekért imádkoznak a hívek, hogy megtisztuljanak és eljuthassanak az örök boldogságba. Az emlékezés ezen a napon csendes, imádsággal és gyertyagyújtással zajlik, amikor is a hozzátartozók a sírokhoz látogatnak, hogy elhunyt szeretteik lelki üdvéért imádkozzanak.

Világi megközelítése az ünnepnek

A kereszténységtől függetlenül, mindenszentek és halottak napja Magyarországon és Budapesten széles körben elfogadott és gyakorolt emléknapok.

Ilyenkor a temetők megtelnek látogatókkal, akik virágokat, mécseseket és gyertyákat helyeznek el a sírokon, hogy tiszteletüket fejezzék ki elhunyt hozzátartozóik iránt. A gyertya lángja a hit és az örök élet szimbóluma, valamint a szeretet jelképe, amely sosem alszik ki.

Ünneplés Budapesten

Budapesten mindenszentek és halottak napja alatt a temetők meghosszabbított nyitvatartással, gondosan feldíszítve várják a megemlékezőket. A Farkasréti, Óbudai és Rákoskeresztúri Új Köztemető különösen forgalmasak ilyenkor, és számos temetői helyszínen egyházi szertartások, közös mécsesgyújtások zajlanak.

Budapesten az egyházi események mellett világi megemlékezések is zajlanak: az emlékezők gyertyákat gyújtanak a város több pontján, hogy közösségileg emlékezzenek meg az elhunytakról.

A fővárosi temetők nyugalmát ilyenkor fokozott rendőri és polgárőri jelenlét biztosítja, és a megnövekedett forgalom miatt gyakran korlátozzák a temetőkbe való autós behajtást, vagy javasolják a közösségi közlekedés használatát.

Ez az időszak nemcsak a kegyelet, hanem a múlt tiszteletének ideje is: a mécsesek és virágok fényében a város temetői a csendes megemlékezés és közös emlékezés helyszíneivé válnak.

Mindenszentek és halottak napja a kommunizmusban

A kommunista rendszer idején a mindenszentek és halottak napja ünneplése Magyarországon korlátozások alá esett, mivel az állam az ateista ideológia terjedését szorgalmazta, és a vallási hagyományokat igyekezett háttérbe szorítani.

Bár a rendszerváltás előtti időszakban nem tiltották be hivatalosan a megemlékezést, az ünneplés lehetőségei korlátozottabbak voltak. Az állam a vallási ünnepek helyett inkább a világi megemlékezéseket preferálta, amelyek az ideológiai közösség szellemét hangsúlyozták, nem pedig az egyéni emlékezést.

A templomi szertartások és egyházi szokások megtartása sok helyen nehezebbé vált, és a mindenszenteki szentmiséket igyekeztek háttérbe szorítani.

Ennek ellenére a halottak napja hagyománya a magyar családokban szívósan fennmaradt: a temetők látogatása, a sírok gondozása és a gyertyagyújtás népszerű megemlékezési forma maradt, amelyet a hivatalos propaganda nem tudott teljesen háttérbe szorítani.

A rendszerváltás után, a vallásszabadság helyreállításával, a mindenszentek és halottak napja ismét széles körben elfogadott és szabadon gyakorolható ünneppé vált.