Cseh Tamás és Bereményi Géza: Frontátvonulás az Akváriumban

Vannak történetek, amelyek sosem öregszenek meg, csak legfeljebb a díszletek változnak körülöttük. Budapest utcái ma is ugyanazt a keserédes, szürke, mégis otthonos dallamot dúdolják, amit Cseh Tamás és Bereményi Géza évtizedekkel ezelőtt kottába öntött. A Sicc Production most arra vállalkozik, hogy leporolja – vagy talán inkább újra összekoszolja – ezt a legendáriumot. A Frontátvonulás című előadás nem csupán egy színházi est; ez egy 70 perces vágta a magyar valóság abszurdjába, ahol mindenki menekülne, de senki sem tudja, hová.

Ha valaha érezted már úgy, hogy az életed egy helyben toporgás, miközben körülötted mindenki rohan, akkor Krasznai Vilmos rendezése neked szól. Este 19:00-kor kezdődik az utazás, amelyhez nem kell jegy a vonatra – hiszen azok úgysem indulnak sehová.

Ecsédi, Vizi és a másnapos megvilágosodás

A történet felütése tragikomikusan ismerős. Adott Ecsédi (Kerek Dávid), aki kétségbeesetten rohangál Budapest utcáin. Nem a buszt akarja elérni, nem is a munkahelyére siet, hanem a barátját, Vizit (Liber Ágoston) keresi. És hogy miért? Mert Vizi tett valami megbocsáthatatlant: otthagyta őt egy idegen lakásban aludni, miután közösen elfogyasztottak két liter kávélikőrt.

De Vizi nem csak úgy eltűnt. Vizi „megvilágosodott”. A másnaposság ködén áttörő felismerés arra sarkallja, hogy cselekedjen, hogy elmenjen, hogy végre kezdjen valamit az életével, amíg még képes rá. A cél a Keleti pályaudvar, a szabadság kapuja. Ám a Cseh Tamás-univerzumban a pályaudvarok nem az utazás helyszínei, hanem a várakozásé. A darab egyik legfájdalmasabb és legszebb felismerése, hogy innen nem lehet elmenni. A vonatok nem indulnak, és nem érkeznek. Az emberek itt ragadtak, mintha valami láthatatlan gravitációs erő húzná vissza őket a pesti aszfaltra.

Fiatalos energia a ballonkabát alatt

Nagy bátorságra vall hozzányúlni egy olyan anyaghoz, amelyen generációk nőttek fel, és amelynek minden sora szállóigévé vált. A Sicc Production csapata azonban nem a poros tiszteletadás, hanem az élő, lüktető színház mellett tette le a voksát.

A szereposztás parádésnak ígérkezik. Kerek Dávid nemcsak Ecsédit formálja meg, hanem az Idősebb Vizit és a „Tisztességes embert” is, ami már önmagában is izgalmas színészi játékteret sejtet. Fülöp Kristóf (aki egyben a zenei vezető is) Sas elvtárs és a Pénztárosnő bőrébe bújva hozza a rendszer abszurd figuráit. Sas Zoltán mint Dizőz és Fura alak, Turi Péter pedig Halmosként és a Hurkos emberként teszi teljessé ezt a groteszk panoptikumot.

Külön említést érdemel Vatamány Atanáz, aki Narrátorként és „Világ mamikájaként” kalauzolja a nézőt ebben a labirintusban. A karakterek sokszínűsége és a színészek átváltozóképessége garantálja, hogy a 70 perc alatt egyetlen pillanatra sem lankad a figyelem.

Zene, ami a csontodig hatol

A Frontátvonulás elképzelhetetlen zene nélkül. De ez nem egy musical, és nem is egy koncert. Itt a dalok a cselekmény szerves részei, a monológok kiterjesztései. Fülöp Kristóf zenei vezetése alatt Cseh Tamás dallamai új erőre kapnak. Az élő zene intimitása és nyersessége tökéletesen illik a darab hangulatához: kicsit karcos, kicsit hamiskás (a szó legnemesebb értelmében), de végtelenül őszinte.

Varga-Járó Sára jelmezei pedig vizuálisan is megteremtik azt a világot, ahol a kopott ballonkabátok és a szürke öltönyök mögött színes, de összetört lelkek lakoznak.

Miért kötelező látni?

Mert a Frontátvonulás üzenete ma húsbavágóbb, mint valaha. A „menni vagy maradni” dilemmája, a cselekvéskényszer és a tehetetlenség feszültsége minden fiatal (és örökifjú) felnőtt életében jelen van. Ecsédi rohanása a mi rohanásunk is. Vizi megvilágosodása a mi vágyunk is, hogy végre értsük, mi történik velünk.

Ez az előadás nem ígér kényelmes megoldásokat. Nem fogja megmondani, melyik vonatra szállj fel. De abban biztos lehetsz, hogy amikor a fények kialszanak, és kilépsz az utcára, egy kicsit másképp fogsz nézni a Keleti pályaudvarra és a saját életedre is.

Információk:

• Előadás: Sicc Production: Cseh Tamás – Bereményi Géza: Frontátvonulás
• Kezdés: 19:00
• Hossz: 70 perc (szünet nélkül – pont annyi, amennyi egy lélegzetvétellel kibírható)
• Rendező: Krasznai Vilmos
• Jegyvásárlás

Készülj fel egy zaklatott, vicces és torokszorító estére. És ha lehet, a kávélikőrt hagyd otthon – vagy idd meg utána.