Budapest Európa egyik legrosszabb levegőjű városa

Bár szeretünk Budapesttel kapcsolatban mindig a szépről és a jóról beszámolni, sajnos néha a hiányosságokról, az árnyoldalakról is tudomást kell venni. Fővárosunk nem csupán a gyönyörű építészeti öröksége és kulturális gazdagsága miatt vált ismertté, hanem sajnos a levegőszennyezés súlyos problémája miatt is.

Az utóbbi években különösen aggasztó eredmények láttak napvilágot, amelyek Budapest levegőminőségét Európa legrosszabbjai közé sorolják. Sajnálatos módon, nem csupán egészségügyi kockázatot jelent, hanem az életminőségét is drámaian csökkenti. Ráadásként gazdasági szempontból is kifejezetten ártalmas a levegő rossz minősége.

A budapesti levegőszennyezés mértéke

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) rangsorolása szerint, amiben a levegő szennyezettségének szintjét mérték fel, 372 európai várost vettek górcső alá.

Egyáltalán nem meglepő az a tény, hogy az élbolyban a skandináv városok vannak, ahol úgymond „harapni lehet a tiszta levegőt”. Budapest csak a 242-ik helyet tudta elcsípni, de ugyanilyen hátul van több hazai város is, mint Szeged, Győr, Pécs, Veszprém.

TOP 10 egészséges és tiszta levegőjű város

1. Uppsala – Svédország
2. Umeå – Svédország
3. Faro – Portugália
4. Reykjavík – Izland fővárosa
5. Oulu – Finnország
6. Tampere – Finnország
7. Norrköping – Svédország
8. Funchal – Portugália
9. Tallinn – Észtország
10. Narva – Észtország

A sereghajtó Slavonski Brod – Horvátország, de ugyanilyen hátul vannak a szomszédos román, valamint bolgár települések, de az északolasz és lengyel iparvárosok is.

Budapest rossz levegőjének okai

Az alacsony levegőminőség okai sokrétűek, az ipari kibocsátásoktól kezdve, a közlekedési dugók, a fűtés és többek között a szén-dioxid kibocsátásig terjednek. A közlekedés, különösen a dízel járművek használata, kiemelkedő szerepet játszik a levegőminőség romlásában.

Irányadó értékek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a levegő minőségére vonatkozó irányelveit 2021-ben frissítette, ami attól kezdve 5 μg/m ³ a maximális szint a finom részecskékre vonatkozóan.

Az elmúlt években a fővárosban mért légszennyező anyagok, mint a PM10 és PM2.5 – amelyek a finom por részecskéinek mérgező formái – jelentős mértékben meghaladták a WHO által javasolt határértékeket.

A PM2.5 különösen aggasztó, mivel ezek a részecskék képesek behatolni a légutakba, és komoly egészségügyi problémákat, például légzőszervi megbetegedéseket, szív- és érrendszeri gondokat okozhatnak.

A levegőszennyezés hatásai

A levegőszennyezés nemcsak a fizikai egészséget befolyásolja, hanem az életminőséget is. Az Air Quality Life Index minden évben felméri és közzéteszi az eredményt a levegő minőségéről. Egy felmérés szerint, a levegő tartósan és fokozottan való szennyezettsége képes akár 9 hónappal lerövidíteni az emberek élettartamát. Ez a szám elképesztő, hiszen a levegőminőség romlása bizony érezteti a hatását.

Rövidebb és hosszabb távon is érezhetőek a negatív hatásai. Rövid távon súlyosbítja az asztmát, a COPD tüdőbetegséget, megnöveli a légúti fertőzések előfordulásának kockázatát.

Az egészséges emberekre is negatív hatással van, hiszen szem- és torokszárazságot, köhögési rohamokat képes előidézni. A hosszú távú rossz hatásit is már bebizonyították. Várandós nőknél gyakoribb a koraszülés, de a szívbetegséget is súlyosbítja és fokozza a tüdőrák kockázatát.

Ma már arra is fény derült, hogy a szaglást is el lehet veszíteni a rossz levegő miatt, ugyanis egy svéd tanulmány megállapította az összefüggést.

Volt olyan kutatás is, amiben a rossz minőségű levegő hatását vizsgálták a hízás szempontjából. A pontos mechanizmusra még nem sikerült fényt deríteni, de valószínűleg tartják, hogy az aprócska szállópor-részecskék irritálják a léghólyagocskákat, válaszként stresszreakció indul el, majd olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek csökkentik az inzulin hatékonyságát, ezáltal felborul a vércukorszint.

Mit tehetünk mi budapestiek a levegőminőség javítása érdekében?

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője szerint, „A legnagyobb szennyező forrás a lakossági tüzelés, amit elsősorban széles körű felvilágosítással, a rászorulók fűtési támogatásával és a jogsértések elleni szigorú fellépéssel lehetne visszaszorítani. A közlekedés terén is sok a lehetőség, ilyen például az alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, a 30 kilométer/órás zónák kialakítása vagy a parkolásszabályozás átalakítása.”

A levegőszennyezés elleni küzdelem nem csupán a politikai döntéshozók feladata, ugyanis a lakosságnak is aktívan részt kell vennie a környezetvédelemben.

Budapest esetében különösen fontos a fenntartható közlekedés népszerűsítése, mint például a kerékpározás, a gyaloglás és a tömegközlekedés használata. Az elektromos járművek, pl. elektromos rollerek elterjedésével kapcsolatos ösztönző intézkedések bevezetése is segíthet a levegőminőség javításában.

A fűtési rendszerek korszerűsítése és a megújuló energiaforrások, mint például a napenergia használata kulcsfontosságú lenne. Viszont nem szabad elfelejteni a sok növényt sem, aminek hiánya nagyon is érezhető, főleg a betondzsungelekben. Ezekhez persze idő és pénz kell, ami gyakran és sokaknak nincs.

Az emberek sok mindent meg tudnak szokni és ezt a lassú, csendes gyilkost is, ami betegséget idéz elő, a meglévő kórokat felerősíti és súlyosbítja. De nem kell így lennie és maradnia, ha elkezdünk tudatosan élni, nemcsak Budapesten, hanem az ország minden pontján.

Budapest levegőminősége aggasztó állapotban van és csak közösen érhetjük el, hogy ne csupán kulturális központként, hanem zöld városként is a köztudatban maradjon.

Összeszedtünk 7 olyan szuper mobilalkalmazást, ami megkönnyíti a közlekedést, ha Budapestre érkezel, és ha tömegközlekedéssel, vagy elektromos rollerrel, elektromos járművel szeretnéd városunkat felfedezni, a legjobb döntést hozod!