Elképesztő terv: így válhat Budapest is részévé az európai „szupervasútnak”, ami 400 km/h-val repít

Mi az a Starline és ki áll mögötte?

A Starline egy ambiciózus, egész Európát átfogó nagysebességű vasúthálózat koncepciója, amelyet a dán 21st Europe tervezett meg együtt kreatív és infrastruktúra-szakértőkkel. Az elképzelés szerint mintegy 39 európai nagyvárost kötne össze egy, nagyjából 22 000 kilométeres pályarendszerrel. A Starline nem egy hivatalos EU-s projekt – legalábbis egyelőre nem. Inkább stratégiai „blueprint”-ként (tervként, sablonként) szerepel: a cél, hogy inspirálja a döntéshozókat, mutassa meg, milyen lehetne az európai kötöttpályás közlekedés, ha összehangoltan, egységes szabályokkal, egységes dizájnnal és funkcionalitással működne.

Fő vonalak, sebesség és járatszállítások – mit tudunk most?

A legfrissebb tervek szerint:

• A hálózat öt fő vonalból állna: többek között a Madrid–Isztambul, Lisbon–Kijev, Napoli–Helsinki útvonalak. Budapest a „Madrid–Isztambul” vonalon jelenik meg mint a C-vonal egyik fontos állomása. A vonatok sebessége 300–400 km/h között változna, így olyan távolságokon is versenyképes lehetne, amiket ma repülővel teszünk meg.
• Az egyik cél, hogy három órán belüli utazásokat biztosítson városok között, hogy ne repülőt kelljen választani rövid távon – tehát a vasút legyen az alapértelmezett és fenntartható közlekedési mód.

Mi újság most? Hol tart a projekt, és mit jelent Budapest számára?

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy még nincs hivatalos engedély, nincs konkrét ütemterv, és nem dőlt el, mikor és mennyi pálya valósul meg. Starline sok szempontból még látványos elképzelés, nem akadálymentes terv.

Néhány ország már reagált a kezdeményezésre:

• Montenegró például a B-vonal részeként szerepel, amely a Lisbon–Kijev vonalon haladna keresztül. Az ottani közlekedési minisztérium jelezte, hogy hallott a projektről, de hivatalosan nem kezdeményeztek tárgyalást.
• Az Európai Bizottság vizsgál néhány elemet, például az egységes, határon átnyúló vasúti jegy lehetőségét. Fontos, hogy jelenleg az EU polgári jogszabályai nem mindig biztosítják, hogy ha különálló vonatokkal történő átszállással utazol, legyen kompenzáció, ha az egyik vonat lekési a másikat.

Budapest szempontjából ez azt jelentené, hogy:

• A város bekapcsolódna egy olyan hálózatba, amely könnyűvé és gyorssá tenne utazást Nyugat- és Kelet-Európa között – például Bécs, Belgrád, Isztambul felé.
• Az állomások, amelyek részei lennének a hálózatnak, a tervek szerint a városok határában, de jól kapcsolódva a városi közlekedéshez, így nem a belváros zsúfoltságát növelnék.
• Lehetőség nyílna arra, hogy a repülőjáratok helyett rövidebb távon vonattal utazzunk, csökkentve az időt, költséget és a környezetterhelést.

Kihívások, amiket le kell győzni, ha nem csak álom maradna

Annak érdekében, hogy a Starline valósággá váljon, rengeteg akadály van még:

1. Finanszírozás – a tervezők EU-s infrastruktúra-támogatásra, az Európai Beruházási Bankra, nemzeti közlekedési költségvetésekre és magánbefektetőkre számítanak. De még nincs biztos forrás.
2. Jogszabályi és műszaki harmonizáció – különböző országok eltérő vasúti szabványokkal dolgoznak (jelzések, pályasávok, üzemeltetési előírások). Ezeket össze kell hangolni.
3. Politikai akarat – sok országban regionális, helyi szintű ellenállás lehet (költségek, hatások, területi szervezés miatt). Az EU-s döntéshozóknak és tagállamoknak együtt kell működniük.
4. Ütemezés – bár vannak említések, hogy néhány szakasz akár 2040-re megnyílhat, a komplett hálózatot 2050-re tervezik elképzelhetőnek. De ez optimista becslés.

Milyen plusz előnyökkel járna Budapestnek és a térségnek?

Amennyiben a Starline megvalósul:

• Budapest nagy eséllyel válna regionális közlekedési csomóponttá, mivel több vonal haladna vagy érintené a térséget (pl. a Madrid–Isztambul vonal). Ez javítaná a kapcsolódást Nyugat- és Dél-Európa felé.
• Emelkedne az üzleti turizmus, konferenciák, kulturális események színvonala, mert a gyors, időben kiszámítható eljutás versenyképesebb opcióvá válna külföldről.
• Csökkenhetne a légiközlekedés rövid távon, ami kedvez a környezetnek – kevesebb CO₂-kibocsátás, kevesebb zajterhelés, kisebb karbonlábnyom.
• A vasúti infrastruktúra korszerűbbé válhatna, új állomások, jobb kapcsolatok a helyi közlekedéssel, komfortosabb utazási élmény.

Kritikus pont: meddig marad terv, és mikor lehet valóság?

Noha a sajtóban sok szó esik Starlineról, fontos tisztázni:

• Nincs kimondott határidő arra, hogy mikor épül meg bármely szakasz. A 2040-es dátum inkább indikátor: bizonyos szakaszok megvalósulhatnak addigra, de nem teljes hálózat.
• Az EU-s TEN‑T hálózat részei már most is léteznek, és ezek adhatnak alapot Starline egyes elemeinek. De a Starline több, új összeköttetés és új állomások kialakítását is tartalmazza, ami nagy beruházást igényel.
• A lakosság elfogadottsága és a környezeti vizsgálatok is kulcsfontosságúak. Az új vonalak és állomások hatása a természeti környezetre, zajra stb. mind vizsgálódási pontok.

Realitás vagy sci-fi?

A Starline mindenképp izgalmas és jövőbe mutató elképzelés. Budapest pedig potenciálisan nagy nyertese lehet, ha az infrastruktúra, finanszírozás és politikai akarat összeér. De ne feledjük, jelenleg nem több mint egy látványos terv és inspiráció, nem ütemezett, megvalósított projekt.

Ha minden jól megy, néhány vonal első szakaszai talán 2040 körül már működő képet mutathatnak; de a teljes rendszer — amilyen a koncepció leírása — valószínűleg csak 2050-re válhat valósággá.