Budapest forradalmi fejlődés előtt: hatalmas átalakuláson megy keresztül Európa első metróvonala!

Az 1896-ban átadott Millennium Földalatti Vasút, a M1-es metróvonal, újabb mérföldkőhöz érkezik Budapest közlekedésfejlesztési történetében. A BKK nyilvános előzetes piaci konzultációt indított a vonal korszerűsítésére és meghosszabbítására, ami a főváros eddigi legkomplexebb, közlekedéstörténeti és műemlékvédelmi kihívásokkal is szembenéző felújítását vetíti előre.

A felújítás indokoltsága

A M1-es metróvonal Magyarország és egyben kontinensünk első földalatti vasútja, amely a Millenniumi Ünnepségek alkalmából nyílt meg 1896. május 2-án. Bár 1973-ban és 1987-ben is történtek bővítések és korszerűsítések, a nyolc évtizedet meghaladó üzemeltetés nyomait hagyta a vonalon: a szerelvények elavultak, az állomások nem mindenhol felelnek meg a modern követelményeknek, és a vonal leginkább az M2, M3 és az 1-es, 2-es villamosok, valamint a vasúti pályahálózat felé mutató átszállási kapcsolatok hiányában veszíti el hatékonyságát. A P+R lehetőségek szűkössége, a teljes akadálymentesítés hiánya és a komfortos várakozási körülmények nélkülözése a napi utazási élményt is jelentősen rontja.

Három ütemre bontott tervezési folyamat

A BKK a mostani előzetes piaci konzultáció során vázolta a felújítás részleteit, melyet három tervezési fázisra osztottak. Az első ütem feladata a meglévő 4,4 kilométer hosszú vonalszakasz és az Óbudai járműtelep rekonstrukciója, a vonatközlekedés biztonságát szolgáló elemek korszerűsítése mellett. Emellett ebben a szakaszban történik az összes, jelenleg üzemelő 11 állomás akadálymentesítési terveinek elkészítése és a budapesti Hungária körúti állomás kialakításának előkészítése is.

A második ütem tanulmányterv-készítést foglal magában: a vonal meghosszabbításának tanulmányozását a Külső Körvasútig, valamint a Városliget és Zugló közötti kerékpáros és gyalogos folyosó koncepciójának kidolgozását. A harmadik fázis pedig a kiválasztott változat engedélyezési és kivitelezési dokumentációjának összeállítását tartalmazza, így minden engedély és részletes terv rokonságban áll majd a kivitelezés fokozatos elindításával.

Új megállók és átszállási kapcsolatok

A tervezők számára kiemelt kihívás, hogy a vonalhosszabbítás keretében Alsórákos felé egy új megálló is megvalósuljon, amely hozzájárul az elmaradt észak-keleti városrész intermodális kapcsolódásához. Egyúttal a Hungária körútnál az 1-es villamosra történő átszállás lehetőségének megteremtése is szerepel a feladatok között. Ez a fejlesztés összekapcsolná a legrégebbi metróvonalat Budapest egyik legforgalmasabb villamosvonalaival, és új utazási utakat nyitna a főváros peremkerületei és a belváros között.

Műemlékvédelem és akadálymentesítés

Különleges összhangot kell teremteni a korszerűsítés és a műemlék jelleg megőrzése között. A M1-es állomásai a budapesti közlekedési örökség részei, így az akadálymentes rámpák, liftek és új eszközmozgások megtervezésekor az eredeti, eklektikus elemeket, a kőburkolatot, a díszítő motívumokat és a korabeli peronfedéseket is védeni kell. A tervező feladata, hogy a teljes vonal akadálymentesítése mellett megőrizze a metróvonal századelős hangulatát, és mindezt úgy oldja meg, hogy a napi üzembiztonság és a jelenkori utasigények maradéktalanul kielégítődjenek.

Környezeti megfontolások és P+R lehetőségek

A jelenlegi vonalszakasz mellett nem áll rendelkezésre elegendő terület nagy kapacitású P+R parkoló kialakítására. Ezért a fejlesztési tervekben meg kell jelenjen a városi zöldfelületek és közparkok rehabilitációja, valamint a zónahatárok újragondolása. A Városliget–Zugló kerékpáros-gyalogos folyosó terve nem csak a M1-es vonalára, hanem a környék minden közlekedőjére kedvező hatással lesz. A fejlesztőknek figyelembe kell venniük a légszennyezettség csökkentésének lehetőségeit és a fenntartható városi közlekedési környezet kialakítását is.

A közbeszerzés előkészítése és az Előzetes Piaci Konzultáció

Az Előzetes Piaci Konzultáció lehetőséget ad a fejlesztések iránt érdeklődő vállalkozásoknak, hogy a közbeszerzési eljárások formális megindítása előtt megismerjék a tervezett beszerzések és műszaki követelmények irányát, valamint visszajelzéseket adjanak a BKK-nak. A folyamat július 2021 óta érhető el az elektronikus közbeszerzési rendszeren (EKR) keresztül, és a most hirdetett konzultáció keretében a tervezési dokumentáció részletes műszaki leírásai is elérhetővé váltak.

A Budapest Fejlesztési Központtal és az érintett kerületekkel folytatott egyeztetések során figyelembe veszik a Rákosrendező környezetében zajló nagyberuházásokat is. A Rákosrendezőre tervezett, több mint 300 milliárd forintos állami befektetés kiegészítheti az M1-es vonal hosszabbítását, a körvasúti hurok kiépítését, és új városközponti fejlesztési tengelyt hozhat létre.

Az ütemterv és a finanszírozás kilátásai

A BKK tervei szerint a teljes tervezési és engedélyezési szakasz 2024–2025-ben zárulhat, ezt követi a tényleges kivitelezési fázis, amely várhatóan több ütemben, 2026 és 2030 között valósul meg. A beruházás finanszírozása EU-s források, állami és önkormányzati hozzájárulás kombinációjából áll össze, de a részletes költségvetés a tanulmánytervek és engedélyezési dokumentációk elkészülte után válik véglegessé.

A Budapest közlekedési hálózatát alapjaiban formáló M1-es metróvonal felújítása és meghosszabbítása példa nélküli fejlesztésnek ígérkezik, hiszen egyszerre szolgálja a műemlékvédelem szigorú elvárásait, a XXI. századi akadálymentes közlekedési igényeket és a fenntartható városfejlesztés célkitűzéseit. A következő években eldől, hogy a magyar főváros közlekedési ikonja miként válik újból a vidékről érkezők és a mindennapi utazók kedvenc metróvonalává.