Az új Nemzeti Galéria sorsa: megvalósulás vagy elhalasztás?

Az új Nemzeti Galéria építése a Városligetben hosszú évek óta vita tárgyát képezi. A projekt célja egy modern, 21. századi múzeum létrehozása, amely méltó otthont biztosítana a magyar és nemzetközi képzőművészeti alkotásoknak. Azonban a legutóbbi fejlemények alapján a beruházás jövője bizonytalanná vált.

A projekt története és tervei

Építését a Liget Budapest Projekt keretében tervezték megvalósítani, az egykori Petőfi Csarnok helyén. A nemzetközi építészeti tervpályázatot a Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda nyerte el.

A tervek szerint az épület 50 000 négyzetméteres alapterülettel és hét szinttel rendelkezett volna, két pinceszinttel, földszinttel és négy emelettel. A SANAA koncepciója egy környezetbe illeszkedő, interaktív és emberközeli épületet álmodott meg a Városligetbe.

Költségnövekedés és finanszírozási problémák

A projekt költségvetése az évek során jelentősen emelkedett. A Városliget Zrt. 2017-ben még 26 milliárd forintos költséggel számolt, amely a tervezés során először 48 milliárdra, majd egy 2020-as szerződésmódosítással 73 milliárdra nőtt.

Lázár János építési és közlekedési miniszter 2025. január 9-i sajtótájékoztatóján azonban már 200 milliárd forintos bekerülési költségről beszélt, hozzátéve, hogy a tényleges végösszeg a beérkező ajánlatoktól függően akár még ennél is magasabb lehet. A miniszter kijelentette, hogy a 2025-ös költségvetésben nem szerepel forrás a Nemzeti Galéria megépítésére, így a beruházás egyelőre nem valósul meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kérdés még nem tekinthető lezártnak, és nem született végleges döntés a projekt sorsáról.

Ellentétek a fővárossal

A fővárosi önkormányzat korábban többször kifejezte ellenérzését a Városliget területén zajló fejlesztésekkel kapcsolatban. Egy 2020-ban elfogadott rendelettel törölték az építési helyet a Városligetből, arra hivatkozva, hogy a zöldterületek védelme és a park közhasználatának megőrzése kiemelt fontosságú.

A kormány azonban kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet, ami lehetővé tette, hogy a fejlesztések eltérjenek a fővárosi építési szabályoktól. Ez komoly alkotmányossági aggályokat vetett fel a fővárosi vezetés részéről, amely szerint a döntés sérti az önkormányzati törvényt, amely kimondja, hogy a települések saját területükön szabadon szabályozhatják az építési terveket.

Kritikus szemmel: a projekt jövője

Az új Nemzeti Galéria megvalósítása több szempontból is kérdéseket vet fel, mind pénzügyi, mind politikai, mind pedig társadalmi szinten. Bár egy ilyen léptékű projekt kétségtelenül hozzájárulhatna Budapest kulturális és turisztikai fejlődéséhez, a beruházással kapcsolatos problémák rávilágítanak a tervezés és végrehajtás hiányosságaira.

Pénzügyi aggályok

Az eredetileg 26 milliárd forintra becsült költségek a tervezési és előkészítési folyamatok során közel nyolcszorosukra nőttek, jelenleg 200 milliárd forintnál járnak. Ez a mértékű emelkedés nemcsak a gazdasági fenntarthatóságot kérdőjelezi meg, hanem azt is, hogy a költségbecslések mennyire megalapozottak. A túlárazás és az infláció mellett a drága, nemzetközi sztárépítészirodák bevonása is növelhette az árakat.

A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a közszolgáltatások és a megélhetési költségek terén is problémák merülnek fel, kérdéses, hogy indokolt-e egy ilyen drága projekt folytatása. Miközben az ország gazdasága komoly kihívásokkal néz szembe, a 200 milliárd forintos beruházás prioritása érthetően megkérdőjelezhető.

Politikai és társadalmi viták

A Városliget beépítése körüli vita továbbra is megosztja a közvéleményt. A projekt támogatói szerint a Liget Budapest Program fejlesztései – mint például a Magyar Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum új épülete – növelik Budapest kulturális értékét és vonzerejét. Ugyanakkor az ellenzők attól tartanak, hogy a zöldterületek rovására történő építkezések csökkentik a park rekreációs szerepét, ami különösen fontos egy olyan sűrűn lakott városban, mint Budapest.

A fővárosi önkormányzat és a kormány közötti konfliktus tovább bonyolítja a helyzetet. Bár a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, ezzel megkerülve a helyi építési szabályokat, a fővárosi vezetés továbbra is határozottan ellenzi a Városliget további beépítését. A két fél közötti konszenzus hiánya nemcsak a projektet akadályozza, hanem szélesebb körű politikai feszültségeket is szít.

A helyszín kérdése

Az új Nemzeti Galéria elhelyezkedése továbbra is vitatott. Bár a Városliget eredetileg kulturális központként szolgált volna, sokak szerint a Liget Budapest Projekt túlzott beépítése már nem szolgálja a park eredeti funkcióját. Felmerült, hogy a múzeum számára másik helyszínt kellene keresni, amely nem terheli a város egyik legfontosabb zöldterületét.

Alternatív helyszínek között említették például a Rákosrendező vasúti területét vagy a Csepel-szigetet, amelyek kevésbé vitatottak és akár a városfejlesztési szempontoknak is jobban megfelelhetnének. Egy új helyszín azonban további tervezési és előkészítési költségekkel járna, így kérdéses, hogy ez mennyiben jelentene valós megoldást.

Mi lenne a valódi prioritás?

Az új Nemzeti Galéria építése komoly kulturális értéket képviselhetne, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a társadalomnak más, sürgetőbb problémákkal is szembe kell néznie. Az oktatás, az egészségügy vagy az infrastruktúra fejlesztése sokak szerint nagyobb prioritást érdemelne, különösen a gazdasági megszorítások idején.

A kulturális beruházások jelentősége elvitathatatlan, hiszen hosszú távon hozzájárulnak egy ország identitásának és turizmusának erősítéséhez. Azonban egy ekkora projekt esetében kulcsfontosságú a széles körű társadalmi és szakmai konszenzus elérése, amely jelenleg hiányzik.