A Nagymező utca: Budapest színházi negyedének szíve

A mai „pesti Broadway” egykor egészen más arcát mutatta. Az Andrássy útra merőlegesen húzódó, a Nagykörúttal párhuzamos Nagymező utca ma a főváros kulturális ütőere, de ha visszatekintünk pár évszázadot, szinte felismerhetetlen világ tárul elénk.

Mező, nem metropolisz

Ha a Bajcsy-Zsilinszky úttól elindulunk a Király utca felé, és elnézegetjük a színházakat, palotákat és az egyre nyüzsgőbb kávézókat, nehéz elképzelni, hogy 300 évvel ezelőtt mindezek helyén mező, legelő, szántóföld és földút volt. Ez a terület akkor még nem is tartozott Budapesthez – sőt, Pest városfalai a mai Kiskörút mentén húzódtak, minden azon kívül eső rész pedig vagy művelés alatt állt, vagy érintetlen maradt.

A Feld Gasse megszületése

A 18. század elején kezdtek megjelenni az első útvonalak a mezők között – köztük az, amit ma Nagymező utcának hívunk. Ekkoriban kapta német nevét: Feld Gasse, vagyis Mező utca. A név maga is őrzi a környék eredetét, hiszen az első építkezések előtt ez a rész szinte kizárólag mezőgazdasági célokat szolgált.

A városfalon túl – és azon innen

A lakosság növekedésével Pest elkezdett túlnőni saját határain. Az egykori városfalon túli területeket is elkezdték beépíteni. Így születtek meg a mai külső kerületek elődei: a József- és Ferencváros egyfelől, Teréz- és Erzsébetváros másfelől. Utóbbiak közé tartozik a Nagymező utca és környéke is.

Az első házaktól a kulturális központig

Az 1700-as évek közepén jelentek meg az első lakóházak a környéken. Ezek még földszintes, vályogból készült, falusias épületek voltak, de a századfordulóra már jól látszott a városiasodás iránya. Egyre többen költöztek ide, a beépítés felgyorsult, és a mező lassan, de biztosan várossá vált.

Egy utca, ami önmagánál többet jelent

A Nagymező utca ma már nem csupán egy hely a térképen. Egy szimbólum: a budapesti kultúra, a múlt és a jelen találkozása. Az egykori mező ma színházakat, galériákat és vibráló városi életet rejt – de ha tudjuk, honnan indult, még jobban értékeljük, hová jutott.

A Nagymező utca a 19. században nyerte el mai formáját, amikor Budapest rohamos fejlődésnek indult. Az utca eredetileg lakóövezet volt, de a közeli Andrássy út miatt, hamar a kulturális élet egyik központjává vált. A 20. század elején már sorra nyitottak meg itt a színházak, mulatók és szórakozóhelyek, egyre inkább hozzájárulva a pesti szórakoztatóipar felvirágzásához.

Az Operettszínház külső pompája és belső díszítése ma is lenyűgözi a látogatókat, míg a Thália Színház sokszínűsége modern előadásaival tűnik ki.

Kulturális és társaséleti központ

A színházak mögött a Nagymező utca pezsgő társasélete is említést érdemel. A híres Körönd Kávéház és a Mai Manó Ház nemcsak a művészek, hanem az értelmiség közkedvelt helyszínei is voltak. A Mai Manó Ház ma a fotóművészet egyik kiemelkedő kiállítótere, ami hűséges tükre a Nagymező utca kulturális sokszínűségének.

A színházi világ nagy alakjai

A Nagymező utcához számos legendás színművész és rendező neve köthető. Olyan nagy nevek köthetőek ide, mint Honthy Hanna, az operett műfaj kiemelkedő alakja, valamint olyan rendezők is dolgoztak az itt működő színházakban, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar kulturális élet formálásában.

Napjainkban továbbra is Budapest egyik legforgalmasabb kulturális és szórakozó negyede. Számos művészeti kiállítás, kortárs színházi előadás és kulturális rendezvény várja a látogatókat. Az utca megőrizte eredeti báját, ugyanakkor modern elemekkel egészült ki, hogy a mai kor igényeinek is megfeleljen.

A Budapesti Operettszínház

A Budapesti Operettszínház a magyar kultúra egyik ikonikus intézménye. Ez a patinás épület nem csupán a magyar operett fellegvára, hanem nemzetközi színtéren is elismert művészeti központ.

Az épülete eredetileg 1894-ben nyitotta meg kapuit, ekkor még Somossy Orfeum néven működött. Később a századforduló után a kabarék és a revük világában vált meghatározóvá. 1923-ban vette fel a Fővárosi Operettszínház nevet, innentől kezdve pedig kifejezetten az operett műfajra koncentrált.

Megfordultak itt a magyar színházi világ legnagyobb alakjai, például Honthy Hanna, Feleki Kamill, vagy éppen Németh Marika.

Műsorok és sikerek

A Budapesti Operettszínház híres volt arról, hogy klasszikus operetteket, például Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Johann Strauss műveit mutatta be. Emellett sikerrel integrált modern musicaleket is repertoárjába, mint a „Rudolf”, a „Rebecca” vagy a „Marie Antoinette”.

Az impozáns belső tere a barokkos díszítéssel, csillárokkal és aranyozott falakkal lenyűgöző hatást kelt. Ez a pompás környezet kiemeli az előadások fényűző jellegét.

A Vígszínház

A Vígszínház Budapest egyik leghíresebb színháza, ami 1896-ban nyitotta meg kapuit. Ez az év egybeesett az ezredéves ünnepségekkel, ami szimbolikusan is kiemelte a jelentőségét.

Már indulásakor is a polgári réteg közönségét célozta meg. A színház műsorán mindig is nagy szerepet kaptak a modern európai drámák, különösen a francia és német szerzők művei. Persze a magyar irodalom remekművei is meghatározó szerepet kaptak a Vígszínház repertoárjában.

Olyan legendás művészek léptek fel, mint Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Haumann Péter, Hegedűs D. Géza.

Az épület sajátosságai

A Vígszínház eklektikus stílusban épült, ami impozáns oszlopaival és gazdagon díszített belső terével egyedülálló a magyar színházi épületek között.

A Thália Színház

A modern színházi formák egyik legfontosabb helyszíne Budapesten. A Thália Színház már a 20. század elején a kísérleti, avantgárd színházi mozgalmak egyik meghatározó helyszíne lett. A műsorán rendszeresen szerepelnek kortárs magyar drámák és modern adaptációk.

Dolgozott itt korábban olyan neves rendező, mint Zsámbéki Gábor, valamint a mai színházi élet egyik meghatározó alakja, Alföldi Róbert is rendszeresen rendez itt.

Az épület jellegzetességei

A Thália Színház belső terei letisztultak, kifejezetten a modern színpadi technikák megvalósítására lettek kialakítva. Ennek köszönhetően, a színház széles műfaji palettát képes befogadni, a kísérleti előadásoktól kezdve a klasszikus darabokig.

Színházi anekdoták és érdekességek

Budapest színházi világa nemcsak lenyűgöző előadásairól híres, hanem a kulisszák mögötti történetek, anekdoták és legendák is gazdagítják a város kulturális örökségét.

Operettszínház

A színpad, ami rejtett szerelmeknek adott otthont

Az Operettszínház kulisszái között több híres színészpár is megtalálta a boldogságot. Kálmán Imre, a világhírű operettkomponista több alkalommal is ellátogatott ide, hogy megtekintse műveit. Az egyik leghíresebb szerelmi történet innen ered. Kálmán Imre lánya, Yvonne és egy tehetséges fiatal színész titokban találkoztak az egyik díszlet mögött. Ez a rejtett románc végül házassággal végződött.

A varázslatos díszletek titka

A színház híres nagyszabású díszleteiről és látványos kosztümjeiről. Egy különleges eset során, a „Csárdáskirálynő” előadásának díszletében, valódi bécsi kávéházból származó pultot használtak, amit eredeti állapotában szállítottak Budapestre. A pultban egy apró fiókban régi szerelmesleveleket találtak, amik valószínűleg az 1920-as évekből származtak. A levelek szövegeit később egy romantikus jelenet dialógusaként felhasználták a darabban.

Az éjszakai szóló

A színház dolgozói szerint a színpad időnként „életre kel”. A legenda szerint, Kálmán Imre „Marica grófnő” című operettjének egyik áriája titokzatos módon többször is felcsendült a hangszórókból, amikor a színház már üres volt. Sokan úgy vélik, hogy ez Kálmán Imre „szelleme”, aki megpróbál üzenni a világnak.

Vígszínház

A színpadi baki, ami a darabot híressé tette

A Vígszínház egyik legemlékezetesebb előadása Molnár Ferenc „Liliom” című darabjának bemutatója volt. Egy alkalommal a főszereplőt alakító színész elfelejtette a kellékként szolgáló fegyverét. Amikor a darab végén „lelőtte volna magát”, hirtelen a közönség egyik tagja a kabátja zsebéből elővett egy játékpisztolyt, és a színpadra dobta. A közönség hatalmas tapsban tört ki és a jelenet azóta is legendás esetként él a színházi anekdotákban.

A bűvös öltöző

A színház egyik öltözőjét „szerencsés szobának” tartják. Az itt készülő színészek rendre kiemelkedő sikereket értek el. A híres Hegedűs D. Géza például többször is itt készült fel nagy szerepeire és mindannyiszor hatalmas sikert aratott. A legenda szerint, aki ebben az öltözőben próbál, az a premier napján biztosan vastapsot kap.

Titkos üzenetek a falban

A felújítási munkálatok során a színház régi falai között egy 1912-ben elrejtett fémkazettát találtak. A dobozban korabeli színlapok, kéziratok és egy levelezőlap volt, amin a társulat akkori tagjai üzentek a jövő színészeinek: „Nevessetek bátran és sírjatok őszintén!” Az üzenetet ma a színház egyik folyosóján kiállítva láthatják a látogatók.

Thália Színház

A legendás igazgató és a „szellemlátó”

A Thália Színház egyik igazgatója, Lengyel Ferenc híres volt arról, hogy hit a színház „szellemvilágában”. Egy próba során egy idősebb színésznő állította, hogy látott egy árnyalakot a nézőtér egyik sarkában. Lengyel Ferenc úgy vélte, hogy ez egy elhunyt színész szelleme, aki „ellenőrzi” a próbákat. Az anekdota szerint aznap este a premier óriási sikert aratott, mintha az árnyalak valóban „áldását adta” volna az előadásra.

A különleges vendégkönyv

A Thália Színház művészeinek hagyománya, hogy minden premier után egy különleges vendégkönyvbe írják be a legemlékezetesebb pillanatokat és bakikat. Egy híres bejegyzés így szól: „Ha a világ összes szereplője összejönne egy színpadon, akkor is lenne valaki, aki rosszkor lépne be. És mégis: ezért szeretjük a színházat.”

A világhírű színész „eltűnése”

A Thália egyik ikonikus pillanata volt, amikor egy világhírű magyar színész, Darvas Iván úgy elmélyült a szerepében, hogy egy előadás végén véletlenül az utcára ment ki a színpad helyett. Az anekdota szerint, a nézők néhány percig azt hitték, hogy a darab része volt ez az improvizáció és óriási tapsvihar köszöntötte a „különleges lezárást”.

Mindhárom színház magukban hordozzák Budapest kulturális és történelmi örökségének egyedi vonásait. Ezek az anekdoták nem csupán humoros és megható történetek, hanem betekintést nyújtanak abba is, hogy milyen sokszínű és izgalmas világ rejtőzik a színpad fényei mögött. Ha legközelebb ellátogatsz ezekbe a színházakba, talán eszedbe jutnak ezek a történetek és még közelebb kerülhetsz Budapest páratlan színházi életéhez.